vissza a főoldalra

 

 

 2012.08.31. 

A patikákban a hivatás, tehát a beteg szempontjai lesznek az elsők

Több száz új gyógyszertár jött létre, melyeknek jelentős hányada „pilótajáték-szerűen” felépített lánchoz tartozott

Július 21-énOrbán Viktor miniszterelnök úr a konzultációsorozat részeként a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetőségével tárgyalt. A konzultáción pénzügyi segítséget ígért a miniszterelnök a többségi gyógyszerészi tulajdon biztosításához. A tárgyalás eredményéről, tematikájáról Dr. Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét kérdezem.

 A Kamara 2010-ben 12 pontot fogalmazott meg „Mit kíván a magyar gyógyszerész?" címmel. Eddig mennyit teljesítettek a kívánalmaikból, és melyek a prioritások?

 –Ahhoz, hogy értsük , miért is volt szükség a 12 pont megfogalmazására, vissza kell menni az időben a 2006-os év végére, mikor a patikaliberalizációra sor került. Ebben az időszakban Molnár Lajos majd Horváth Ágnes voltak az egészségügyi miniszterek. A liberalizáció során az azt megelőzően érvényes patikalétesítési korlátozásokat feloldották és onnantól lényegében bárki bárhol alapíthatott gyógyszertára . Továbbá a gyógyszertár működtetésének szabályait is megváltoztatták. Addig a gyógyszertár működtetéséért a személyi jogos gyógyszerész felelt, a módosítás után a működtetés joga a vállalkozásra tevődött át. Ezzel párhuzamosan az akkori konvergencia programhoz kapcsolódóan éves szinten kb. 90 milliárdos támogatás csökkenést vezettek be. További problémát jelentett, hogy 2006 végén az addigi gyógyszerész kamarai törvényt is hatályon kívül helyezték, és annak ellenére, hogy erről új törvény született, a kamara köztestületi jogait és kötelességeit felszámolták. Ezeknek az intézkedéseknek a következtében 2006 és 2010 között jelentős változások mentek végbe a lakossági gyógyszerellátás rendszerében. Több száz új gyógyszertár jött létre, melyeknek jelentős hányada „pilótajáték-szerűen” felépített lánchoz tartozott, s nemcsak a létesítésükhöz, hanem a működtetésükhöz szükséges források sem álltak sok esetben a befektetők rendelkezésére. Eladósodott a patikai ágazat: négy év alatt több mint 30 milliárd forinttal növekedett a kifizetetlen számlák értéke. A patikák 25%-a veszteségesen működött, és sokan a saját tőkéjüket is felélték.  2010. elejére tehát olyan helyzet alakult ki a gyógyszerellátásban, ami azonnali beavatkozást igényelt. Ezért 12 pontban fogalmaztuk meg azokat javaslatokat, amelyekben gyors változást kezdeményeztünk a patikapiac működőképessége fenntartása érdekében. 2010. március elején Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP részéről a pontjainkat tartalmazó dokumentumot átvette, és kötelezettséget vállalt azok figyelembevételére és megvalósítására, de a javaslatainkat a többi parlamenti párt egészségpolitikusaihoz is eljuttattuk. A kormányváltást követően a gyógyszerellátásra vonatkozóan számos intézkedést hoztak, jelentős mértékben a 12 pontban megfogalmazottak szerint. Megtörtént pl. a patikaliberalizáció leállítása és ma már csak ott lehet újra gyógyszertárat létrehozni, ahol erre ellátási szempontból szükség van. Leállították a gyógyszertárláncok terjeszkedését és kizárták az off-shore cégeket is. Ma már nagykereskedő vagy gyógyszergyár sem szerezhet patikai tulajdont.   Ki kellett mondani, hogy – átmeneti idő előírásával – gyógyszertárat csak többségi gyógyszerészi tulajdonban lehet működtetni, mert csak akkor tarthatóak nemzeti érdekkörben a patikák, ha életvitelszerűen Magyarországon élő természetes személyek a többségi tulajdonosok. 2011 márciusában jelent meg az a jogszabály-módosítás, amellyel visszaállították a gyógyszerészek kötelező kamarai tagságát, és a gyógyszerészi kompetenciák rendezésében is előre jutottunk.  Természetesen kértük azoknak a gazdasági problémáknak a felszámolását is, amelyek 2010-re felhalmozódtak, azonban itt még nem sikerült előre lépni. Amikor miniszterelnök úrral néhány héttel ezelőtt a 12 pont teljesítését áttekintettük, minden egyes pontról írásos elemzést készítettünk és leírtuk, hogy mely elemek teljesültek eddig, és hol kéne még beavatkozni.

A gyógyszerellátás mennyire a piac, és mennyire az egészségügy része?

 –Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón is felvetődött a kérdés, hogy a lakossági gyógyszerellátás kereskedelem, vagy egészségügy. A szakma szerint kereskedelmi körülmények közt végzik a gyógyszertárak az egészségügyi szolgáltatást, tehát az egészségügyi jellegnek kell dominálnia, ugyanakkor a vállalkozási tevékenység szabályait is figyelembe kell venni. A már végrehajtott és a remélt változtatások elősegítik, hogy a  jövőben a patikákban a hivatás, tehát a beteg szempontjai legyenek az elsők.

 Miniszterelnök úr a híradások szerint pénzügyi segítséget ígért a gyógyszertárak visszavásárlásához. Hogyan is történne a visszavásárlási metódus?

 –Engedjenek meg egy pontosítást: a törvény előírásának megfelelően a gyógyszertárakban többségi gyógyszerészi tulajdont kell biztosítani, tehát  el kell érni, hogy a törvényben rögzített határidőig az adott gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek 50% feletti tulajdonhányadot birtokoljanak. Nem visszavásárlás történik tehát, hanem a tulajdonosi struktúra rendezésére kerül sor. A gyógyszer gazdaságossági törvényben két határidőt rögzítettek ; az egyik 2014. január 1., s ezt követően olyan gyógyszertár nem működhet, melyben a gyógyszerészek tulajdonhányada nem haladja meg a 25%-ot. A másik időpont 2017. január 1., amikor a tulajdonhányadnak már az 50%-ot is meg kell haladnia. Ez több operatív kérdést vet fel. Hitelkonstrukciót üzletrész vásárláshoz ritkán hirdetnek meg, esetünkben pedig erről van szó. Mi azt is kértük, hogy a kormány segítsen egy hitelkonstrukció kidolgozásában, miniszterelnök úr pedig türelmi idővel meghirdetett, kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú hitelkonstrukció létrehozását vállalta Ennek előkészítésére közös munkabizottságot hozunk létre.

 Az MSZP szerint ezen a konzultáción szó sem esett a betegekről. Valóban így történt?

 –A kamara részéről mindig minden javaslatot annak figyelembe vételével fogalmazunk meg, hogy az milyen hatással lesz a betegekre. Ugyanezt az érzékenységet tapasztaltam miniszterelnök úr és munkatársai részéről is. A betegek szempontjai tehát több napirendi pontban, így pl. a gyógyszertárak által nyújtott szolgáltatások fejlesztésénél is előtérbe kerültek. A Széll Kálmán-tervről is tárgyaltunk.  Ennek alapján azt mondhatom: miniszterelnök úr alapprioritásként kezeli, hogy a betegek terhei nem növekedhetnek, és az ellátás minőségét is meg kell őrizni.

 

Medveczky Attila