vissza a főoldalra

 2012.08.31. 

„Egy ilyen Szerbia nem lehet az unió tagja”

A privatizációs visszaéléseket is kutatja szerbiai látogatása során az EP jelentéstevője – Jelko Kacin Pásztor Istvánnal találkozott, és a vajdasági kérdésről tárgyaltak.

Vajdaságot nem lehet megkerülni akkor, amikor Szerbia európai perspektívájáról gondolkodunk – állapította meg a Jelko Kacin európai parlamenti jelentéstevővel folytatott hétfői megbeszélést követően Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke. Mint mondta, erre a legjobb bizonyíték az, hogy Szerbiában tett látogatásai során Kacin legtöbbször Újvidékre, a vajdasági parlamentbe is ellátogatott. Pásztor elmondta, hogy beszélgetésük egyik témája éppen a vajdasági kérdés volt, amellyel kapcsolatban az elmúlt hetekben felmerült egy olyan elképzelés is, mely szerint a legjobb lenne nemzetközi szintre emelni azt.

 – Ma is azt ismételtem meg, amit már korábban is elmondtam: tartalmilag kifogásolható számomra ez az elképzelés. Az európai közeledés folyamatában nem különböztethetjük meg azokat a problémákat, amelyek kizárólag belpolitikai jellegűek, azoktól, amelyek uniós fontosságúak. E problémát nem kell nemzetközi szintre emelni, hisz az semmiképp sem rejthető el. Ma is szó esett erről a kérdésről az alkotmánybíróság döntése kapcsán. Elmondtam, hogy kompromisszumos megoldást keresünk, amely kiutat jelenthet az alkotmánybíróság döntése után előállt helyzetből – fogalmazott Pásztor.

 Mint mondta, világos, hogy Vajdaság helyzetét hosszútávon, fenntartható módon egy alkotmányos megoldással kell rendezni, hiszen nincs az az Európai Unió, amelyik befogadna egy ilyen megoldatlan problémával rendelkező Szerbiát.

 Pásztor beszámolója szerint Kacinnal szót ejtettek Vajdaság brüsszeli irodájáról is. Mint mondta, jelentős összegek állnak rendelkezésre az unió költségvetésében Szerbia felzárkóztatására, s a tartomány számára is prioritást jelent ezen összegek lehívása a vajdasági projektumok realizálása végett.

 Jelko Kacin, az Európai Parlament képviselője és szerbiai jelentéstevője a brüsszeli irodával kapcsolatos ellenkezéseket őrültségnek nevezte, s emlékeztetett, hogy Nišnek és Kragujevacnak is van ilyen kirendeltsége. Jó lenne, közölte, ha az érzelmeket félre téve vizsgálná végre az ország meg ezt a kérdést, s ekképp rájönne, mekkora kárt okoz saját magának azzal, hogy „évek óta riogatja önmagát olyan kísértetekkel, amelyek egyszerűen nem léteznek”.

 Megállapította, hogy Szerbia számára éppen Vajdaság a legerősebb érv az európai felzárkózás folyamatában. Közölte, hogy az unió növelte a Szerbia rendelkezésére álló támogatási költségvetést, s a nyugat-balkáni országok számára előirányzott összeg fele Szerbiáé. Mint fogalmazott, nem aggódik amiatt, hogy Vajdaság ki tudja-e majd használni ezeket a lehetőségeket, de tart attól, hogy Szerbia más régiói nem rendelkeznek megfelelő adminisztratív és emberi kapacitásokkal, tudással és projektummal ahhoz, hogy hasonló sikereket érjenek el. A vajdasági tapasztalatok meglehetősen értékesek Szerbia számára – fogalmazott Kacin.

 A csatlakozási tárgyalások dátumának kijelölése kapcsán a jelentéstevő úgy fogalmazott, arra az idén már biztosan nem lehet számítani. A pontos dátum, tette hozzá, egyedül Szerbiától függ, s attól, milyen mértékben sikerül az új hatalomnak bizonyítania, hogy valóban elkötelezett híve az integráció folytatásának. Emlékeztetett, hogy a csatlakozási tárgyalások első fejezetei a jogállamiság és a korrupcióellenes küzdelem kérdéseit érintik majd, s arra bátorította Szerbiát, hogy minél határozottabb lépéseket tegyen meg ezeknek a kérdéseknek a rendezése terén.

 A két politikus a problematikus vajdasági privatizációk ügyéről is beszélt, elsősorban az újvidéki ATP Vojvodina szállítócég és a nagybecskereki Jugoremedija gyógyszergyár eseteiről. Ezek azok az esetek, fogalmazott Pásztor, amelyekről mindannyian tudjuk már évek óta, hogy nem tiszta privatizációs ügyletek, nem a pénz eredetével, hanem az ügylet lebonyolításával volt probléma.

 Újságírói kérdésre válaszolva Kacin elmondta, látogatásának egyik fő oka a korrupciós ügyek kivizsgálása, egyrészt a privatizációk, másrészt a zsarolásos ügyletek megismerése. Úgy fogalmazott, hogy a legtöbb esetben tiszta beruházásokról van szó, amelyek körül később a hazai érdekcsoportok megvívták saját kis harcukat. Mindez azonban nem érdekli az uniót, s egy ilyen Szerbia nem is lehet az unió tagja, s nem kaphatja meg a csatlakozási tárgyalások dátumát sem – jelentette ki Jelko Kacin.