2012.08.10.
Ferences zarándoklat
Várnai Jakab
ferences szerzetes, a Sapientia főiskola közelmúltban
kinevezett rektora (képen) vezetésével Szent Ferenc nyomába
indult július végén a budai felső-krisztinavárosi plébánia
kórusa. Az ötvenfős zarándokcsoport az assisi Santa Maria
degli Angeli-bazilikában augusztus 2-án részt vett a
porciunkula-búcsún. Az ünnepi liturgián a főcelebráns
perugiai érsekkel, Gualtierio Bassettivel együtt miséztek a
ferences család férfi közösségeinek legfőbb elöljárói, a
minorita, a kapucinus és a kisebb testvérek generálisai,
valamint a világ minden részéről az ünnepre ide zarándokló
szerzetesek.
A szertartást ősi
assisi viseletbe öltözött harsonások hangzatos fanfárja
vezette be és zárta. A szentmisék az Angyalos
Boldogasszony-templomában egész délelőtt egymást követték,
a mellékhajók több tucat gyóntatófülkéjében és a mellékkápolnákban,
egymástól illő távolságban, számos ferences pap gyóntatott
megszakítás nélkül már előző nap is.
Szent Ferenc Itália
védőszentje. Porciunkula ünnepe az egyik legnépszerűbb búcsú
Olaszország szerte. A Santa Maria degli Angeli-templom foglalja
magába azt az ősi kis kápolnát, amelyet saját kezűleg
restaurált egykor Assisi szegénykéje, azt gondolván, hogy
Isten egyházát ily módon kell újjáépítenie. Később rájött,
hogy az álmában kapott kinyilatkozás inkább átvitt értelemben
érvényes, de e kápolna lett nemcsak a rend bölcsője és központja,
hanem Szent Ferenc halálának helyszíne is.
Szent Ferenc úgy
érezte, hogy ezen a helyen, ebben a kápolnában az angyalok ég
és föld között állandóan oda-vissza járkálnak, ezért kért
és kapott különleges, korábban csak Compostelát és Jeruzsálemet
megillető búcsús kiváltságot a pápától porciunkula ünnepére.
A bazilika kupolája
alatt lévő kicsiny templom az ünnepi szentmise alatt is állandóan
fogadta a főhajó közepén türelmesen bejutásra várakozó zarándokokat.
Maga a szentmise a kápolna mögötti szentélyben zajlott, amit
itt kórusnak neveznek, így a templomhajóban lévő hívősereg
a koncelebrálókat csak nagy kivetítő segítségével láthatta.
A „kóruson”,
vagyis a szentélyben foglalt helyet a bazilika népes énekkara
is, amelynek szereplését a budai vendég kórus vezetője, Tőkés
Mária Tünde szent irigyléssel figyelte, ugyanis minden szólam
igen népes, és valamennyi tag biztos és szép hangon szólalt
meg. „Olyan volt, mintha csupa szólistából állna, mégis összeszokott
csapatot alkottak” – mondta a karnagy, aki „civilben” a
Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatóhelyettese.
A magyar zarándokcsoport
Porciunculában külön is találkozott Várnai Jakab régi barátjával
és korábbi főnökével, José Rodriguez Carballo spanyol
ferencessel, a kisebb testvérek generálisával, ugyanis a magyar
szerzetes hat évig közép-európai helyettese volt a rend legfőbb
elöljárójának.
A zarándokok természetesen
felkeresték Assisi másik pápai bazilikáját is, Szent Ferenc
temetkezési helyét, ahol Giotto csodálatos képregényben meséli
el Isten szegénykéjének életét. A Szent Ferenc sírjánál
bemutatott magyar mise után Várnai Jakab külön felhívta a
figyelmet a templom magyar vonatkozásaira. Az egyik első
ferences bíboros, Gentile Partino di Monfiore a XIV. század elején
pápai legátus volt Magyarországon. Az ő érdeme, hogy az Árpád-ház
kihalása után egy évtizeddel az Anjou-házból való Károly Róbertet
a rendek királlyá választották és megkoronázták. A király
ezek után nagy ajándékot küldött a Szent Ferenc-bazilikának,
mely lehetővé tette, hogy 1310-ben megszülessék a bazilika művészi
alkotásokban gazdag Szent Márton-kápolnája. A pannóniai születésű
Szent Mártont tisztelő és Magyarországhoz érzelmileg kötődő
olasz bíboros érdeme az is, hogy a kor egyik legjobb festőjével,
Simone Martinivel 1310 táján megfesttette az alsó templomban a
magyar szentek arcképcsarnokát. E falszakaszon a gyermeket tartó
Szűzanya jobbján és balján egymás mellett sorakoznak Szent
Ferenc mellett Árpád-házi szentjeink: Erzsébet, Margit, István,
Imre és László.
A Szent Klára-bazilikában
is találtak magyar vonatkozásokat. Itt egy márványtábla örökíti
meg, hogy a magyar mariánus ferencesek adománya segítette a
klarisszák főtemplomának felújítását a XX. század első
felében. És ezzel függhet össze, hogy a klarisszák alapítójának
sírja fölött emelkedő gyönyörű gótikus templom egyik ólomüveg
ablakát a Szent Koronával ékesített magyar címer díszíti.
Az egyhetes
program keretében a felső-krisztinások többek között elzarándokoltak
a Carceri remeteségbe, ahová Ferenc gyakran visszavonult, a
Szent Damján-kolostorba, ahol a hasonló nevű híres keresztről
Krisztus Ferenchez szólt, Alvernába, ahol a stigmákat kapta,
Perugiába, ahol Ferenc egyik első és legjobb tanítványát, a
mi Szent Erzsébetünket szentté avatták, és Padovába, ahol
minden idők legnépszerűbb szentjének, a szintén ferences
Szent Antalnak a földi maradványait őrzik.
A kórus, amely
természetesen valamennyi templomban és Assisi néhány terén ízelítőt
adott tudásából, Várnai Jakab ferences révén komoly lelki és
intellektuális élményekkel tért haza. Életre szóló ízelítőt
kapott a ferences lelkiségből és kultúrateremtő erőből. Megéreztek
valamit Gabriele D’Annunzio író mondásából: Szent Ferenc a
legszentebb az olaszok közül, és a legolaszabb a szentek közül.
(Szerdahelyi Csongor/Magyar Kurír)
|