|
 2012.08.17.
Negyedmilliárd forint Nógrád megyének
Nincs az a mennyiségű pénz, amit ne lehetne úthálózatunk
fejlesztésére költeni
Csaknem 250 millió forintos támogatást ítéltek meg Nógrád megyének
a Belügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
alapjaiból. A pénzből egyebek mellett árvízi rekonstrukció,
szennyvízberuházás és egészségház valósul meg.
Mely települések, milyen alapból kaptak támogatást, s azt milyen célra
fordítják? – kérdezem Becsó Zsolt országgyűlési képviselőt,
a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökét.
– Négy különböző alapból kaptak támogatást a nógrádi önkormányzatok.
Az egyik ilyen támogatási forma az önhibájukon kívül hátrányos
helyzetű önkormányzatok megsegítése. Ezen belül is több
mint 16 millió forintot kapott Felsőpetény, Nőtincs, Ősagárd
és Szirák, soron kívüli támogatásként. Olyan önkormányzatok
esetében, ahol EU-s forrásból történik fejlesztés, bizonyos
feltételek teljesítése esetén lehetőség nyílik EU önerőalapra
pályázni. Az EU önerőalapjából szintén négy település
nyert 44 millió forintot: Nagylócon és Sóshartyánban ennek
felhasználásával valósítják meg az árvízi rekonstrukciót,
Buják az induló szennyvíztisztító telepre és csatornahálózata
fejlesztésére fordítja a közel 3 milliós összeget, míg Bátonyterenyén
– itt kb. 40 millió forintnyi a támogatás – egészségházközpontot
alakítanak ki belőle. A harmadik alap a felzárkóztatási támogatásé;
összesen csaknem 3,5 milliárd forinttal támogatott a Belügyminisztérium
mintegy 837 települést. Két célterületre lehet felhasználni
a támogatást: az önfenntartó képességet segítő önkormányzati
ingatlanok felújítására, átalakítására, bővítésére, az
önfenntartást segítő gépek, eszközök beszerzésére, a közfoglalkoztatáshoz
szükséges mezőgazdasági célú beszerzésre, másrészt a közfoglalkoztatás
keretében nem tervezett bel- és kültéri építőanyagok biztosítására.
Ebből az alapból 42 Nógrád megyei önkormányzat nyert támogatást,
valamivel több, mint 193 millió forintot. A legtöbb pénzt, 36
millió forintot, Salgótarján kapta. A Nemzeti Fejlesztési
Minisztériumtól Nógrád megye önkormányzata kiegészítő támogatásként
6,5 millió forintot nyert a területfejlesztési rendszerhez
kapcsolódó szerződésállomány kezeléséhez, további 5 milliót
pedig a területfejlesztési feladatok ellátásához, hiszen a
megyei önkormányzatok alapvetően területfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel,
vidékfejlesztéssel foglalkoznak az év elejétől.
Ilyenkor sokan felvetik a kérdést, hogy egy dokumentum elkészítéséhez
miért kell több millió forint. Ez a megyei fejlesztési program
hány évre szól?
– Nem arról van szó, hogy valaki bemegy egy jól megvilágított
szobába, és legépel 30-40 oldalt. Ahhoz, hogy egy használható
területfejlesztési program elkészüljön, folyamatos
kapcsolatban kell lennünk az érintett önkormányzatokkal, gazdálkodó
szervezetekkel és a civil világ képviselőivel. Erre egy példa,
most, hogy elindítottuk a 2014–2020-as időszakhoz kapcsolódó
területfejlesztés tervezési munkálatait, első lépésként a
megye 16 helyszínén kezdeményeztünk és folytattunk le
egyeztetést az érintettek közreműködésével. Szakértői
bizottságokat állítottunk fel, és konferenciákat szerveztünk.
Tudjuk, hogy mindez költséggel jár, mert a terembérlet és a
szakértők alkalmazása is pénzbe kerül, és ezeket mi a támogatási
összegből tudjuk fedezni. A célunk, hogy a lehető legjobb
fejlesztési dokumentációt állítsuk össze, hiszen ez határozza
majd meg az elkövetkező hét év gazdasági folyamatait. Ráadásul
nincs sok időnk, mert ahhoz, hogy a 2014-től kezdődő fejlesztési
időszak beindulhasson, 2013 közepéig az összes tervezési munkát
el kell végeznünk. Tehát olyan összetett, széleskörű
munkafolyamatról van szó, mely integrált programjavaslatok
megfogalmazását igényli, illetve kreativitást. Ezáltal gazdasági
értelemben is dinamikusabb pályára tudjuk állítani Nógrád
megyét.
Ha a Nógrád megyei online újságokat olvasom, láthatom,
azzal mindenki egyetért, hogy az utak állapota rossz, s bár Nógrád
légvonalban nincs messze Budapesttől, de ha autóbusszal vagy
vonattal akarjuk megközelíteni, az eléggé nehézkes.
– Ez sajnos igaz. Nincs az a mennyiségű pénz, amit ne lehetne úthálózatunk
fejlesztésére költeni. 131 településük van, s az utak döntő
többsége 4 vagy 5 számjegyű. A legnagyobb prioritás a 21-es fő
közlekedési útvonal négysávosítási programjának folytatása,
felgyorsítása Hatvan és Salgótarján között. Az első 2,6
kilométeres szakasz megvalósítása, még az első Orbán-kormány
időszakához köthető. 2010-re ezt a projektet már rég be
kellett volna fejezni. Az út felújítása a vállalkozások
letelepedése szempontjából is jelentős lehet. Szintén problémát
jelent a 2-es, a 22-es és a 23-as út fejlesztése. Ide kapcsolódik
a vasútfejlesztés kérdése is. 2002. március végén Salgótarjánban
bemutatták azt a motorvonatot, ami az intercity összeköttetést
teremtette volna meg Budapest és megyeszékhelyünk között.
Ezután ez a kérdés lekerült a napirendről, sőt, a
gyorsvonat-közlekedést is megszüntették, semmit sem áldoztak
a vasúti fővonal rekonstrukciójára, s emellett a járatszámot
is csökkentették. Számtalan kiemelt turisztikai pályázatot készítettünk
elő – gondolhatunk Hollókő vagy Mátraverebély-Szentkút
kegyhelyánek fejlesztésére –, s bízunk benne, hogy ezeket is
támogatja a kormányzat. Az elmúlt időszak szocialista kormányainak
idején a megye nem a súlyának megfelelően részesült a
fejlesztési forrásokból. De a megye ennél sokkal többet érdemel!
Medveczky Attila
|
