vissza a főoldalra

 

 

 2012.04.13. 

Példaértékű önkormányzati összefogás a sármelléki repülőtérért

A repülőtér kihasználtsága eddig teljesen minimális volt

Hévíz-Balaton Airport néven üzemel ezentúl a sármelléki repülőtér, amelynek új üzemeltetője a hévízi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, újonnan bejegyzett társaság.

 Mekkora alaptőkével hozták létre az üzemeltető társaságot?- kérdezem Papp Gábortól, Hévíz polgármesterétől?

 –A 100%-os önkormányzati tulajdonú üzemeltető társaságot azzal a minimális tőkével hoztuk létre, ami egy cég alapításához szükséges. Mindezt azért tettük, mert a pénzügyi konstrukció összeállításához még várunk segítségeket, de ez nem jelenti azt, hogy az üzemeltetéshez szükséges összegnek egy részét az önkormányzat ne tudná biztosítani; a város költségvetésében több tízmilliós forrást különítettünk el a repülőtérrel kapcsolatos feladatok ellátására. Tehát szükség esetén az önkormányzat ebből a pénzből átutalhat az üzemeltető kft-nek.

 Gondolom, a sármelléki repülőteret eddig is üzemeltette egy társaság. Ők önként és dalolva lemondtak erről?

 –Az eddigi üzemeltető cégek felszámolás alá kerültek, és a felszámoló tulajdonában vannak a repülőtéri eszközök Ezek a cégek különböző gazdasági okok miatt ide jutottak, talán azért mivel ők csak a közvetlen haszonra számíthattak.

 És önöknek miért éri meg ebbe belefogni?

 –Mert mi éppen a közvetett haszonra is figyelünk. Látni kell, hogy a mai világban, amikor a turizmuson belül eredményeket akarunk elérni, akkor új piacok megnyitására van szükség. De természetesen az európai desztinációk is megújultak. Az autóbuszos, személyautós közlekedés a turizmusban egyre jobban visszaszorul, aminek oka a menetidőben és a gazdaságosságra törekvésben keresendő. Így egyre inkább a turizmus záloga és alapja a repülőtér. Mondhatjuk, hogy van olyan repülőtér, amelyik viszonylag közel van hozzánk, ilyen a budapesti, a bécsi és a pozsonyi. Mindegyik kb. 2 órás további autótat jelent a Hévízre érkezőknek. A sármelléki repülőtér viszont csak tíz km-re van Hévíztől és egyértelmű a törekvés arra, hogy Nyugat-Magyarország repülőtere Sármellék, Keleté Debrecen legyen,  és természetesen a Liszt Ferenc Repülőrét a központ. Ez az a három repülőtér, amelyik az ország gazdaságát turisztikai ás áruszállítási szempontból meghatározza. Emellett a sármelléki repülőtér munkahelyeket teremt és gazdasági erőt generál a térségben.

 Három önkormányzat érintett az ügyben: a sármelléki, a zalavári és a hévízi. Tud arra külföldi példát mondani, hogy önkormányzatok összeálltak egy repülőtér működtetésére?

 –A debreceni erre példa, bár ők mindezt más alapokról indulva működtetik. A repülőtér, ami nemzeti vagyon, a sármelléki és a zalavári önkormányzatok tulajdonában van. A hévízi önkormányzat az üzemeltetést látja el, úgy, hogy az üzemeltető cég felügyelő bizottságába Zalavár és Sármellék polgármestere is helyet kapott. Mi ezt a nemzeti vagyont, a repülőteret a két tulajdonos önkormányzattól béreljük. A nemzeti vagyon kezelésében a két kisebb önkormányzat is érintett, hiszen a repülőtér optimális üzemeltetéséből befolyó adóösszegek realizálódhatnak náluk is. Egy olyan régiós repülőtérről van szó, melynek eredményes üzemeltetésében több más szervezetek,önkormányzatok is részt tudnak majd vállalni, mert előbb-utóbb sok helyen, így a Balaton-parton is érezhető lesz a haszna.

 Eddig mennyien vették igénybe ezt a repülőteret? Készületek-e üzleti tervek?

 –Természetesen. Azt gondolom, hogy a repülőtér kihasználtsága eddig teljesen minimális volt. Ezért is fontos maga fejlesztés, amire hely erre van bőven, hiszen hatalmas kihasználatlan terület van a repülőtér mellett. Ipari parkok, logisztikai központok lehetnek erre. Az pedig csupán egy tétel, hogy mennyi vendég érkezik meg az adott régióba, vagy adott esetben Hévíz városába. De szintén lényeges, hogy megtapasztaljuk, a turisták mire költenek szívesen, mert közvetve ebből származik az önkormányzat adóbevételének egy része, mely újabb pénzeket képes generálni.

 Honnan érkeznek majd repülőgépek Sármellékre? A Visegrádi Négyek Kínában történő bemutatkozásán Hévíz is képviseltette magát. Tehát várható Kínából és talán Oroszországból is járat?

 –Jelenleg a hagyományos német piac mondható biztosnak a Lufthansával kötött szerződések alapján. De már érdeklődnek az orosz nyelvterületről, Távol-Keletről, Kínából, de Európából olyan desztinációk is felkeresnek minket, mint a Skandináv-országok és Olaszország.

 Tehát igazából akarat-és szemléletváltásra volt szükség.

 –Igen, mert – ahogy arra utaltam is – , nem csak a repülőtér üzemeltetésig terjed a szemléletünk, hanem sokkal tovább, így a közvetetett hasznot is figyelembe vesszük, ezért is hosszú távon gondolkodunk.

 

Medveczky Attila