vissza a főoldalra

 2012.08.31. 

A Kárpát-medence gazdasági megerősödéséért

Jelentős források állnak rendelkezésre a határon átívelő kapcsolatok erősítésére

Kárpát Régió Üzleti Hálózat néven üzletfejlesztési irodahálózat kiépítése kezdődött el a szomszédos országokban a magyar-magyar gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázására. Szerkesztőségünk vendége: Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.

 Az elektronikus médiában egyre többször hallani a Kárpát-medencei gazdasági térség üzletfejlesztési irodahálózatáról. Legyen kedves olvasóinknak a hálózat célkitűzéseiről beszélni.

 –A hálózat célkitűzése, hogy elősegítse a kelet-közép-európai országok nyitását egymás gazdaságainak irányába, hozzájáruljon ahhoz, hogy ez a térség európai szinten egy összefonódó és erős gazdasági régióvá váljon. Az EU 2014-2020 közötti költségvetésében jelentős források állnak majd rendelkezésre a határon átívelő kapcsolatok erősítésére, amiből a gazdasági integrációs törekvések is finanszírozhatóak lesznek. Az üzletfejlesztési hálózat egy erős, európai mértekben is versenyképes, régiós gazdasági együttműködési lehetőség felismeréséből eredő kezdeményezés, mely mentén magyarországi, erdélyi, felvidéki, délvidéki vállalkozások munkahelyeket teremtenek és biztos támaszai a nemzetpolitikának.

 Mi, vagy ki határozza meg azt, hogy a szomszédos országokban mennyi ilyen iroda nyíljon?

 –Az egyes irodákat közreműködő szervezetként az adott viszonylatban működő vegyes kamarák működtetik. Ezek biztosítják a vállalkozásokkal való közvetlen kapcsolatokat és a szakmai tudást. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal részvétele lehetőséget ad a kormányzati szándék és eszközrendszer megjelenítésére. A két szervezet vezetői és a velük stratégiai szövetségben együttműködő Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői döntenek az alapvető fontosságú kérdésekben.

 Mi jellemzi jelenleg a határon átívelő kereskedelmi kapcsolatokat, és mindez mennyiben változhat meg az irodahálózat működésével?

 –A kormányzat egyik fő célja, hogy minél több sikeres, a nemzetközi piacon önerejéből is megállni képes kis- és középvállalkozást támogasson. Az eddigi tapasztalatok alapján egy Magyarországon már sikeres cég általában nem egy nagy ugrással kerül be a globális körforgásba, hanem először a szomszédos országokban próbálgatja szárnyait – ami bizonyos mértékben hazai pályát is jelent számára, például a nyelvi környezet miatt. Ez az úgynevezett „közel külföld”. Természetes, hogy egy magyar vállalkozás először Erdélyben, Vajdaságban, Felvidéken próbálja meg az üzleti kapcsolatait kiépíteni. Itt azon kívül, hogy magyar nyelven tud üzletelni, széles körű információk állnak rendelkezésére a piaci környezetről - mindez több évszázados kapcsolatot jelent akár az Ipoly mentén, vagy Nagyvárad és Debrecen között, illetőleg Szeged és Szabadka térségében. Ez lehet tehát az első lépés a hálózat lehetőségeivel élni kívánó cég számára, amely ha e piacon is otthon van, tapasztalatokkal felvértezve, nagyobb eséllyel indulhat a globális piac felé. Lényeges a határon túli gazdaságpolitika építése szempontjából a hazai piac viszonylag kis mérete. Amikor egy-egy nagy beszállító, egy nagy cég jön Magyarországra – például Debrecen térségébe –, akkor az után is érdeklődik, milyen partnerlehetőségei lehetnek Nagyváradon, Kolozsváron, a környező területen. Azaz egyértelműen megfogalmazzák, hogy a magyar kapacitások végesek. Ebbe a rendszerbe szeretnénk bevonni a határon túli magyar vállalkozókat is. Az, hogy ki számít magyar vállalkozónak, sokáig nehezen volt megfogható. Annak eredményeként, hogy a határon túli magyarok számára 2010-ben megteremtettük az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségét, ma már közel 300.000 ember igényelte a magyar állampolgárságot a határainkon túl. Nekik több tízezer cégük lehet, melyek értéket teremtenek és foglalkoztatnak. A most kiépülő irodahálózattal őket is szeretnénk felvenni a monitorra, hiszen abban az esetben, amikor egy nagyobb volumenű gazdasági lépésben, például egy beszállítói programban gondolkodunk, akkor az általuk képviselt vállalkozói bázis óriási potenciált jelent: több tízezer - a magyar gazdaságba becsatornázható - kapacitás van.

 Eddig összesen mennyi iroda működik a hálózaton belül, és honnan a forrás a működtetésre?

