vissza a főoldalra

 2012.08.31. 

IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN

Csurka István: A proletárpárt igazi munkája a választások után kezdődik

Az nem baj, ha a jobbikos, legyen bár zsidó, sűrűn zsidózik. Neki szabad – a siker érdekében. Mi a terv, mit kell tenniök? Alaposan felszítani a Fidesz ellenességet. Mindent kifogás tárgyává kell tenni. A társadalom rövid úton felheccelhető lesz a választáson győztesek ellen.

 A Jobbik képlékeny, és nincs értelmisége, nincs sem közigazgatásban, sem államvezetésben, sem parlamentben alkalmazható szakembergárdája, nincsenek a vezetői között olyanok, akik valahol, valamiben elértek valamit, akik valamilyen munkát végeztek, valamit megtanultak. Morvai Krisztina a legtanultabb és a legtehetségesebb köztük. Vona Gábor a történelemtanári végzettségével valami biztonsági cég üzletkötője, s nyilván nem abból él, hogy üzleteket köt a cég számára, hanem mint fizetett forradalmárt ez a cég fizeti és teszi lehetővé számára a politikai munkát, amelyet százszázalékosan a titkosszolgálat és azon keresztül talán a Moszad irányít. Ezért aztán a Jobbik most gőzerővel értelmiséget verbuvál.

A Jobbik médiasikerét nem az elhallgatott, sőt elfalazott, és ezzel nem létezővé tett MIÉP médiasorsával kell összevetni, hanem önmagában kell nézi. Miért van egy törpepártnak, egy tulajdonképpen semmi önálló eszmét nem képviselő ifjúsági egyesületnek ekkora médiatámogatása? Ezt ő maga vívja ki? Nem, ezt adják neki, mert céljuk van vele. És ezzel elérkeztünk a korábban feltett két kérdés közül az első és a lényegesebb megválaszolásához. Mire és miért kell a Jobbik, az új proletárpárt?

Talán bizony a Moszad szereti őket ,és jót akar nekik? Ez képtelenség. Az irányítótorony, amelynek tetején ott díszlik a hatágú csillag, még az MSZP-t sem szereti. A proletárpárt neki arra kell, hogy megakadályozza vele a magyar kibontakozást.

A kibontakozás megakadályozásához mindig valamilyen proletárpártra van szükség. Ha a baloldali proletárpárt ma lehetetlen, csinálnak jobboldalit. Ha nemzetközi proletár- internacionálé nem lehetséges, barkácsolnak nemzetit, magyart, majdnem ősmagyart. Erre kellenek a MIÉP-től átvett gondolatok. Meg minden máshonnan való szerzés. Erre kellenek az elcsábított káderek, és erre kell mindenekelőtt a sikerszag. A Jobbik a média jóvoltából ma mindig sikerszagú. Úgyszólván az egész politológusegyüttes ezt a sikert zsolozsmázza, ahelyett, hogy elemezne. Nemcsak a megvett emberek, hanem a belátóbbak és a tárgyilagosságra törekvők is, mert a sikert ma már mítosszá tették. Az sem baj, ha a Jobbik-proletár ezenközben sűrűn zsidózik. Neki szabad – a cél érdekében.

Mi a terv, mit kell tenniök? Most betölteni a helyet, minél nagyobbá válni, minden mást kiirtani, ami nem proletár és nem Jobbik. Alaposan felszítani a Fidesz-ellenességet. Már a választások előtt megteremteni a Fidesz- gyűlöletet. Ha így elég nagyra felfúvódik a proletárpárt, akkor meg tudja akadályozni a kétharmados nemzeti többséget, illetve el tudja érni, hogy az csak vele lehessen meg.

A proletárpárt igazi munkája csak a választások után kezdődik. Ha Orbán nyer, és nem veszi be őket a koalícióba, akkor feljogosítva érzik magukat, hogy minden proletár szenvedélyükkel ellene forduljanak. Ehhez az a sajtó, amely most felfuttatja őket, megadja a teljes támogatását. Ezért ez a sajtó most látszólag a Fidesz felé fordul, megszünteti a Nap-keltét, de nem leplezi le a Jobbikot, és nem ad teret az igazi nemzeti gondolatnak. Most csak azt üzeni, hogy szívesen szolgálja majd a Fideszt is, ha nyer, hogy aztán teljes erkölcsi felháborodásával ellene fordulhasson, ha egy perc alatt nem teremt jobb életet, és nem teljesíti a Jobbik hatalmi igényeit. A Jobbik azonnali igazságtételt fog követelni, benne Fidesz-akasztásokat is. A betiltott Gárda menetelni fog, s ha a Fidesz érvényben tartja a Gyurcsány-bíróság ítéletét – ők mondják majd így –, akkor megnézheti magát.

Minden kifogás tárgyává lesz téve. A Jobbik mindenbe beleköt, és ez a belekötés, minél nagyobbra sikerül felfejleszteni, annál hatáso-sabb lesz. A társadalom rövid úton felheccelhető a választáson győztesek ellen. A kereszténydemokratákat az oroszlánok közé vetik.

