|
 2012.08.03.
A
török elleni diadalra emlékeztek Szegeden
A középkorba kalauzolt a színes forgatag
Immár hetedik alkalommal rendezték meg Szeged-Alsóvároson a Nándorfehérvári
Emléknapokat. Az 1456-os, török felett aratott diadalra
korabeli zenés-táncos bemutatókkal, történelmi előadásokkal,
csatajelenetekkel emlékeztek július 20-21-én.
Az
Országgyűlés 2011-ben a legendás győzelem 555. évfordulója
tiszteletére július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává
nyilvánította. E nap nem csupán a magyar nemzetnek, hanem a
keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének
az emléknapja is egyben. A magyar történelem egyik legjelentősebb
sikere hetedik alkalommal elevenedett meg július 20-án, illetve
21-én Szegeden, a Mátyás téren.
A jeles esemény
egyik főszervezője, Kohári
Nándor (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő büszke rá:
a Ferences Rendház Alsóvárosi Kultúrházával közösen életre
hívott emléknapok városrészi programból igazi szegedi látványossággá
nőtték ki magukat. A város egyetlen, kifejezetten a középkori
atmoszférát megidéző kulturális programjáról van szó,
melyet immár országos szinten is a nyári történelmi hagyományőrző
rendezvények térképén jegyeznek. „2006-ban,
a nándorfehérvári csata 550. évfordulóján fogalmazódott meg
az elképzelés, hogy ne csak a magyar történelem számos
tragikus és gyásznapján tartsunk megemlékezéseket, hanem idézzük
fel a dicső és világraszóló győzelmeket is, mint amilyen az
1456-os diadal volt. Olyan kulturális kavalkádot álmodtak a
szervezők, mely minden korosztály számára vonzó lehet”
– idézte fel a kezdeteket a városatya. Természetesen a helyszínt
sem véletlenül választották ki: 1456 nyarán a Kapisztrán
Szent János vezette dél felé vonuló keresztesek itt álltak
meg Szegeden.
Először
koszorúzták meg az ünnepséghez kapcsolódva – annak nyitónapján
– Hunyadi János és Kapisztrán Szent János szobrát a Dóm téri
Pantheonban. A Szegedi Szabadtéri Játékok miatt a „nagy törökverő”
emlékművénél eddig nem tudták leróni kegyeletüket a helybéliek.
A Szegedi Rovásírók Egyesülete az elmúlt esztendőkben az alsóvárosi
Kapisztrán-szobrot koszorúzta meg az évfordulón. Az egyesület
kezdeményezésére most szabaddá tették a Nemzeti Emlékcsarnok
keleti oldalán Hunyadi János szobrát, melynek mellékalakjai
Kapisztrán Szent János és Giuliano Cesarini. Kohári Nándor
kiemelte: méltóképp kell emlékeznünk a Hunyadi családra,
hiszen a ma emberének is példát mutatnak. „A legreménytelenebb helyzetben is kitartottak, nem adták fel a küzdelmet,
mindent megtettek a hazáért. Egy-egy vesztes csata után is
folytatták a harcot. A Hunyadi család tettei azt mutatják, hogy
nincs vesztett, nincs reménytelen helyzet” – fogalmazott.
A július 21-ei
programok a Klauzál téren kezdődtek: több tucat korhű ruhába
bújt hagyományőrző gyűlt itt össze, a harcosok párbajt vívtak
egymással, majd a Pavane Történelmi Táncegyüttes zászlóforgatóinak
és dobosainak kíséretében keresztülmentek a városon, a Mátyás
térre. A ferences kolostor szomszédságában kicsik és nagyok
egyaránt bekapcsolódhattak a színes programok sorába, hiszen
el lehetett sajátítani a kardvívás csínját-bínját, apródiskola,
kard- és íjjáték, valamint lovagi torna is várta az érdeklődőket.
A látványkovácsműhelynél megismerhették ennek a korántsem könnyű
szakmának a fortélyait. A családi napon reneszánsz táncokban
is gyönyörködhettek a Mátyás térre kilátogatók, a középkori
zenét kedvelőket koncertekkel várták.
 A
déli harangszóról is szó esett, melynek eredetével
kapcsolatban elhangzott, III. Calixtus pápának köszönhetően
1456. július 29-e óta szólalnak meg minden nap délben a
harangok. „Az eredeti pápai
oklevél alapvető célja az volt, hogy a keresztény világban
minden délben imádkozzanak a török elleni harc eredményességéért.
A pápai óhaj olyan sikeres volt, hogy már kihirdetése előtt
megszületett a hőn óhajtott diadal. A pápa örömében királyi
trónra akarta emelni Hunyadi Jánost, de halála ezt megakadályozta,
a diadal emlékére pedig ezüstpénzt veretett. Magát a déli
harangszót azután VI. Sándor pápa rendelte el, és erősítette
meg egy 1500-ban kelt bullájában. A déli harangszó így könyörgésből
átfordult hálaadásba, dicsőítésbe” – idézte fel a déli
harangszó eredetét Balogh Elemér szegedi jogtörténész-professzor,
az Alkotmánybíróság tagja. Hangsúlyozta, keresztény Európára
volt szükség a győzelemhez, valamint az emberek egységes fellépésére
egy közös cél érdekében. „Van-e
ma ilyen hite Európának? Félek, hogy a válasz: nincs. A pénz
és a politikai érdekek régente is gyorsan múló kapcsolati tőkét
jelentettek csupán. Nekünk, magyaroknak pedig a történelem
megtanította, hogy a keresztény szolidaritás mellett más támaszunk
nincs, magunkban és a gondviselésben kell bíznunk” –
fogalmazott Balogh Elemér.
Az emléknapok színes
forgatagára ezúttal is több ezren látogattak ki; családok,
felnőttek, gyerekek érkeztek a Mátyás térre. A népszerűség
persze nem véletlen, hiszen a szervezők odafigyelnek arra, hogy
a jól megszokott és megszeretett elemek mellett évről évre újdonságok
is megjelenjenek a kínálatban, új előadók, zenekarok és
hagyományőrzők is vendégeskedjenek Alsóvároson. Az idei
esztendőben ennek jegyében hívták meg például a középkori
zenét játszó Sub Rosa régizenei együttest és az Igriczek
zenekart, valamint az első Kárpát-medencén kívüli fellépőként
a Serenissima Wratislavia lengyel történelmi táncegyüttest. Érdekességként
egy különleges kiadvány segítségével pillanthattunk be a XV.
századba. Egy alkalmi újság cikkeit böngészve a mai kor újságírói
nyelvezetével íródott, részint humoros cikkek segítségével
egyfajta időutazáson vehettünk részt.
(Forrás: www.szegedma.hu)
|
