2012.04.13.
Példaértékű önkormányzati összefogás
a sármelléki repülőtérért
A repülőtér kihasználtsága eddig teljesen minimális volt
Hévíz-Balaton
Airport néven üzemel ezentúl a sármelléki repülőtér,
amelynek új üzemeltetője a hévízi önkormányzat kizárólagos
tulajdonában álló, újonnan bejegyzett társaság.
Mekkora alaptőkével hozták létre az üzemeltető társaságot?-
kérdezem Papp Gábortól,
Hévíz polgármesterétől?
–A
100%-os önkormányzati tulajdonú üzemeltető társaságot azzal
a minimális tőkével hoztuk létre, ami egy cég alapításához
szükséges. Mindezt azért tettük, mert a pénzügyi konstrukció
összeállításához még várunk segítségeket, de ez nem
jelenti azt, hogy az üzemeltetéshez szükséges összegnek egy részét
az önkormányzat ne tudná biztosítani; a város költségvetésében
több tízmilliós forrást különítettünk el a repülőtérrel
kapcsolatos feladatok ellátására. Tehát szükség esetén az
önkormányzat ebből a pénzből átutalhat az üzemeltető
kft-nek.
Gondolom, a sármelléki repülőteret eddig is üzemeltette egy társaság.
Ők önként és dalolva lemondtak erről?
–Az
eddigi üzemeltető cégek felszámolás alá kerültek, és a
felszámoló tulajdonában vannak a repülőtéri eszközök Ezek
a cégek különböző gazdasági okok miatt ide jutottak, talán
azért mivel ők csak a közvetlen haszonra számíthattak.
És önöknek miért éri meg ebbe belefogni?
–Mert
mi éppen a közvetett haszonra is figyelünk. Látni kell, hogy a
mai világban, amikor a turizmuson belül eredményeket akarunk elérni,
akkor új piacok megnyitására van szükség. De természetesen
az európai desztinációk is megújultak. Az autóbuszos, személyautós
közlekedés a turizmusban egyre jobban visszaszorul, aminek oka a
menetidőben és a gazdaságosságra törekvésben keresendő. Így
egyre inkább a turizmus záloga és alapja a repülőtér.
Mondhatjuk, hogy van olyan repülőtér, amelyik viszonylag közel
van hozzánk, ilyen a budapesti, a bécsi és a pozsonyi.
Mindegyik kb. 2 órás további autótat jelent a Hévízre érkezőknek.
A sármelléki repülőtér viszont csak tíz km-re van Hévíztől
és egyértelmű a törekvés arra, hogy Nyugat-Magyarország repülőtere
Sármellék, Keleté Debrecen legyen,
és természetesen a Liszt Ferenc Repülőrét a központ.
Ez az a három repülőtér, amelyik az ország gazdaságát
turisztikai ás áruszállítási szempontból meghatározza.
Emellett a sármelléki repülőtér munkahelyeket teremt és
gazdasági erőt generál a térségben.
Három önkormányzat érintett az ügyben: a sármelléki, a zalavári
és a hévízi. Tud arra külföldi példát mondani, hogy önkormányzatok
összeálltak egy repülőtér működtetésére?
–A
debreceni erre példa, bár ők mindezt más alapokról indulva működtetik.
A repülőtér, ami nemzeti vagyon, a sármelléki és a zalavári
önkormányzatok tulajdonában van. A hévízi önkormányzat az
üzemeltetést látja el, úgy, hogy az üzemeltető cég felügyelő
bizottságába Zalavár és Sármellék polgármestere is helyet
kapott. Mi ezt a nemzeti vagyont, a repülőteret a két
tulajdonos önkormányzattól béreljük. A nemzeti vagyon kezelésében
a két kisebb önkormányzat is érintett, hiszen a repülőtér
optimális üzemeltetéséből befolyó adóösszegek realizálódhatnak
náluk is. Egy olyan régiós repülőtérről van szó, melynek
eredményes üzemeltetésében több más szervezetek,önkormányzatok
is részt tudnak majd vállalni, mert előbb-utóbb sok helyen, így
a Balaton-parton is érezhető lesz a haszna.
Eddig mennyien vették igénybe ezt a repülőteret? Készületek-e üzleti
tervek?
–Természetesen.
Azt gondolom, hogy a repülőtér kihasználtsága eddig teljesen
minimális volt. Ezért is fontos maga fejlesztés, amire hely
erre van bőven, hiszen hatalmas kihasználatlan terület van a
repülőtér mellett. Ipari parkok, logisztikai központok
lehetnek erre. Az pedig csupán egy tétel, hogy mennyi vendég érkezik
meg az adott régióba, vagy adott esetben Hévíz városába. De
szintén lényeges, hogy megtapasztaljuk, a turisták mire költenek
szívesen, mert közvetve ebből származik az önkormányzat adóbevételének
egy része, mely újabb pénzeket képes generálni.
Honnan érkeznek majd repülőgépek Sármellékre? A Visegrádi Négyek
Kínában történő bemutatkozásán Hévíz is képviseltette
magát. Tehát várható Kínából és talán Oroszországból is
járat?
–Jelenleg
a hagyományos német piac mondható biztosnak a Lufthansával kötött
szerződések alapján. De már érdeklődnek az orosz nyelvterületről,
Távol-Keletről, Kínából, de Európából olyan desztinációk
is felkeresnek minket, mint a Skandináv-országok és Olaszország.
Tehát igazából akarat-és szemléletváltásra volt szükség.
–Igen,
mert – ahogy arra utaltam is – , nem csak a repülőtér üzemeltetésig
terjed a szemléletünk, hanem sokkal tovább, így a közvetetett
hasznot is figyelembe vesszük, ezért is hosszú távon
gondolkodunk.
Medveczky Attila
|