 –Az év végéig 6 országban összesen 11 iroda létrehozása szerepel a terveink között, azaz Ausztria kivételével reményeink szerint valamennyi szomszédos országban kiépül egy hídfőállás. A négy romániai iroda (Kolozsvár, Nagyvárad, Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy), valamint a szabadkai iroda már megnyitásra került. A hálózat működtetéséhez a forrást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetve a Nemzeti Külgazdasági Hivatal biztosítja. Az EU 2014-2020 közötti költségvetésében jelentős források állnak majd rendelkezésre a határon átívelő kapcsolatok erősítésére, amiből a gazdasági integrációs törekvések is finanszírozhatóak lesznek.

 Mindegyik irodának ugyanaz a feladata? 

–Az irodák a helyi igényeknek megfelelő feladatokat látják el, tehát minden irodának kicsit más a feladata. Miközben Nagyváradnak és más határ menti településnek az országok közötti infrastruktúrák összekötése lehet az egyik fontos célja, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön hozzájárulhatnak az autonóm Székelyföld gazdasági önállóságának előkészítéséhez. Ezek a feladatok részben adottságokon múlnak, másrészt a folyamatosan felmerülő kérdésekre ott helyben kell a válaszokat megadni. Az irodák alapfunkciói közé tartozik többek között az üzleti kapcsolatok megteremtése, fejlesztése, a nemzetközi piacokon való egységes megjelenés lehetőségének biztosítása, a külpiacokra törekvő magyar cégek ellátása nélkülözhetetlen külgazdasági, valamint specifikus helyi piaci ismeretekkel, cégalapításhoz szükséges segítség nyújtása. Az irodák igény esetén inkubátorházként is működnek, információt nyújtanak magyar vállalkozások számára a környező országok pályázati lehetőségeiről, privatizációs, közbeszerzési és egyéb befektetési projektjeiről, valamint a konkrét exportlehetőségekről. Mindezen szolgáltatásokat a vállalkozások térítésmentesen vehetik igénybe

 Ha például egy délvidéki vállalkozó belép egy szabadkai irodába, akkor nem csak budapesti, hanem kolozsvári, vagy munkácsi vállalkozókkal is kapcsolatot létesíthet?

 –Ez pontosan így van. Nem kizárólag bilaterális alapon működő, hanem az egész régiót behálózó rendszerről van szó, tehát az anyaország határon túli vállalkozásokkal való kapcsolatainak élénkítése mellett az összes szomszédos ország egymás közötti kapcsolataira is figyelmet fordít. Célunk egy csoportként kezelni a Kárpát-medencei kis- és középvállalkozásokat.

 A sikernek mennyire lehet a kulcsa az, hogy a V4-ek GDP növekedési üteme egyre növekszik?

 –A Kárpát -régió a Duna Régió ezeréves tengelyének, illetve a balti államoktól a Nyugat-Balkánig húzódó, Európa új növekedési zónájának tekinthető „borostyántengely” metszéspontjában fekszik. A Duna -Régió gazdasági tengelyében alapvetően a technológiai, intézményi struktúrák áramlása, innovációja a fontos. Az Unió által elismert másik gazdasági tengely az „új borostyántengely”, amibe a Balti államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Horvátország tartozik. Miközben az euró válsága a dél-európai országokat tartósan lassabb növekedésben tartja, akár átveheti a helyüket ez a borostyán-tengely. A tavalyi GDP-adatok szerint e térség bruttó hazai terméke többszörösen haladta meg a déli országokét. Ha ez a dinamika – még akkor is, ha vannak kilengések – hosszú távon fennmarad, akkor ez egy felzárkózó térség lesz. Az autóipari kapacitásoktól kezdve egy sereg területen „jöhet fel” a borostyán-tengely. Ha a kettőt egymásra tesszük, tehát a Duna vonalának előbb említett innovációs tengelyét, valamint a balti államoktól dél felé haladó, Szlovéniáig nyúló vonalat, akkor ennek metszéspontja a Kárpát-medence.

 A szlovák nacionalisták szerint, ha mi Kárpát-medencéről beszélünk, akkor Nagy-Magyarországra gondolunk. A szomszédos államokból nem jött kritika, hogy beleavatkoznak a gazdasági életükbe?

 –A szomszédos országokban mindenütt a kölcsönös gazdasági előnyöket, az együttműködés fontosságát hangsúlyozzuk – és ebben partnerekre is találunk. A régió kereskedelmi, gazdasági kapcsolataiban szeretnénk katalizátorként működni, együttműködve a szomszédos országok kis- és középvállalataival, gazdasági szervezeteivel.

 Engedjen meg egy másik témát; május végén arról lehetett olvasni, hogy a nyári szezon után születik meg az új turizmus-vendéglátás törvény. Dolgoznak már rajta? Tudtommal a kormány első olvasatban azért dobta vissza a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a turizmus-vendéglátás törvényhez készített előterjesztését, mert nem dőlt el, hogyan oszlik majd meg az önkormányzatok által beszedett napi idegenforgalmi adó a helyi turisztikai szervezetek és az önkormányzatok között.

 –A turizmusról és vendéglátásról szóló törvényt a Kormány az ágazat fejlesztésének irányait hosszútávon meghatározó koncepció elfogadását követően terjeszti az Országgyűlés elé. A koncepció véglegesítése a szakmai szervezetek javaslatainak figyelembe vételével folyamatban van.

Medveczky Attila