Függetlenség

2012.02.03.

Modellértékű a Dél-Dunántúli Regionális Sertésprogram

Minden negyedik sertés külföldről kerül a feldolgozókhoz

A Kaposvári Egyetemen mutatták be december 1-jén a Dél-Dunántúli Regionális Sertésprogramot. Az ágazatban résztvevők az első szóra csatlakoztak a kezdeményezéshez, hiszen egy olyan együttműködés megkezdéséről van szó, amely a helyi gazdaság erősödése révén egyaránt jó a fogyasztóknak és a termelőknek is. Dr. Tossenberger Jánost, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának tanszékvezetőjét, a program ötletgazdáját kérdeztük.

Az egyetem a program mely munkafázisában vesz részt?

– A program ötlete a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karán fogalmazódott meg abból a sajnálatos tényből kiindulva, hogy a sertéslétszám Magyarországon történelmi mélypontra zuhant. Pillanatnyilag ugyanis minden negyedik levágott sertés külföldről származik, ami szakmai abszurdum. Magyarország ideális a mezőgazdasági tevékenység folytatásához, így az intenzív és magas szintű állattenyésztéshez is. Mint ismeretes a kormány is készül egy országos sertésprogram meghirdetésére. Mi, alapvetően ehhez szeretnénk csatlakozni. Tulajdonképpen a kinyilvánított akarat „aprópénzre váltását” jelenti a Dél-Dunántúli Regionális Sertésprogram, amit már átadtuk Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek és Czerván György államtitkárnak is. Információnk szerint programunk teljesen egybeesik a kormány célkitűzéseivel. Elgondolásunk lényege: össze kell szervezni azokat a potenciális szereplőket, akik szükségesek a sertéságazat felélesztéséhez. Ezért egy asztalhoz ültettük a tenyésztőket, a takarmányosokat, a termeltetőket, a technológusokat, a feldolgozókat, és a kutatókat, – tehát mindazokat, akiknek tudására, tőkéjére és szakmai ismeretére feltétlen szükség van ahhoz, hogy egy ágazatot kimozdítsunk a holtpontról. Ki kell mondani: sokkal többen vettek részt az első megbeszéléseken, mint ahányan a konzorciumi alapszerződését aláírták. Jó néhányan az előkészítő megbeszéléseken azt sorolták föl, miért is nem lehet ezt a programot végrehajtani. Mi ötletgazdák és szervezők ezekre az anomáliákra pedig azt mondtuk: ha valaki csak a negatívumokat, potenciális buktatókat látja egy induló félben lévő projektben és nincsenek konstruktív ötletei, nem való közénk, mert valószínű nem óhajt változtatni az eddigieken, nem óhajtja megvalósítani elképzeléseinket. Fájdalom, de ezeket a szereplőket a második és harmadik körben már nem hívtuk meg az egyeztető megbeszéléseinkre. Mások önként maradtak távol. A többség viszont egységesen azt mondta: képesek vagyunk a program összeállítására, sőt meg is teszünk minden tőlünk telhetőt a kidolgozott program végrehajtásáért. Ez annyit jelent, hogy a szakma optimista része összezárt. Ez nagyon lényeges, mert ilyen összefogás mellett sokkal könnyebb elérni a célokat. Szükséges megjegyezni: nem várt mértékű az érdeklődés programunk iránt, ezért kénytelenek voltunk egy honlapot, egy regisztrációs felületet készíteni sertesprogram.ke.hu néven, hogy az őszintén érdeklődök (vannak természetesen ellendrukkerek is) regisztrálhassanak programunk részletes bemutatójára.

Jelenleg a program részleteinek kidolgozása folyik, a komplett programot március második felében kívánjuk bemutatni, úgy, hogy április elején beindul a tényleges szakmai program is. Közben megalakult a DRSP-Konzorcium, a közeli napokban pedig várhatóan elfogadjuk az alapszabályzatot is.

Mi a garancia arra, hogy a tenyésztők sertéseit fel is vásárolják?

– A konzorcium oszlopos tagja Dél-Dunántúl egyik legnagyobb feldolgozója, a Kométa 99 Zrt. Amint már említettem, a tenyésztőtől/genetikustól a feldolgozóig mindenki részt vesz a konzorcium munkájában. Ha ez nem így lenne, akkor a termékelőállítási lánc nem lenne teljes, és a cél nem lenne megvalósítható. Tudják, mi ezt regionális programnak hirdettük meg, mivel egy lokális projektet mindig könnyebb elindítani, mint egy országosat. Ennek ellenére az ország minden részéből felkeresnek bennünket a vállalkozók, kistermelők csatlakozási szándékukkal. Nap mint nap folytatunk megbeszéléseket érdeklődőkkel, akikkel azt vizsgáljuk, hogy milyen feltételekkel tudnak a programunkhoz csatlakozni. Van olyan Békés megyei település, ahonnan közel kétszázan jelentkeztek már programunkra, aminek nagyon örülünk. Örömmel tölt el az is, hogy régiónk valamennyi megyéjéből több tucatnyian jelezték már csatlakozási szándékukat.

