vissza a főoldalra

 2012.04.27. 

Hatvan, a jövőnk öröksége

Azt szeretnénk, ha minden itt élő részese lenne városunk sikerének

Kilenc felújított önkormányzati lakást adtak át április 4-én Hatvanban olyan helybeli családoknak, amelyek balesetveszélyessé vált önkormányzati ingatlanokból költöztek át.

 A kilenc önkormányzati lakás felújítása, átadása egy program része? – kérdezem Szabó Zsolt országgyűlési képviselőt, Hatvan polgármesterét.

 –Egy nagyobb program részéről beszélhetünk, hiszen a 234 többségében felújított önkormányzati lakást főleg azok a fiatalok kapják meg a Fecskelakás –program keretén belül, akik munkahellyel rendelkeznek, gyermeket vállalnak. Számukra kívánunk segítséget nyújtani. A felújított lakások közül most kilencet más rászorulóknak adtunk át. A nagygombosi városrész 200 éves, ún. Grassalkovich- műemlékvédelmi major balesetveszélyessé vált épületrészében élőknek segítünk. Eddig pedig 17 család jelezte igényét felújított önkormányzati lakásra. A rekonstrukcióra mintegy 10 millió forintot fordított a helyi önkormányzat, és további 20 millió forint áll rendelkezésre a program folytatásához. Az új lakások pedig összkomfortosak. Olyan emeletes, vagy kertes házi lakrészekről van szó, ahol mások is laknak, tehát nem csak önkormányzati lakások vannak a tömbökben.

 Az ilyen költöztetéseknél sokszor idegenkednek azok, akiknek a szomszédságába kerülnek az új lakók. Esetünkben is érezhető volt ilyen viselkedés?

 –Egyáltalán nem! A korábbi időszakban több mint 100 millió forintos lakbérhátralék és egyéb tartozás került felhalmozásra a régi lakóktól. Tőlük sikerült szerződésfelmondással megválni, és a szabadon maradt, igen csak rossz állapotú, lelakott lakásokat felújítottuk. És így próbálunk segíteni azoknak, akik dolgoznak, vagy nyugdíjasok.

 Mennyi ideig maradhatnak a lakók az önkormányzati ingatlanokban?

 –Rendeletünk értelmében öt évig, és ez még további öt évvel meghosszabbítható. Aki a lakbért, a rezsit fizeti és a környezetével összeférhető életmódot folytat, bizonnyal hosszú távon a lakásban maradhat.

 Ha már az önkormányzat segítségénél tartunk, akkor essen szó a szociális földprogramról is, ami – tudtommal– sikeres a városban.

 –Az önkormányzat szociális tevékenysége három pilléren nyugszik. Az első a szociális földprogram. A program keretében természetbeni juttatásként nyújt támogatást az önkormányzat a családi szükségletek kielégítésére. Aki igényli, vetőmag csomagot és termőföldet is kaphat. Tehát vannak, akik saját földjükön vetik el a magokat, a többieknek az önkormányzat biztosít területet. A szociális kártyával pedig mindennapi élethez szükséges alapvető élelmiszereket lehet 20-30%-kal olcsóbban megvásárolni egy bizonyos keretig. Mi tehát nem pénzben nyújtjuk a segélyt, hanem a napi megélhetést segítjük. A harmadik pillér: a gyermekes családoknak és a nyugdíjasoknak burgonyát, zöldségeket osztunk jóval a piaci ár alatt. Tavaly ősszel is osztottunk krumplit, ami a télre való felkészülést segítette elő. Hasonló programjaink az iskolatej, iskolagyümölcs, a város virágosítása.

 A burgonyát, a tejet helyi, környékbeli gazdáktól veszik, vagy a közbeszerzési rendszer alapján?

 –Ez elég nehéz kérdéskör, mert az EU-s közbeszerzési törvények alapján elvileg tilos a helyi gazdákat előnybe hozni. Nálunk viszont működik egy regisztrációs rendszer, melyhez a helyi vállalkozók és gazdák csatlakozni tudnak. Ezen kereten belül őket hívjuk meg a különböző pályázatokra, hiszen mindig a helyieken szeretnénk segíteni. Erre néhány példa: az egri tejüzem szállítja az iskolatejet, az almaprogramhoz a környékbeli kertekből is szállítottunk, és magyar burgonyát rendeltünk.

