vissza a főoldalra

 

 

 2012.08.03. 

Róna Péter rémálma

Róna Péter a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának tagja. Mellesleg az LMP létrehozásában jelentős szerepet vállaló félpolitikus. Róna mint a Schroders, a világ egyik legnagyobb befektetési bankjának egykori igazgatója és mint oxfordi gazdaságtörténeti vendégkutató, önképe szerint a City érdekeit képviseli az MNB-ben. Hogy ezt a világ egyik pénzügyi központjaként ismert londoni City is így tudja, arról nem vagyok meggyőződve.

Róna Péter a kormány és egyben Magyarország ellen dolgozik. Ez a vaskos kijelentés magyarázatra szorul. Róna találkozót kezdeményezett a hazánkba érkező IMF küldöttséggel, hogy felhívja a tranzakciós illeték veszélyeire a figyelmet. Róna, kapcsolatait amúgy is szívesen használja, kilincselt már a Lloydsnál, volt a City több nagy intézeténél. Megpróbálta beelőzni a kormányt, megpróbálta a devizahitelesek ügyét, saját politikai tőkéjének kovácsolása céljából elintézni. Még tervbe is vették, hogy Róna Péterből Orbán megbuktatása után miniszterelnököt csinálnak. Nem sikerült. De visszatérve az IMF-delegációhoz. Róna találkozót szervezett a delegációval, hogy megállítsa a tárgyalásokat. Egyrészt felhívta a figyelmet az MNB-re is kivetendő tranzakciós díjak veszélyeire. Másrészt elpanaszolta, hogy az ő professzori különvéleménye annyit ér, mint légypiszok a papíron, bele se kerül a dokumentumokba.

Róna különvéleménye arra irányul, hogy megakadályozza a tárgyalásokat, hogy az IMF-delegáció nagy sebbel-lobbal távozzon, hogy az állam finanszírozását megkönnyítő, olcsóbbá tevő tárgyalások sikertelenek legyenek. Ez megnehezítené Orbánék dolgát, na meg persze pár millió magyar állampolgár dolgát is. Na, de hol érdeklik az emberek Róna Pétert?

Ő szaktekintély, aki ugyan a válságból, válságba zuhanó közgdazdaságtan lelkes híve, aki ugyan folyamatos tévedésben volt az elmúlt húsz évben, akinek nézetei éppen az elmúlt időszakban buktak meg látványosan, de ettől függetlenül veszi magának a bátorságot és cáfolhatatlan verdiktekkel áll elő. A tranzakciós illeték kiterjesztése az MNB-re összekapcsolja a monetáris politikát a fiskális politikával és ez maga az eredendő bűn, mondta. Magyarul ez azt jelenti, hogy a kormány költségvetési elképzelései (fiskális politika) össze lesznek kapcsolva a nemzeti bank alaptevékenységével (monetáris politika).

Micsoda botrány! Te jószagú ég!

Hát mi lesz itt, ha a Nemzeti Bank tevékenysége szinkronba kerül a kormány gazdasági elképzeléseivel?! Hova vezet, ha a Magyar Nemzeti Bank a magyar választók nagy többsége által megbízott kormány programjával összhangban cselekszik?! Micsoda skandalum?!

 Még a végén az Orbán-kormány sikereket ér el. Még a végén Magyarország talpra áll. Na, nem!

Ez maga a rémálom! Ez Róna Péter rémálma.

 

Csorja