|
 2012.02.03.
Fenntartható vágyak
Húsz éve
folyamatosan vesszük fel minden évben a kölcsönöket, mert
jobban, kényelmesebben akarunk élni, mint amennyire a munkavégzésünk
feljogosít. Összevegyültünk egy uzsorás kufár társasággal
és most csodálkozunk? Döbbenetes, a hiánycél évente csak 3
százalék?! Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók.
Fojtogatnak a bankárok? Nem kellett volna felvenni a kölcsönöket!
Keseregni fölösleges. Eső után köpönyeg! Mi a megoldás?
– kérdezik itt is, ott is? Nem az a kérdés, hogy a múltban
mit kellett volna tenni, hanem itt és most mit kell tennünk?
A cári Oroszország az uzsorás bankárok karmai között
vergődött, ezért a fényűző életmódhoz szokott vezető rétegét
a nagy októberi forradalomban elhajtotta, és nagyrészt, mint
halálos ellenségét kiirtotta. Milliók és milliók haltak meg
és nyomorodtak meg, és nem csak Oroszországban.
Németország a fojtogató pénzügyi örvényből próbált
kitörni, és végül Hitler vezetésével egy világégés szörnyű
kataklizmájába rántotta az emberiséget. Nem csak a politikusok
és a katonák, de a pénzvilág bűne is volt a második világháború!
A valóság az,
hogy mi mindannyian tápláljuk, éltetjük a kapzsiság ördögét,
mi hizlaljuk legyőzhetetlenné! Nem vállalsz gyermeket, így pénzedből
nem földet, otthont veszel gyermekednek, jövődet nem fiadra bízod,
hanem bankot keresel, olyan emberekre bízod pénzedet, kik a
legnagyobb kamatot ígérik. Persze őket is viszi a bírvágy
szelleme, és pénzeddel, mint cápák vetik magukat bele a pénz
világába. Nincs kegyelem, ha nem sikeres ragadozók és te pénzedet
veszélyben érzed, hát te is könyörtelenül visszaveszed utolsó
vasig, és más bankra bízod. Nincs megállás, a tőzsdék, a
bankok, a pénzvilág modern kártyajátékai, és ha játszassz,
munka nélkül is gazdag lehetsz... de valóban az lehetsz? A
fogyasztás, a birtoklás vágya, a gonosz lélek vadászkutyái
űznek, hajtanak a vesztedbe.
Isten által mindannyiunknak adott anyagi javak bölcs
elosztása, hatalmas feladat! A múltban ott vannak a félelmetes
kudarcok! A kapzsiság, az önzés, a pénz, mint pusztító
fenevad szedi az áldozatait. Van más megoldás?
Egyetlen elfogadható válasz a mai világ haláltáncára,
Jézus Krisztus válasza. Kétezer évvel ezelőtt közénk jött,
és nem állt le vitázni, kiosztani senkit, hanem szülőföldjén
Názáretben, megélte szeretteivel a maga csendes, becsületes
munkáséletét. Fenntartható vágyakat állított elénk, egy
olyan életformát, mely elérhető, s mely boldoggá is tesz.
Szent Ferenc már nyolcszáz évvel ezelőtt az ördög ganajának
nevezte a pénzt, egyszerű, vidám életútja ma is járható.
Fenntartható, tiszta örömök után kell kinyújtsuk a kezünket.
Olyan örömök után, melyet nem esz meg a rozsda, melyet nem rág
szét a moly, melyek után másnap nem keserű a szájunk íze.
Van kiút, van válasz recsegő, ropogó világunk kérdéseire. Jézus,
ha ma közénk jönne, ugyanazt tenné, mint kétezer évvel ezelőtt,
szépen megélné a csendes, egyszerű názáreti élétét
szeretteivel. Dolgozna, alkotna, mint ács vagy földműves, vagy
tanár, vagy orvos becsületesen, szorgalmasan, ott a szép szülőföldjén,
ahol született.
Meg kell zabolázzuk elsősorban önmagunkban a kapzsiságot,
hajtsuk el magunktól a fölösleges fogyasztás, a birtoklás utáni
vágyat. Autónkban nem maximalizálni akarjuk a fogyasztást. A cél
egy optimális, takarékos motor, mely kevés üzemanyaggal célba
visz. Miért nem ugyanez a cél életed minden területén?
Sokszor a kevés is elég, a szerény, egyszerű megoldás is célravezető.
Egy angol polgármester névnapi ünnepségén voltam, szerény,
egyszerű vacsora volt a 170 vendégnek: svédasztal kétfajta hússal,
háromféle körítéssel, előétel nem volt, a végén mindenki
vehetett egyféle süteményből, az italokat mindenki saját kontójára
kérhette. Néztem a kedves 70 éves vendéglátónk egyszerű,
természetes, vidám ünneplését, magamban azokra a rendezvényekre
gondoltam, melyeket itt a Kárpát-medencében rendeznek és elszégyelltem
magam. Igen, a soktornyos, bádogtetejű házak lakóit lenézzük,
de újgazdag rongyrázásban az egész társadalmunk ott liheg a
nyomukba. Fölösleges költekezéssel akarjuk bizonyítani kiválóságunkat,
és balgán, magunkat és egész társadalmunkat belerántjuk az
adósság szőrnyű szakadékába. Egyke, végzős gyerekeink tanévzárójára
vagyonokat költünk, csak a fényképésznek egy egyszerű ember
kéthavi fizetését adjuk gálánsan, mert fontos a látszat. Bűn!
Mi vetettünk ágyat a gonosznak, miért csodálkozunk, hogy
nyakunkra költözik? Elmennek a fiataljaink? Miért vállalnák
az általunk felhalmozott adóssághegyeket?
Nézzétek az ég madarait, a mezők virágait! Van megoldás,
adjátok oda a császárnak ami a császáré, és ti keressetek
olyan kincseket, mik megmaradnak az örök életre, mondja a mi
Urunk! Ő maga is a názáreti csendes, egyszerű életével
bizonyította, hogy szeretteink körében, szülőföldünkön,
becsületes, egyszerű munkás életet élve, a szép természetben
boldog lehet az ember. Ez az az út melyet ő is járt, és melyet
mi is járva egy fenntartható életet élhetnénk és boldogok
lehetnénk.
Induljunk el Krisztus nyomában!
Szeretettel, Csaba testvér
(Forrás:
erdely.com)
|
