|
 2012.08.31.
Kiegyensúlyozott, kiszámított piacot
szeretnénk
Az alapok adottak ahhoz, hogy hazánk nyertesen kerüljön ki a
versenyből
A Tej Szakmaközi
Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a
magyar tej- és tejtermékfogyasztás jelentősen visszaesett az
elmúlt 15-20 évben és így a magyar tejfogyasztási szint az EU
–átlag alatti. Ezért szükséges a magyar tejtermékek népszerűsítése.
A hazai tejágazat helyzetének javítására eredetvédelmet kér
az Európai Uniótól a Tej Terméktanács a magyar rögös túróra.
Az erre vonatkozó igényt a szaktárcával történt egyeztetést
követően várhatóan szeptemberben vagy októberben nyújtják
be.
Miért is éri meg a tejtermelőknek az, ha megkapják az eredetvédelmet
a magyar rögös túróra?- kérdezem Lukács
Lászlótól, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető
igazgatójától.
–A tejtermelőknek azért érné meg, mert esetleg ezzel a
védettséggel a tejfeldolgozók, akik előállítják ezt a terméket,
olyan piaci pozíciót érnek el, ami az alapanyag felvásárlására
is kihat. Esetünkben az egész tejágazatot kell vizsgálni,
hiszen az eredetvédelemmel felhívjuk a fogyasztók figyelmét
egy olyan különleges, magyar, akár hungarikumnak is nevezhető
élelmiszerre, amelynek hagyományai évszázadokra vezethetők
vissza és immár beágyazódott a hazai konyhakultúrába. Ki
kell hangsúlyozni, hogy a különleges technológiával előállított
rögös túrót csak a kárpát-medencei kultúrkörben használják
évszázadok óta. Az eredetvédelemmel fogyasztói bizalomépítést,
keresletnövelést érünk el a termék iránt. A legfontosabb,
hogy piacvédelmet teremthet a hasonló, de mégsem rögös túró
külföldi készítményekkel szemben.
Az eredetvédelemmel a magyar rögös túró a külföldi piacokon is
jobb helyzetbe kerülne?
–A rögös túró most sem jelentős exportcikk, és attól,
hogy európai oltalom alá kerül maga a termék, az exportlehetőségei
még nem bővülnének. Arról van szó, hogy a kifejezetten
magyaros terméket a magyar fogyasztók figyelmébe ajánljuk és
védjegyet is kapjuk hozzá. A védjeggyel jobban mérhető a
fogyasztó számára ennek a terméknek a valódi értéke.
Eddig milyen magyar termékek kapták meg az eredetvédelmet az EU-tól?
–Alapvetően három oltalmi rendszer működik az EU-ban,
és –többek között – a szegedi paprika, a magyar szürkemarha,
a kalocsai paprika, a szőregi rózsa is kapott már valamilyen
EU-s védelmet kapott, az első magyar tejtermék viszont e téren,
remélem a rögös túró lesz.
Gondolom, nem megy ennek a kérelemnek a teljesítése máról holnapra.
–Az előkészítő munkák megtörténtek, így
szeptemberben már hivatalosan is kezdeményezhetjük az EU-nál
az eredetvédelem bejegyzését. A magyar rögös túró az európai
uniós eredetvédelem során oltalom alatt álló földrajzi termék,
vagy hagyományos különleges termék kategóriába kerülhetne.
A földrajzi védelem kijárása az, ami hosszabb, így akár 2 éves
elbírálási idő is szükségessé válhat.
Magyarországon mennyire kell népszerűsíteni a jó magyar tejtermékeket,
és az belül a rögös túró vásárlását, fogyasztását?
–A magyar tej- és tejtermékfogyasztásnak az elmúlt
15-20 évben tapasztalt visszaesése miatt, és azért, mert a
magyar tejfogyasztási szint az EU –átlag alatt van, szükséges
a magyar tejtermékek népszerűsítése. Ha pedig rendelkezünk
egy olyan unikummal, mint a rögös túró, akkor annak fogyasztás-népszerűsítése
az első helyen kell, hogy álljon.
Még júniusban stratégiai megállapodást kötött a Vidékfejlesztési
Minisztérium és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Mit tesz lehetővé ez az együttműködés, és mit ígért önöknek
a szaktárca?
–A megállapodás pontos szövegét honlapukon is
elolvashatják. A fő cél: az egyes minisztériumi és tejterméktanácsi
tevékenységek összehangolása, egyeztetési fórumok és közös
eljárások kialakítása annak érdekében, hogy létrejöjjön a
tejágazatban egy kiegyensúlyozottabb,
kiszámíthatóbb piaci környezet. Ez azért lényeges, mert az
ágazat legnagyobb baja az elmúlt években a nagyon hektikus
piaci változás és a kiszámíthatatlanság volt. Stratégiai
megállapodásunk a marketing tevékenységek összehangolására
is vonatkozik. Ennek jó példája az, hogy az Agrármarketing
Centrum (AMC) a tejtermék népszerűsítő kampányát a Tej Terméktanáccsal
összefogva alakította ki. Így az a szakmai célunk, ami a rögös
túróhoz kapcsolódik, nagyobb figyelmet kapott most az AMC kampánya
kapcsán is. Az erőforrások megosztása elsősorban a piac szabályozása
mentén lehet hasznos, és ezt foglalja magában a dokumentum.
2015-ben megszűnik az EU-ban a tejkvóta rendszer. Erre mennyire készült
fel a magyar tejágazat?
–A tejágazatnak még föl kell készülnie a következő
években erre, de már felkészülési stádiumot jelentett az az
előbb említett stratégiai megállapodás, amiben meghatároztuk
a célokat, feladatokat és az együttműködés kereteit. A következő
két évben ezt ki kéne szélesíteni, és valóban egy olyan önszabályozó
piaci rendszert kell felállítani, ami 2015 után fellépő
esetleges ágazati zavarokat kezelni képes. Ugyanakkor az eddigi
felkészülés igen vegyes képet mutat: az elmúlt években a
tejtermelői oldalon olyan jelentős beruházások, hatékonyságnövelő
fejlesztések történtek, hogy a szektor ezzel versenyképes tud
lenni. A feldolgozói oldalon viszont még vannak problémák, hiányosságok,
így szükség van a hatékonyságjavító beruházásokra azért
is, mert a kvótakivezetés kapcsán olyan árverseny indul el a
piacon, ami átrendezi az erőviszonyokat. Az alapok tehát
adottak ahhoz, hogy hazánk nyertesen kerüljön ki a versenyből,
azért is, mert nálunk sokkal jobb a környezeti adottság a
tejtermelésre, mint Észak-, vagy Dél-Európában.
Medveczky Attila
|
