|
 2012.08.10.
Magyarverés Nagyváradon
Augusztus 1-jéről
2-ára virradó éjszaka megvertek két fiatalt Nagyváradon csak
azért, mert magyarok. A sértettek négy napon belül gyógyuló
sérüléseket szenvedtek. Az eset a várad-rogériuszi református
templom mögötti kosárlabda-pályán történt szerda este, ahol
a két magyar és három román fiatal kosarazott. Éjfél körül
felbukkant a fémráccsal körbekerített pályán egy tizenkét fős
társaság, de eleinte úgy tűnt, hogy egy rövid szóváltás után
továbbállnak. Amikor azonban a társaság leghangosabb,
legagresszívebb tagja meghallotta a két magyar fiatalt anyanyelvükön
beszélni, visszafordult, és kötekedni kezdett velük. Azt
mondta nekik, hogy Romániában beszéljenek románul, vagy költözzenek
el innen. Kényszerítette őket arra, hogy mondják el a román
himnuszt, ugyanakkor többször megrúgta, illetve megütötte őket
egy fémből készült golfütővel. Az eset etnikai jellegét
bizonyítja az is, hogy a három román fiatalt elengedték a
huligánok. Szerencsére a két magyar fiatalnak végül sikerült
elszaladnia, és értesítenie a rendőrséget. A kiérkező rendőrök
és a megerősítésként hívott kommandósok még az Olaszi
parkban találták a verekedőt és kompániáját. A sértettek
feljelentést tettek, majd orvosszakértőhöz fordultak. A rendőrség
folytatja a nyomozást az ügyben. B. E. A. és édesanyja csütörtökön
ellátogatott az erdon.ro szerkesztőségébe, hogy részletesen
elmeséljék a történteket. Sem a sértett, sem édesanyja nem
engedték meg, hogy fényképet készítsenek róluk, illetve hogy
nevüket közöljék, mert félnek a támadóktól, ezért csak a
fiatalember monogramjának közléséhez járultak hozzá. B. E.
A. elmesélte, hogy ötödmagával kosarazott szerda éjjel a rogériuszi
templom mögötti kosárlabdapályán. Az öt játékos közül
ketten magyarok, hárman románok voltak. Hogy könnyebben menjen
a játék, a személyes dolgaikat – telefonokat, kulcsokat, táskát
– a pálya szélére helyezték. Körülbelül éjfélkor a ráccsal
körbekerített pályán felbukkant egy tizenkét fős társaság.
B. E. A. rosszat sejtve a személyes tárgyakat a táskába dobta,
de a táskát magát a földön hagyta. A tizenkét fős kompánia
vezére egy magas, hangoskodó, golfütőt a kezében lóbáló férfi
volt. Ez az ember megkérdezte őket, hogy beszállhatnak-e ők is
a játékba. A fiatalok odadobták neki a labdát, jelezve, hogy
beszállhatnak. Erre a golfütős visszadobta nekik a labdát,
mondván: „Jól van, rendes gyerekek vagytok, játszatok tovább”
– idézte fel az esetet B. E. A. Ezzel a társaság továbbállt,
de nem jutottak messzire, hiszen egy padnál két lányba kötöttek
bele, akiket mintegy öt percig nem engedtek elmenni. A további történéseket
így idézte fel B. E. A.: A magas golfütős a magyar barátomhoz
fordulva azt kérdezte tőle, hogy miért kötekedünk vele, miket
mondunk magyarul. Ekkor meg is ütötte, és azt kérdezte, miért
vagyunk még itt, miért nem költözünk Hargitába, vagy másfelé,
de itt beszéljünk románul, mert Romániában vagyunk. A három
román társunknak azt mondta, hogy ők nyugodtan elmehetnek, neki
csak velünk van dolga. Azután azt parancsolta a barátomnak,
hogy énekelje el a román himnuszt, hogy lássa, tudja-e. Azzal
fenyegette, hogy ha nem tudja, megveri. A barátom mondta a
himnuszt, ameddig tudta, aztán kapott újra egy pofont. Aztán háromszor
kosárra is kellett dobjon messziről, és a huligán azt mondta,
hogy ha legalább egyszer betalál a kosárba, akkor nem veri meg.
A barátom harmadjára betalált, de így is kapott egy ütést a
golfütővel. Mindeközben a többi tizenegy csak röhögött,
beszólt, de senki nem lépett közbe. Aztán a férfi odajött
hozzám, tőlem is azt kérdezte, hogy miért beszélek magyarul,
engem is kötelezett, hogy mondjam el a román himnuszt. Engem is
megütött a golfütővel, és nyakon is rúgott. Odatett, hogy
csináljak húsz fekvőtámaszt, majd amikor felálltam, a férfi
azt mondta nekem és a barátomnak, hogy menjünk ki a pálya előtti
padhoz, ő pedig odament a társaságához, hogy megtárgyalják,
mit csináljanak velünk. Amikor már kint voltunk a padnál, még
nem akartunk elszaladni, mert a táskánk bent volt a pályán, de
amikor azt láttuk, hogy az egyik román társunk a vállára
veszi, abban a reményben, hogy őket békén hagyják,
elszaladtunk. Felszaladtunk egy barátunkhoz, ahonnan hívtuk a
rendőrséget.”
(Forrás:erdon.ro)
|
