vissza a főoldalra

 2012.04.13. 

A KMKSZ a kárpátaljai magyarság közügyeinek gazdája

A következetes építkezés és az őszi parlamenti választásokra való készülődés jegyében került sor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség XXIII. közgyűlésére Ungváron.

A Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színházban több mint 400 küldött és a számos meghívott vendég előtt tarthatta meg éves beszámolóját Kovács Miklós. A KMKSZ elnöke szerint eredményes évet zárt a Szövetség, amennyiben egy sor olyan döntés született, s olyan akciókban vett részt a szervezet, amelyek erősítették önazonosságát. A szónok úgy határozta meg az általa vezetett szövetséget, mint olyan szervezetet, amely a kárpátaljai magyarság közügyeinek gazdája, avagy pásztora. A bibliai hasonlattal való egybecsengést kiemelve a politikus hangsúlyozta, hogy a jó pásztor kész megküzdeni a nyájáért. Mint rámutatott, ennek a szellemiségnek a jegyében az elmúlt egy évben a KMKSZ vállalta az ütközéseket, a küzdelmeket az ukrán titkosszolgálattal a magyar állampolgárság ügyében; a helyi „maffiatípusú” vezetőséggel a nagymuzsalyi aranybánya és az aknaszlatinai kitelepítések kérdésében; az ukrán szélsőjobboldallal, amely megrongálta a vereckei emlékművet; s folyik a küzdelem a kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletének helyreállításáért is, hogy legyen magyar választókörzet Kárpátalján. Hozzátette: a KMKSZ a kárpátaljai magyarság szerzett jogának tekinti a magyar választókörzetet, amelyet a mostani hatalompárt szavazatmaximáló szempontjai miatt készülnek elvenni. A KMKSZ-nek nincs más választása, mint hogy kiálljon a magyar érdekek mellett, mert amennyiben meghátrálna a titkosszolgálat, a helyi hatalmasságok előtt, ha beletörődne a magyar érdekek sérelmébe, azzal önazonosságát veszítené el, mint Kovács Miklós fogalmazott, „az ukrán hatalmi központok pribékjei lennénk”.

A Szövetségnek Magyarországhoz fűződő viszonyáról szólva a KMKSZ elnöke nem tagadta, hogy vannak súrlódások, mint amilyen az elmúlt hetekben a kárpátaljai magyar utazók felesleges vegzálása volt a határon. Ezeket a nézeteltéréseket azonban a szónok a magyar állami bürokráciának tudta be, mert bár vannak a jobboldalon is a szervezetet nem szívlelő karrierpolitikusok, szavai szerint mégiscsak a KMKSZ a magyar kormányzat stratégiai partnere, az a szervezet, amely el tud járni az olyan problémák felmerülése esetén, mint amilyen a határügy is volt.

A KMKSZ abból indul ki, hogy igenis létezik olyan sikeres, eredményes politika, amely az elvhűségre, a következetes kitartásra épül, s lehet ehhez partnereket találni – utalt a politikus a Szövetségnek a magyar kormányzattal ápolt kapcsolataira. Kovács Miklós biztató jelnek nevezte, hogy amikor az ukrán politikai színtéren igyekeznek sarokba szorítani a KMKSZ-t, ez a kapcsolat képezi a hátországát. A KMKSZ hosszú távú fennmaradásához ezért arra van szükség, hogy minden körülmények között őrizze meg arcát, becsületét, ami a magyar ügyek felvállalásában áll – jelentette ki az elnök.

„A KMKSZ ezzel ébren tartja a remény lángját, amely mellett felsejlik egy a mostaninál jobb világ körvonala, egy olyan magyar világé, amelyben a nemzet túlélhet, amelyben a veszni indult magyar etnikai nemzettestet visszatéríthetjük a nemzet életébe – fogalmazott. – Ennek a lángnak kell visszavonzani közénk azokat a magyar testvéreinket, akik az elmúlt kampányok kísértései során eltévelyedtek, hogy a legközelebbi próbatételen, amely a parlamenti választás lesz októberben, a KMKSZ-nek ezúttal sikerüljön olyan eredményt elérni, amely nem a kárpátaljai magyar etnikai test vesztét és elmúlását, hanem a kárpátaljai magyar nemzet újjáéledését jelenti” – mondta végezetül Kovács Miklós.