Csak nagyobb sertéstelepek csatlakozására számítanak?

– Eredeti koncepciónk minimálisan 300 férőhelyes hizlaldák kialakítását célozta meg, mert nem nagyon bíztunk abban, hogy olyan gazdák is érdeklődnek, akik 10-30 állat felhizlalásában szeretnének részt venni. Amikor láttuk, hogy bizony ilyenfajta szándék is van, azonnal módosítottuk feltételrendszerünket, és lehetővé tettük kisebb vállalkozások részvételét is. Ennek logisztikai megoldása nem kis feladat; elhatározásunk azonban, hogy már az áprilisi indításnál is szeretnénk ilyen kis egységekkel is indulni.

Mikor tud ez a sertésprogram hatékonyan működni?

– A program működésének fontos követelménye, hogy olyan genetikai teljesítőképességgel rendelkező állatokat vonjunk be a programba, melyek a fejlett sertéstenyésztéssel rendelkező országokban is versenyképesek. Ez azért lényeges, mert Európában a sertés felvásárlási árát néhány ország sertéságazatának teljesítménye határozza meg. Ami a naturális mutatókban annyit jelent, hogy 1 koca után éves szinten legalább 30-34 választott malacot kell tudni produkálni. Ez a tenyésztési rész. A másik feltétel: ezeknek az állatoknak a hízlalás alatt el kell érni a 900 és 1000 g közötti napi súlygyarapodást úgy, hogy közben nem használnak fel 2,5-2,7 kg-nál több takarmányt 1 kg élősúly előállításához. Ha ezt mi is el tudjuk érni, akkor versenyképesek leszünk. Eddigi kevés számú hazai adat alapján mindez nem lehetetlen, tehát nem vállalkozunk megvalósíthatatlan feladatra, ha az eddiginél egy merőben más szemlélettel/felfogással indulunk el. Sutba kell vetni azt a filozófiát, miszerint „így szoktuk, így ezután is jó lesz.”. Engem ezzel tudnak a legkönnyebben a „virtuális ravatalra” fektetni. Ezt már hallgatóim is tudják, ezért – különösen vizsgák tájékán – nem is merik mondani. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mai sertés már nem az, mint a 20-30 évvel ezelőtti, tehát megváltozott a táplálóanyag szükséglete is, és nekünk ki kell tudni szolgálni az állományainkat a táplálóanyag-ellátás oldaláról is annak érdekében, hogy hozzák az elvárt teljesítményt. Ezért kell folyamatosan kutatásokat is végezni. A konzorcium ennek tudatában határozta el egy kutatási alap létrehozását. Ez az alap segíti majd azokat a kutatásokat, melyek elengedhetetlenek az ágazat hatékonyságának javításához. Ez az elem ilyen módon alapvetően új az eddigi állattenyésztési programokhoz képest: a folyamatos fejlődést azonban csak folyamatos kutatással/fejlesztéssel lehet biztosítani.

Még tavaly koranyáron hallottam arról, hogy a Kaposvári Egyetemen létrejött a Termékfejlesztési és Nyomonkövetési Kutató Központ, ahol, ha jól tudom, sertésekkel végeznek különböző kutatásokat és abba a hallgatók is bekapcsolódhatnak. Ez is kapcsolódik a sertésprogramhoz?

–Természetesen ez a központ a bázisa ennek a programnak. Mire ez az interjú megjelenik, már az első 600 sertés ott lesz abban a kutatóközpontban, melynek munkájára épít a konzorcium. Ebben a kutatóközpontban szeretnénk elvégezni mindazon vizsgálatokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy akár genetikai, akár takarmányozási szempontból előre tudjunk lépni. A központ úgy lett kialakítva, hogy kapacitásának több mint a fele – minden termelési fázisban – alkalmas arra, hogy a legaprólékosabb kísérleti adatokat fel lehessen vételezni. Így a kaposvári, ma Európa legnagyobb ilyen jellegű kutatási egysége – amit több külföldi szakember elfogultság nélkül egybehangzóan állapított meg. A Kutatóközpont munkájára és kapacitására eddig számos nagymúltú külföldi cég jelentette be igényét. Reméljük, hogy a konzorciumunkon kívül a hazai állattenyésztés és a takarmányipar is élni fog e páratlan lehetőséggel, hozzájárulva ez által a magyar sertéstenyésztés újbóli felvirágoztatásához.

Fejlesztés és piacvédelem

Mit tud tenni a megyei önkormányzat a Dél-Dunántúli Regionális Sertésprogram (DRSP) megvalósulása érdekében? – kérdeztem Witzmann Mihályt, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnökét.

