vissza a főoldalra

 2012.08.03. 

Igaz magyarokat az ukrán parlamentbe!

Turul-ünnepség – 2012

A kellemetlen, esős időjárás ellenére július 22-én ezres tömeg zarándokolt el Tiszapéterfalva és Tiszaújlak határába a hagyományos Turul-ünnepségre. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) immár 22. alkalommal rendezte meg a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának helyén emelkedő Turul-emlékműnél a helyi magyarság legnagyobb tömegrendezvényét.

A megemlékezés a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is Tiszaújlakon, az egykori sóház előtti téren vette kezdetét, ahol a helyi KMKSZ-alapszervezet szervezésében a résztvevők megkoszorúzták Esze Tamásnak, II. Rákóczi Ferenc brigadérosának emléktábláját. Ezután indult el az ünneplők népes menete a nagyközség központjából a Tisza-parti Turul-emlékműhöz. A menet élén a Salánki Íjászkör kuruc kori öltözéket és huszáruniformist viselő csapata vonult. A kárpátaljai magyarlakta települések küldöttségei előtt népviseletbe öltözött fiatalok haladtak, a kezükben tartott táblán a település neve mellett az is fel volt tüntetve, hány magyar lelket számlál az adott közösség.

Az Tisza-parti emlékműnél a megemlékezés a himnuszokkal kezdődött. Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke a szervezők nevében a megjelentek között üdvözölte L. Simon Lászlót, a magyar Nemzeti Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárát, Nagy Klárát, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága kapcsolattartási főosztályának kárpátaljai referensét, Bacskai Józsefet, Magyarország ungvári főkonzulját, Gyurin Miklós vezető konzult Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében, Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, dr. Brenzovics Lászlót, a KMKSZ alelnökét, Gulácsy Gézát, a KMKSZ alelnökét, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnökét, Árvai Erzsébetet, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal apparátusának megbízott vezetőjét, dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökét, Popovics Pált, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnökét, Ladiszlav Lecovicsot, a Kárpátaljai Ruszinok Szövetségének elnökét, Balogh Líviát, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnökét, Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, ifjabb Sari Józsefet, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnökét, Virág Lászlót, a KMKSZ Tiszapéterfalvai Alapszervezetének és a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnökét, Bencze Rudolfot, a KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezetének elnökét.

Ünnepi beszédében L. Simon László rámutatott: oly korban élünk, amikor egyre többen törekednek arra, hogy megfosszanak bennünket hőseinktől, azt akarják elhitetni velünk, hogy nincs szükség olyan nagy történelmi példaképekre, akiket a jövő magyar ifjúsága elé állíthatnánk. Szembe kell fordulnunk ezzel a folyamattal, hogy a jövő magyar ifjúsága olyan példaképeket láthasson maga előtt, akikre méltán lehet büszke, akiknek életpályájából, munkásságából, történelmi jelentőségű tevékenységéből erőt, hitet, tudást lehet meríteni – fordult hallgatóihoz az államtitkár.

A szónok a magyar történelemről szólva emlékeztetett, hogy a századok múlásával egyenes arányban egyre kevesebb csatát nyertünk meg, ezért „érdemes nyertes csatáinkat megbecsülni, keretbe foglalni, hogy saját és nemzeti emlékezetünk dicső múlt polcára feltehessük és ott nem csak évfordulókon, nem csak a kötelező emlékezeti eseményeken, hanem a hétköznapi elmélkedések során is számba vegyük, beléjük mélyedjünk, alkalmasint újraértelmezzük őket”. Ebből a szempontból különös jelentőséggel bír a Turul-emlékmű, hangsúlyozta, rámutatva: „azok számára, akik eljönnek az ünnepségre, minden bizonnyal emlékezetes is marad, a polgárok ugyanis megerősítést nyernek a nemzeti összetartozás érzete szempontjából, s nem a kesergő múltba révedés, hanem a múlt sikereinek jelenkori életünkben való hasznosításának tapasztalatával is gazdagodnak”. Mert nem a hőseinktől való megfosztásra, nem a történelmünk lekicsinylésére van szükség, hanem a reális helyzetértékelésre építő identitáserősítésre – tette hozzá.

Legyünk büszkék magyarságunkra, az legyen része mindennapjainknak – fogalmazott L. Simon László, rámutatva, hogy óvni és ápolni kell az összetartozás-tudatunkat is, hiszen van mit rendbe tenni ezen a területen: az elmúlt négy évtized kommunista diktatúrájának és a „gyalázatos” december 5-i népszavazásnak a nyomait.