Köszöntve a fórum résztvevőit, Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a KMKSZ közgyűlése az új esélyek kongresszusaként vonulhat be a történelembe. Hozzátette: „Olyan időszakban élünk, amikor páratlan lehetőségek nyílhatnak meg Ukrajna, Magyarország, az egész magyarság és ezek metszetében a kárpátaljai magyarság számára.” Jelezte, ma olyan jó esély van egy kiemelt magyar–ukrán partnerség megszületésére, amilyen még nem volt. Mindkét ország helyzetéből logikusan következik egy ilyen partnerség megszületése, s megkezdődtek azok a magas szintű tárgyalások, melyek ehhez elvezethetnek, hangzott el. „Magyar részről nem kínálunk kevesebbet Ukrajna számára, mint hogy az ukrán európai politikai törekvésekre legnyitottabb, azokat leginkább támogató európai uniós tagállammá leszünk” – jelezte Németh Zsolt.

A külügyi államtitkár szerint Ukrajna sikeres európai integrációja „minden ukrán állampolgárnak, minden magyar–ukrán kettős állampolgárnak, s különösen mind a 160 ezer kárpátaljai magyarnak elemi érdeke, s ami a Kárpát-medencei, ezen belül a kárpátaljai magyaroknak az érdeke, az automatikusan Magyarországnak is az érdeke”. Jó esély van arra is, hogy ebben a partnerségben a kárpátaljai térség és az itteni magyarság kulcsszerepet játsszon – tette hozzá.

Németh Zsolt kijelentette: a kínálkozó esélyek kihasználására egyedül „a Budapest és Kijev számára egyidejűleg magyar érdekképviseletként elfogadható KMKSZ képes, mert csak egy ilyen adottsággal rendelkező szervezet képes kulcsszereplővé válni a két ország együttműködésében”. Szavai szerint ehhez szükség van arra, hogy a KMKSZ ragaszkodjék identitásához, szükség van következetes, diktatúraellenes, demokrata szemléletére, a magyar oktatás melletti kiállására, s hogy képviselője az ukrán parlamentben is jelen legyen. Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy megteremtse e parlamenti jelenlét feltételeit – jelentette ki Németh Zsolt.

Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a közelgő választásokra való tekintettel annak jelentőségét hangsúlyozta beszédében, hogy a kárpátaljai magyarság érdekeit képviselő szervezet képes legyen „tudatosítani a magyar közösség tagjaiban, hogy ha nem veszik kezükbe sorsuk irányítását, ha nem állnak saját lábukra, akkor olyan irányba terelhetik jövőjüket, ami csak a negatív folyamatok továbbgyűrűzéséhez vezethet. Az államtitkár a KMKSZ-t a kárpátaljai magyarság olyan stabil bástyájának nevezte, amely felvállalja ezt a feladatot, és minden követ megmozgat a siker érdekében. „Mi azokat a szervezeteket tekintjük megbízható partnerünknek, amelyek a magyar érdek kérlelhetetlen képviseletét tűzik zászlajukra” – jelentette ki Répás Zsuzsanna.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nevében köszönetet mondott azokért a nagyon fontos lépésekért, amelyeket a KMKSZ és az anyaország tett a kárpátaljai magyar oktatás ügyéért. Az oktatásügy mindig is politikai kérdés volt, jelenleg is az, s az is marad, hangsúlyozta a felszólaló, s ezért arra kérte a magyar érdekvédelmet felvállaló KMKSZ-t, hogy ezt a kérdést továbbra is tartsa szem előtt. Orosz Ildikó a KMPSZ nevében javasolta a KMKSZ elnökségének, lépjenek fel együtt azért, „hogy oktatási intézményeinket olyanok irányítsák, akik magyar érzelműek, s magyar szellemben tevékenykednek”.