– A Somogy Megyei Önkormányzat elkötelezett a DRSP program iránt, amely nyolc partner társulásával jött létre. A konzorcium gerincét a sertéságazathoz kapcsolódó, tenyésztéssel, takarmányozással, húsfeldolgozással illetve forgalmazással foglalkozó szakmai szervezetek alkotják. Konzorciumvezető partnerünk a Kaposvári Egyetem, amely a tudományos hátteret, a kutatás-fejlesztést, a folyamatos képzési lehetőséget, valamint a technológiai innovációt teremti meg a program számára. A projekthez Kaposvár és Somogy megye önkormányzatai is csatlakoztak. Reményeink szerint a kormányzati szervekkel – pl. agrártárcával - való kapcsolattartásban koordináló és támogató szerepet tudunk betölteni, amellyel hozzájárulhatunk a kezdeményezés sikeréhez. Nagy öröm számomra, hogy a cél elérése érdekében ennyire széles körű szakmai összefogás jött létre, ugyanis a húsipar termelésének stabil hátterét a belföldi fogyasztás jelentheti. Ennek érdekében elkerülhetetlen egy, a sertéstenyésztő vállalkozások, a takarmánygyártók és forgalmazók, a feldolgozóipar, az agrárkutatás és innováció valamint az agrár-szakigazgatás és vidékfejlesztés szereplőinek konszenzusos együttműködésén alapuló stratégia megalkotása. A DRSP ereje pontosan abban rejlik, hogy a nagy részletességgel kidolgozott modell adaptálható más földrajzi régiókra is.

Programunkkal csatlakozni kívánunk a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Köztársaság Kormányának azon elhatározásához, amellyel a hazai sertéshústermelést újra „helyzetbe” kívánja hozni, a termelési potenciált legalább évi 6 millió db jó minőségű vágósertés előállításáig kívánja növelni. Földrajzi adottságaink révén Somogynak két kitörési pontja van: az idegenforgalom és az agrárium. A természet adta lehetőségeinkkel pedig élni szeretnénk. Megyénk mezőgazdasági múltja pedig kiváló alapot adhat a Dél-Dunántúli Regionális Sertésprogramnak. Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy hosszú évek után végre egy olyan kormánya van az országnak, amelyik a magyar vidék sorsát valóban prioritásként tartja számon, és a mezőgazdaságot, illetve a vidékfejlesztést stratégiai húzóágazatként kezeli. Ennek bizonyítéka, hogy a DRSP mind a kormány, mind a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását élvezi – sokkal könnyebb egy program végrehajtása, ha a legfelsőbb szakmai szintről is támogatják. A regionális sertésprogram révén elérhetjük a mezőgazdaság, ezen belül a sertéságazat és a húsfeldolgozás fellendülését, valamint a belső piac élénkülését mind keresleti, mind kínálati oldalon egyaránt. 2012-től a megyei önkormányzatok szerepe jelentősen átalakul. Főfeladatunk a területfejlesztés és a területrendezés lesz, amelyhez a területi adottságból fakadóan számos kiegészítő feladat társul majd a jövőben. Így a gazdaságélénkítés, a beruházás-ösztönzés, vagy éppen a foglalkoztatás növelés. A Dél-Dunántúli Regionális Sertésprogram tartalmilag nagyon jól beilleszthető ebbe a koncepcióba. A cél, hogy a mezőgazdaságot regionális és országos szinten is úgy fejlesszük, hogy közben meg tudjuk védeni a piacainkat. Ez pedig nem lehetetlen, csupán körültekintően kell eljárnunk, hiszen az EU-s jogszabályokat szem előtt kell tartanunk. Vegyük csak például Franciaországot: ott nagyon ügyes jogi szabályozással elérték, hogy az EU-s követelményekkel nem ütközve erősíteni tudták saját piacaikat. Eljött az idő arra, hogy a globalizáció világában a saját érdekeinket, gazdasági célkitűzéseinket szem előtt tartva lépjünk ennek érdekében. Ez egy olyan stratégiai cél, melyet minden szektorban el kell, hogy érjünk, s remélem a DRSP is hozzájárulhat a sikerhez. Az agrárium fejlesztése, a foglalkoztatás növelése, a technológiai fejlődés, a kiszámítható, tervezhető gazdálkodási feltételrendszer megteremtése a somogyiak számára alapvető célja ennek a projektnek.

A megyei önkormányzat tud segíteni a marketingben? Abban, hogy a lakosok azt a szemléletet kövessék: a hazai, a helyi árú jobb, egészségesebb, mint sok esetben az áruházláncok polcain lévő külföldi?

