|
 2012.08.03.
A felvidéki gazdaság 22-es csapdája
A középosztály karcsúsításába kezdett a szlovák kormány
Robert Fico második
kormánya immár századik napja van hatalmon. A kormány néhány
tagja már most figyelemre méltó eredményekről beszél. Marek
Madaric kulturális miniszter ide sorolja a leégett krasznahorkaváraljai
vár fokozatos rekonstrukcióját, valamint azt is, hogy a Szlovák
Nemzeti Színház már új vezetőséggel működik. Peter Kazimír
pénzügyminiszter úgy érzi, ez alatt az alig több mint három
hónap alatt legalább fél évre való munkát végeztek. Zuzana
Zvolenská egészségügyi miniszter szerint már tettek a páciensek
irányába kedvező lépéseket. Ide tartozik az is, hogy sikerült
meggátolniuk az új orvossztrájkot. Farkas Ivánt, a Magyar
Koalíció Pártjának (MKP) gazdasági és régiófejlesztési
alelnökét arra kérem, hogy értékelje ezt a száz napot.
Hogyan kommentálja a pénzügyminiszter azon
kijelentését, hogy 100 nap alatt legalább fél vére való munkát
végeztek?
–Ha ez igaz is volna,
akkor nagyon eltitkolták; a nyilvánosság felé nem tettek tanúbizonyságot
arról, hogy keményen dolgoztak, és az ország szekerét próbálták
előre tolni. Tehát a külső szemlélő számára a kemény
munka nem látható.
Milyen a szlovák államháztartás helyzete?
–Azt tudni kell, hogy Szlovákia megalakulása óta még
nem volt arra példa, hogy egyetlen egy párt alkotja a kormányt.
Ezért a Smer lehetőségei szinte korlátlanok. Az tény, hogy a
külső hatás negatív, ami a gazdasági folyamatokat és az euró
helyzetét jelenti. S ha a választási ígéreteket nézzük,
akkor láthatjuk, nincs remény arra, hogy azok a közeljövőben
teljesülnek. Erre az egyik példa, hogy már májusra túllépte
az államháztartási hiány a 2 milliárd eurót. Összehasonlításképpen:
a mostani kormány májusra kétszer akkor államháztartási hiányt
produkált, mint tavaly ilyenkor az előző kabinet. Ez azt
mutatja, hogy a pénzügyminiszter a külvilág felé próbál
megnyugtató válaszokat adni, de mégsem tud úrrá lenni a
helyzeten. Félő, hogy év végére a hiány lényegesen magasabb
lesz a tervezett 3 milliárdnál, és ez nem vet jó fényt az
országra sem a pénzpiacokon, sem Brüsszelben.
22 pontból álló
megszorító csomagról olvastam. Ezt már elfogadták, vagy még
tárgyalnak róla?
–Ezt a kormány elfogadta, de előtte egy ún. nemzeti
front, mint a civil szféra képviselője, véleményezte ezt a
csomagot. A csomag néhány pontjáról már parlamenti döntés
is született. Mindennek hosszú távon nem örülhetünk, mert
nincs szó másról, mint egy szlovákiai Bokros-csomagról.
Amikor az MKP részéről véleményezni kellett az ún. konszolidációs
kísérletet, elmondtam, hogy a megszorító csomag 22 pontja a
gazdaság 2-es csapdája.
A kormányzó párt azért kapott a választáson ekkora többséget,
mert megígérte, Szlovákia jövőbeni pénzügyi konszolidációja
nem érinti érzékenyen a középosztályt, és a kiskeresetűeket.
Ez nem teljesülhet, mert az intézkedések többsége fáj majd a
szegényeknek, a nyugdíjasoknak és a polgárságnak is.
Ahelyett, hogy a tehetősebbek szociális juttatásait, családi pótlékát
szüntetné meg, ahelyett, hogy átláthatóvá tenné az állami
közbeszerzéseket és megszüntetné a felesleges közbeszerzéseket,
valamint beruházásokat, vagyis erőteljesebben takarékoskodna,
a középosztály karcsúsításába kezdett a szlovák kormány.
Mennyire lehet vállalkozóbarátnak nevezni a
Fico-kabinetet?
–Semmiképpen
sem vállalkozóbarát a jelenlegi kormány. Akkor, amikor az
objektív körülmények romlanak, amikor az ország államháztartásának
állapota romlik, akkor a legostobább módszer, hogy a kormány a
gazdaságot teszi tönkre. Itt erről van szó. Hiszen megemelik a
kis-és középvállalkozók járulékterheit, emellett számos más
intézkedésnek súlyos következménye lesz. Ha Szlovákia az adók
miatt nem kedvező a beruházók számára, és így kevesebb
munkahely jön létre, az tovább mélyíti a szakadékot. Holott
a déli és a keleti országrészben már így is igen nagy a szegénység.
Fico baloldali szavazói miként reagálnak minderre?
–A legfrissebb felmérések szerint még töretlen a
kormányba vetett bizalom. Mindez akkor változik majd meg, mikor
2013-ban jönnek a drágulások. A média is kivár a kritikával,
sőt a parlamenti ellenzék sem emeli fel a hangját.
A Smer állítólag azzal szerzett magyar szavazatokat, hogy
megígérték, a déli országrészt gazdaságilag, infrastruktúra
terén nem hagyják magára. Ez ígéret maradt?
– Az első száz nap alatt az is kiderült, hogy további
vasúti szárnyvonalak szűnhetnek meg, köztük a Nagykapos és Bánóc,
valamint a Feled-Pelsőc-Torna közötti vonalak. Ez mind a
magyarok által lakott régióra vonatkozik. Az Ipolyság és
Csata közötti szárnyvonal egyelőre nem szűnik meg, de a
vonalon tovább csökkentik a vonatpárok számát. Minden jel
arra vall, hogy az R2-es déli gyorsforgalmi út Zólyomtól
keleti irányban történő építése a jövő évben szintén
megkérdőjelezhető, mert a kormány nógrádi kihelyezett ülése
óta csend övezi a témát, és a szakma újra csak az északi
D1-es autópálya építésének folytatásáról beszél. Az is
kiderült, hogy a közlekedési miniszter mondvacsinált okok
miatt vonakodik a kormány elé terjeszteni a komáromi új Duna-híd
kormányközi megállapodásának javaslatát.
Medveczky Attila
|
