vissza a főoldalra

 2012.08.03. 

Az igazi cél, hogy a kiválasztott idős ember a per közben haljon meg

A vádaskodóknak nem kell attól félni, hogy egy teljesen alaptalan dolog miatt feljelentik őket

A Budai Központi Kerületi Bíróság július 18-án házi őrizetbe helyezte a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót. A 97 éves férfit megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják, miután a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája szerint 1944 tavaszán Kassán kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában. Szerkesztőségünk vendége dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke.

A The Sun nevezetű brit szennylap kutatta fel Csatáry László tartózkodási helyét. Egy bulvárlap információit mennyire kell komolyan venni? Hiszen egy cikk alapján bírósági ítélet nélkül tartják bűnösnek Csatáry urat.

 – Az ilyen információkat abszolút nem kell komolyan venni. A Fővárosi Főügyészség is fontosnak tartotta annak a közlését, hogy a The Sun által lehozott anyagok semmilyen új információt nem tartalmaznak. Tehát az ügyészség azt állítja, hogy döntését nem befolyásolta a The Sun cikke. A Fővárosi Főügyészség sajtóértekezletet tartott a házi őrizetbe vétel után, ahol közölték, hogy a Simon Wiesen- thal Központ jeruzsálemi irodája által szervezett tiltakozó megmozdulások sem járultak hozzá az ügy felderítéséhez. Ennek az ügynek az alapos kivizsgálásához nyugodt körülmények szükségesek, és a hangulatkeltő aktusok mindezt nem segítik elő.

 Azzal, hogy különböző csoportok tagjai zaklatják Csatáry Lászlót, gondolom, megsértik az ártatlanság vélelmét.

 – A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Elnöksége képviseletében a háborús bűntettel meggyanúsított és házi őrizetbe vett Csatáry László volt rendőrtiszt ügyével kapcsolatban július 19-én állásfoglalást tett közzé, s ebben leírjuk, hogy az alkotmányos jogállam jogrendjét súlyosan sérti az ártatlanság vélelmének semmibevétele, s az így jogsértett személy jogsérelmének hatósági eltűrése. Ha valakinek, aki nem közszereplő, a fotóját nyilvánosságra hozzák, azzal jogsértést követnek el. Emiatt Csatáry úr polgári peres eljárást is indíthatna.

 Az ön által vezetett alapítvány közleményéből idézek: „Alapos okunk van annak megállapítására, hogy ezen hiteltelen »jogvédő« tevékenység célja a kiválasztott személyek erkölcsi-anyagi-biológiai tönkretétele, büntető eljárással való megölése annak kockázata nélkül, hogy a hamis vád következményeivel az elkövetőknek szembe kellene nézniük, mert áldozataik magas életkora miatt az eljárások jogerős befejezése alig lehetséges.” Amikor ezt megfogalmazták, Képíró Sándor úr halálára gondoltak?

 – Többek között arra is.

 Efraim Zuroff kis győzelemnek nevezte azt, hogy hozzájárulhatott Képíró Sándor egészségének romlásához az ellene folytatott per.

 – Pontosan Zuroff saját nyilatkozataiban utal arra, hogy mi is az ő céljuk.

 Erről a Zuroffról sokan úgy írnak, mint a Simon Wiesenthal Központ igazgatójáról, holott a jeruzsálemi iroda igazgatója. Vajon milyen lista alapján dolgozhat?

 – Azt nem tudom, de az tény, hogy Zuroff sok zsidó szervezettel kapcsolatban van, így a magyarországi Holokauszt Emlékközponttal is, és Izraelben gyűjtik a zsidóüldözéssel kapcsolatos dokumentumokat. Izraelben létezik olyan történeti kutatásokat folytató szervezet, amelyik az egész holokauszt-történetet kezeli. Zuroff könyve, az Utolsó esély magyar nyelven is megjelent, és ez bizonyítja az egész eljárás jellegét. Ebben leírja, hogy Izraelben létezik egy adatbázis, amelyben megtalálták Képíró Sándor nevét. De nem mint véreskezű gyilkosét. Magyarországon ismert az újvidéki razzia története, akkor Képírót nem ítélték el, de listák készültek. És ezek a listák Izraelbe is kijutottak.

 Nem tartja aggasztónak, hogy a magyar igazságszolgáltatás menetébe külföldről próbálnak beleszólni?

 – Az még nem olyan nagy baj, ha csak próbálnak az igazságszolgáltatásba beleszólni. Ahol érdekek vannak, ott megpróbálják azokat érvényesíteni is. Az már más kérdés, hogy egy ország mennyire enged ilyen hatásoknak. A nemzetközi beállítás szerint, amit Zuroffék csinálnak, az egy humanitárius jogvédelmi ügy szolgálata. Ezért illik, hogy egy ország ne legyen elutasító, és ígérje meg a korrekt vizsgálat lefolyását. S attól, hogy a megkeresésre ilyen udvarias választ ad, egy ország ügyészsége vagy bírósága dönthet még szuverén módon. Nem tagadom, sőt állítom, hogy esetünkben olyan nyomásgyakorlás figyelhető meg, ami hiteltelen, s nem szolgálja sem a társadalmat, sem a közjót; alkalmas a magyarországi zsidó és nem zsidó csoportok közötti feszültség növelésére. Ez a nyomás pedig valamilyen módon hat a jogalkalmazóra… Képíró-ügyben nem zárható ki az, hogy hatott a nyomás jogalkalmazóra, és olyan vádemelés történhetett, amely egyrészt a vádlott halálát okozta, másrészt megalapozatlan volt. Az alaptalan, hiteltelen vádemelés tehát egy ember halálát okozta. Véleményem szerint tehát ilyen vádaskodások emberölésre irányulnak. Úgy gondolom, egyrészt az a cél, hogy az illetőt folyamatosan megalázzák, az adott hírt napi szinten tartsák, amivel a szponzorok felé bizonyítják az aktivitást, másrészt az igazi cél nem az, hogy egy-két évre elítéljék az illetőt – ez nem is lehet az életkor miatt –, hanem, hogy az idős ember a per közben haljon meg. Így a vádaskodóknak nem kell attól félni, hogy egy teljesen alaptalan dolog miatt feljelentik őket. Egy ilyen ügyészségi, bírósági eljárás még egy fiatalembernél is súlyos pszichés problémát jelent, akkora stresszt, ami komolyan megviseli az egészséget. A Képíró-perben megkérdeztem az elsőfokú ítélet után a vádlott kezelőorvosát, aki közölte velem, hogy bizony nagymértékben az eljárás okozta Képíró Sándor egészségének rohamos megromlását. Kijelenthetem, hogy egy komoly gyilkosság fiatal elkövetője nem szenved annyit a per idején, mint egy idős ember az ingatag vádakra épülő eljárás ideje alatt. Esetünkben a 70 éves tényállások bizonyítása nagyon is nehéz, és mindenkit mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg a bíróság jogerős ítélettel a bűnösséget megállapítja, aminek jelenleg igen csekély a valószínűsége.

Medveczky Attila

(az interjú július 23-án készült)