 Egy másik segítség pedig a babakötvény.

 –Valóban, de ez nem új program. A 40 ezer forint értékű babakötvényekkel a hatvani újszülöttek életkezdését támogatja az önkormányzat. Ez a pénz bankszámlán kerül elhelyezésre, ahol kamatozik is. Ehhez, ha gondolják a szülők hozzátehetnek, és amikor a gyermek eléri a 18 éves kort akkor a rendelkezésére áll egy összeg, ami segíti az elindulásukat az életben. Jól tudjuk, hogy óvodáinkba, iskoláinkba kell a gyermek. Szükséges, hogy Hatvanban minél több gyermek szülessen, és zsibongó városunk legyen, hiszen a gyerekeké a jövő. Ezért is segítjük azokat a fiatalokat, akik vállalják a gyermekáldást.

Térjünk rá a nagyobb beruházásokra. Én egyről olvastam, de gondolom több is van, ez a Kossuth tér felújítása.

 –A Kossuth teret 30-40 évvel ezelőtt újították fel utoljára, és azóta esztétikailag folyamatosan romlott az állapota. Mi viszont világos teret szeretnénk, meleg színekkel. Télen még jégpálya működött a téren, s annak a lebontása után láttunk neki az átalakításnak rekordidő alatt és hatvani vállalkozókkal. A felújítás alatt azt kell érteni, hogy a piactértől kezdve egészen a Zagyváig külön programunk van, ami elfogadás alatt van, s ezt szeretnénk lépesenként végrehajtani részben EU-s, részben saját forrásból. Minderre azért is szükség van, mert a főtéren álló Grassalkovich –kastélyban pályázati forrásból alakítják ki a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeumot.

 Április 10-én pedig elkezdődött a Hatvan-Verseg összekötő út teljes felújítása. Ez mit jelent a hatvaniak, s mit a környéken élők számára?

 –Ezt a13-14 km-es út hatalmas és sok gödörrel teli. Mindenre alkalmas volt, csak közlekedésre nem. Nyolc méter szélessé lesz kimunkálva az a felújított újszakasz, ami a hatvaniak, a herédiek és a kökényesiek napi életét könnyíti meg. Nagyon rég tervbe vettük ezt felújítást, és az elmúlt másfél év erőfeszítésének köszönhető a megvalósulása, és több mint 800 millió Ft- lesz a berekülési összeg.

 De gondolom, így is vannak, elégedetlenkedők, vagy akik szítják a parazsat.

 –Természetesen, de én azt kérem mindenkitől, hogy szakmai alapon mondják el kifogásaikat. Én is hibázhatok, kollégáim is. Ezért az a kérésem, hogy szakmai alapon indokolják meg, hogy egyes döntésünk miért káros. Csak szakmai alapon lehet értelmesen vitatkozni. Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy érzelmi, ideológiai alapon kritizálnak egy városrendezési, vagy egyéb más tervet.

 Olvasom: Hatvan város dalára írtak ki pályázatot. Miért tartották ezt szükségesnek?

 –Tudni kell, hogy Kelet-Európában 3000 évvel ezelőtt volt az ún. hatvani kultúra. Ami bronzkori kultúra volt. Ennek a jelmondata: Hatvan, a jövőnk öröksége. Ahhoz az örökséghez, amit elődeinktől kaptunk, most nekünk kell hozzátennünk saját értékeinket, amivel gazdagíthatjuk a város történelmét. Hisszük, hogy Hatvannak nem csak több évezredes múltja, hanem ígéretes jövője is van. Azt szeretnénk, ha minden itt élő részese lenne városunk sikerének. Mi, hatvaniak összetartozunk, és ezt szeretnénk erősíteni hagyományőrző rendezvények szervezésével. Ebbe a programba tartozik bele, hogy kiírtuk a pályázatot Hatvan város dalára. A művészeti képzések, a múzeum építése, a könyvtár bővítése, a művelődési ház tevékenységének kiszélesítése mind múlt megismeréséhez járul hozzá.