Köszöntötte még a közgyűlést dr. Vinnai Győző fideszes országgyűlési képviselő, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nemzetpolitikai kabinetjének elnöke, továbbá Kovács Ferenc országgyűlési képviselő, a parlament nemzeti összetartozás bizottságának tagja, Nyíregyháza polgármestere.

A mandátumvizsgáló, az ellenőrző és a fegyelmi bizottságok beszámolói, s az azokat követő vita után Kovács Miklós elnök javaslatára a lemondott Milován Sándor helyett Gulácsy Gézát választotta meg a közgyűlés a KMKSZ általános alelnökévé. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke megköszönte a szövetség tavaly leköszönt tisztségviselőinek – Bakura Sándornak, az Ellenőrző Bizottság elnökének, Lizák Istvánnak, a Fegyelmi Bizottság tagjának, valamint Gerzánics Ilona (Zápszony), Kis András (Nagybégány), Tóth Irén (Hetyen) és Gacs Tibor (Feketeardó) volt alapszervezeti elnököknek – áldozatos tevékenységüket. A gyűlés résztvevői ezt követően köszöntötték Balogh Líviát, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének tavaly megválasztott elnökét, valamint az újonnan megválasztott alapszervezeti elnököket: Csatáry Zsoltot (Zápszony), Szimcsera Jánost (Nagybégány), Tóth Adriennt (Hetyen), Veszprémi Sándort (Feketeardó) és Bimba Évát (Barkaszó). A KMKSZ Ellenőrző Bizottságának új tagja és egyben elnöke a palágykomoróci Andrejcsák-Tóth Anetta lett. A KMKSZ Fegyelmi Bizottságának új tagjává a bótrágyi Horváth Árpádot választották. A Szövetség Választmányának új tagja lett a Munkácsi járásból Bimba Éva, a Felső-Tisza-vidékről Rusznák László, az Ungvári járásból Gajdos Katalin. Palkó Katalint a Választmány póttagjává választották.

Zárszavában Brenzovics László alelnök rámutatott, hogy mind a határátlépési mizériák, mind a nagymuzsalyi aranybánya, mind a tervezett aknaszlatinai kitelepítés kérdésének tekintetében tapasztalható bizonyos előrelépés, e témák a magyar–ukrán vegyes bizottság minapi ülésén is napirendre kerültek. A szónok ennek kapcsán köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik segítettek e témák napirenden tartásában, kiemelve Tóth István beregszászi magyar főkonzulnak e téren végzett áldozatos munkáját és kiállását. Brenzovics László sajnálattal állapította meg, hogy egyelőre nem sikerült megoldást találni a magyar vámhatóságok „újítására”, amely a gépjárművel Magyarországra utazóknak jelenleg heti egy „teletenkos” beutazást tesz lehetővé. A KMKSZ alelnöke ezzel együtt köszönetét fejezte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek és Németh Zsolt külügyi államtitkárnak, akik sokat tettek az elmúlt hetekben azért, hogy a kö­zeljövőben sikerülhessen előrelépést elérni e téren. Köszönetet mondott a szónok azoknak is, akik hozzájárultak annak a múlt pénteken Ungváron Németh Zsolt államtitkár és Ivan Baloga, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke által aláírt megállapodásnak a kimunkálásához, amelynek révén európai uniós és ukrajnai kormányzati forrásokból mintegy kétmillió dollárnak megfelelő támogatás jut kárpátaljai kulturális, szociális és oktatási intézményeknek, jelentős részben magyar iskoláknak. A KMKSZ az ukrajnai nehézségek ellenére készül az ősszel esedékes parlamenti választásokra, hiszen a Szövetségnek az adott körülmények között kell helyt állnia – jelentette ki Brenzovics László. Utalva a közelgő húsvétra, a szónok reményének adott hangot, „hogy még megérjük a kárpátaljai magyarság megerősödését, feltámadását”.

A KMKSZ közgyűlése nyilatkozat elfogadásával ért véget.

(Forrás: karpataljalap.net)