– Pontosan ez a célunk. Azt gondolom, minden magyar embernek jól belátható érdeke, hogy a hazai termékek vásárlásával a magyar gazdaságot támogassa. Ezzel járulhatunk hozzá a magyar munkahelyek védelméhez illetve megteremtéséhez. Mindehhez egészséges patrióta hozzáállás és protekcionista gazdaságpolitika szükségeltetik. Az utóbbi évek tendenciája volt, hogy az országba korlátozás nélkül érkezett az olcsó – sok esetben bizonytalan eredetű - hús, a külföldi tulajdonú multinacionális üzletláncok terjedésével a minőségi kritériumok pedig másodlagos szemponttá váltak. A DRSP célja, hogy minőségi, egészséges és megfizethető sertéshúst állítsanak elő. Az én tapasztalatom az, hogy ideológiai nézetektől függetlenül, egyre több honfitársunk dönt a magyar termékek vásárlása mellett. Úgy gondolom, hogy ezt a szellemiséget kell követnünk, és közvetítenünk is. Ez a gondolkodás a DRSP szlogenjében is fellelhető: „KERESD A LEGJOBBAT, VÁLASZD A MAGYAR SERTÉSHÚST!” A program fő célkitűzése olyan kiváló minőségű, biztonságos, de megfizethető sertéshús előállítása, amely elsődlegesen hazai, és a régióban előállított alapanyagok felhasználásával, a régió meglévő-, fejleszthető és fejlesztendő kapacitására épül, a régió lakosságának ellátását szolgálja, de az azon kívüli fogyasztókat is el kívánja látni a régióból származó termékekkel.

Anyagilag tudják támogatni ezt a projektet?

A megyei önkormányzatok költségvetési keretei jelenleg egy olcsó és reményeink szerint hatékonyan működő hivatal finanszírozását teszik lehetővé. Területfejlesztő feladataink kiszélesedésével és a megyei fejlesztési tervek elkészítésével azonban rövidesen megnyílik a lehetősége annak, hogy a megyében megvalósuló fejlesztésekhez szükséges pályázati támogatásokról a megyei közgyűlések döntsenek. Ezzel egy teljesen új fejezet nyílik meg a területfejlesztésben. A DRSP egy nyitott program, amelybe nagyüzemek, kisüzemek és háztáji gazdaságok is bekapcsolódhatnak. A Kormánnyal és a Magyar Fejlesztési Bankkal együttműködve szeretnénk elérni, hogy a program résztvevői kamattámogatott hitelkonstrukciót is igénybe vehessenek.

A megyének a mezőgazdaság lehet az egyik kitörési pontja. El is tudják majd adni az állatokat?

A hazai sertéságazat az utóbbi húsz évben évszázados mélypontjára süllyedt. A magyarországi sertésállomány az elmúlt húsz évben drasztikusan lecsökkent. A korábbi közel tízmilliós sertéslétszám jelenleg három millió alatt van. Ez a tendencia oda vezetett, hogy a hazai húsfeldolgozók vágóállat igényük negyedét már csak importból tudják biztosítani. A felvevőpiac tehát adott. Nem kell mást tenni, mint a szükséges hiányzó mennyiséget hazai forrásból pótolni.

Azt is olvastam, hogy régi-új helyén van a Somogy Megyei Önkormányzat. Ez mi jelent?

A Somogy Megyei Közgyűlés 2011-ben döntött az egykori Vármegyeháza épületébe történő átköltözésről. Az akkori döntés nem csupán praktikus volt, hanem ésszerű és kézenfekvő is. A döntés eredményeképpen egy kisebb és olcsóbban fenntartható épületbe helyeztük át az önkormányzati hivatalt. Az 1832-ben eredetileg is vármegyeházának épített épület keleti szárnyában a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága működik továbbra is, a nyugati szárny pedig a Somogy Megyei Önkormányzat otthona lett. A költséghatékonyság elve mellett így a történelmi hagyományoknak megfelelően ismét élet költözött azon falak közé, ahol hosszú évekig a különféle múzeumi ásatásokból származó, de ki nem állított „csontokat és köveket” tároltak. Nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy a megyeszékhely belvárosának talán legimpozánsabb épülete egészen idáig csupán raktárként működött. Ezeket a tárgyakat természetesen raktárakba szállíttattuk, majd ezt követte a hivatali apparátus átköltözése. Az 1980-as években épült – általunk elhagyott - irodaházba pedig a közel ezer fős létszámmal rendelkező Somogy Megyei Kormányhivatal költözött. Így lehetővé vált, hogy néhány kivételtől eltekintve az összes szakigazgatási szerv egy épületben kapjon helyet. Ennek köszönhetően a somogyiak a különböző hatóságokat egy épületen belül érhetik el. Reményeink szerint ez kényelmesebb és gyorsabb ügyintézést valósít meg számukra.

Medveczky Attila