A jelenlegi magyar kormány nagy erőfeszítéseket tesz a nemzetegyesítésért, s annak érdekében, hogy magunk mögött tudjuk hagyni ezen gyalázatos múltnak még az emlékét is, mutatott rá. Az államtitkár felszólította az ünneplő közönséget, éljenek az új magyar alaptörvény, az állampolgársági jogszabály által biztosított lehetőségekkel, hogy beleszólhatnak az anyaországi politikai folyamatokba, hogy magyar emberként a közös haza sorsát innen is alakíthatják.

Árvai Erzsébet, a Nagy­sző­lősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal apparátusának megbízott vezetője az ünneplő közönséget üdvözölve egyebek mellett örömének adott hangot, hogy a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának helyszínén álló emlékmű alatt immár több mint két évtizede megrendezett ünnepségen a vidéken élő számos nemzetiség képviselői vannak jelen, köztük azok utódai, akik több mint három évszázaddal ezelőtt fegyverrel a kézben keltek fel az önkény, a törvénytelenség, az elnyomás ellen.

Ladiszlav Lecovics, a Kárpátaljai Ruszinok Szövetségének elnöke felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a ruszinok és magyarok, akik 1100 éve élnek együtt ezen a földön, egy nép. Reményének adott hangot többek között, hogy a két nép továbbra is összetart majd, és senkitől sem kell félnie a saját földjén. Itt nincs helyük a hágón túlról érkező nacionalistáknak – tette hozzá egyebek mellett.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében II. Rákóczi Ferenc proklamációjával vonva párhuzamot a kárpátaljai magyarság mai sérelmeiről szólt, mindenekelőtt arról, hogy a hatalom döntésének értelmében nem lesz magyar választókörzet az őszi parlamenti választásokon. A lépés üzenete egyértelmű, fogalmazott Kovács, aki szerint nem látják szívesen Ukrajnában a nemzetet, mint olyan csoportot, amely tisztában van a saját érdekeivel, s azokat akár a hatalommal szemben is képviselni tudja.

A kárpátaljai magyarságnak az érdekvédelemhez politikai pozíciókra van szüksége, saját képviselőit, igaz magyarokat kell bejuttatnia a döntéshozó szervekbe a falutól a parlamentig, jelezte a KMKSZ elnöke. Egy olyan központosított országban, mint Ukrajna, a parlament a legfontosabb, hangsúlyozta, rámutatva, hogy a kárpátaljai magyarságtól ezt a kijevi politikai képviseletet vonták meg, amikor úgy húzták meg választókörzetek határait, hogy a lehető legkevesebb esélyünk legyen a győzelemre.

Mégsem sajnáltatni kell magunkat, nem szabad feladni, s leszavazni azokra, akik elvették a magyar körzetet, akik leszedték a magyar település-névtáblákat, akik ciános aranybányát építenek, elfelejtenek magyar tankönyvet nyomtatni – mondta Kovács Miklós. Rákóczi szabadságharcára utalva a szónok rámutatott: a magyarság azért maradhatott meg, mert őseink képesek voltak ellenállással válaszolni az elnyomásra, s nem adták fel, nem hódoltak be a Habsburgoknak. Ha Rákóczi népe vagyunk, a történtek ellenére mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy igaz magyarok kerüljenek a parlamentbe, hangsúlyozta.

Hamarosan mindenki szembe kerül majd azokkal, akik néhány hrivnyáért meg akarják venni a szavazatát, akik megpróbálják meggyőzni arról, hogy nincs értelme a magyarság ügye melletti kiállásnak – figyelmeztetett a KMKSZ elnöke. Mégis, ha Rákóczi népeként tekintünk magunkra, ha még mindig ugyanazok a magyarok vagyunk, akik Kossuth alatt vagy 1956-ban az elnyomásra szabadságharccal voltak képesek válaszolni, akkor ellent kell állnunk most annak az elnyomásnak, amely a kárpátaljai magyar nemzettöredék önszerveződése ellen irányul, jelezte. „Bízom benne, hogy ezt a szellemet haza tudják vinni, hogy ez a szellem nem csak a kevesek összejövetelén érvényesül, hanem akkor is, amikor megszámláltatunk” – mondta végezetül Kovács Miklós.

A szónoklatokat követően az ünneplők népes serege elénekelte a Szózatot, majd megkoszorúzták az emlékművet.

A rendezvény megtartását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is támogatta.