A proletárpárt célja hathatósan közreműködni a nemzeti kibontakozás, a magyar megmaradás megakadályozásában. Nem az a cél, hogy a Jobbikot hatalomra segítsék, különösen nem az, hogy az MSZP hatalmát meghosszabbítsák, hanem az, hogy a kibontakozást megakadályozzák. Ne legyen rend. Folytatódjék a cigánybűnözés. Az ország maradjon a szégyenpadon, a teljes kiszolgáltatottságban. Ezt a szándékot a mai Jobbik és a Gárda nagyobb része nem ismeri. A történelem egyetlen proletárpártjának tagsága, tömegei sem ismerték fel, mire használják őket vezetőik. A csorda sem tudja, mért megy arra, amerre megy. A nyáj a kolomp után ballag. Ez azonban nem menti fel az egyént, ha beállt a csordába. Egyszer majd felelni kell érte, ha ugyan lesz még magyarság, amely felelősségre vonjon.

Az irányítótoronynak vannak természetesen a Jobbiktól független, fontos, az egész országra szóló tevékenységei is. Ezek az áthúzódó ügyek, amelyre a kibontakozás megakadályozásának idején számítani lehet. A legfontosabb a nyomor és a kiszolgáltatottság. A felperzselt föld taktikája. Csak vergődjék a magyarság a maga teremette káoszban, nyomorban, és élvezze a saját hatalmát. Proletárkorszak következik, több mint 133 napos.

Erre kell a proletárpárt.

Akik az ügyét intézik, profik. Tudják, hogy ma csak az létezik, ami a képernyőn és a rádióban megjelenik, és amit az újságok alátámasztanak. Ilyen világban élünk. A képernyőirányítású társadalom Amerikából költözött át Európába, s Magyarországon a legelöregedettebb, legmegálltabb, béna térben érte el a legnagyobb hatását. Ahol nincs munka, nincs mozgás, nincs semmi saját történés, ott a képernyő a teljes valóság, beszívódik a zsigerekbe. Valljuk be, ez mesteri. Egy kis csoport, egy titkos erőközpont úgy táncoltatja a magyar társadalmat, ahogy akarja, úgy kanyarít le egy-egy karéjt a magyar kenyérből, ahogy akarja, pontosan úgy tolja fel a választások legalább második-harmadik polcára a Jobbikot, ahogy neki tetszik, mert előzetesen megbénította az egész államszervezetet, a pártokat és a sajtójukat is.

A mérget nem most adták be, hanem már a rendszerváltáskor, azóta legfeljebb csak az adagokat növelik. Az állam csak olyan intézkedéseket foganatosít a Gárda és a Jobbik ellen, amely annak előnyére válik, az ellenérdekű pártok, köztük a Fidesz is a saját sajtójával, vagy a saját állítólagos sajtójával hallgat, félrenéz, és csak és kizárólag az MSZP ellen küzd a választások megnyeréséért, holott már régen a Jobbik ellen kellene küzdenie, mert az jelenti rá nézve a fő veszélyt. Csak a Magyar Fórum emeli fel a szavát. De hangja nem jut el mindenhova, ahova kellene.

Igen, a soron lévő feladat a választások megnyerése, de az alapfeladat a magyar sors megváltoztatása, a magyar megmaradás. Egy új rend, magyar rend. A törvényes, alkotmányos, békés változáshoz kétharmados országgyűlési többség kell és akarat. Olyan többség, amely élni is akar ezzel a többséggel. A Jobbik ennek útjában áll. Ezt minden teketória nélkül tudomásul kell venni, és minden cselekvést ehhez kell szabni. Ez nem olyan választás lesz, mint amilyenek az eddigiek voltak, hanem a kívülről irányítottság következtében sokkal veszélyesebb és bizonytalanabb kimenetű. Már most fel kell készülni mindenre, elsősorban az ellenség terveinek leleplezésével. A háború sohasem a hadüzenettel kezdődik, hanem a fegyverkezéssel. A magyarság most nem fegyverkezik a választásokra, csak vár és nézi a szeme előtt ellene folyó műsort.

A megszálló hatalom eszköztárába azonban az altatás is beletartozik, nem csupán a kényszerítés. Az MSZP szétesett, végét járja, az SZDSZ nem fog feltámadni a választásokig, utódpártocskái sem fogják az eredményt megváltoztatni, a Fidesz kellő arányú győzelmét csak a Jobbik akadályozhatja meg. A Jobbik-veszély lekicsinylése: altatás. A Fidesz jelenlegi fő ellenfele a Jobbik. A csorda gyűlöli őket, a csorda gyűlöletét minden oldalról szítják, és a szavazatrablás hangneme a Fidesz-ellenesség. A szegény faluvégi szavazótábor, meg a lakótelepi munkanélküli is vevő erre a „zsideszező” hangvételre. A fél-értelmiségit, sikerhajhászt pedig, aki pozícióra számít a Jobbik révén, s aki most kushad a hatalom előtt és kiszolgálja, olcsón meg lehet kapni acsarkodásra. Sok jóeszű, tehetséges MIÉP-est elcsábítottak már, de egyelőre nem lett belőlük semmi. Egyre éhesebbek tehát. A csorda minden eleme összegyűlt már, csak vonulni kell a kitaposott járásokon, és ordítani. Miért nem köt koalíciót a Fidesz a Jobbikkal, teszik majd fel a kérdést? Talán bizony antiszemita a Fidesz, sok neki a zsidó a Jobbikban? Minden lehetséges, ha átszakadt a gát, csak egy szép talmudista indoklás kell és két politológus, és megindulhat a zsidó káderáramlás a proletár-pártba és az újra betölthető helyekre.