vissza a főoldalra

 2012.02.03. 

Veszélyes „aranyláz”

A nehézfémek aránya a település kútjaiban többszázszorosa a megengedettnek

Engedélyezte az aranykitermelést, és nehézfémlelőlehelyek felderítését is lehetővé tette a magyar többségű Beregszászi járás területén a Kárpátalja megyei tanács 2011. december 30-ai ülésén. A lehetséges veszélyekről Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökét, a megyei tanács költségvetési bizottságának elnökét kérdeztük.

 A kárpátaljai aranykitermelésről, annak ráfizetéses voltáról lapunk is 2007 óta cikkez. Akkor a Zerkalo Nyegyelji című kárpátaljai hetilap így írt: „az évi több tonnányi kinyerhető arany ígérete a napok multával ugyan egy tonnára olvadt, ám a tulajdonos állami bányavállalat, mely időközben többször is átalakult, azóta sem tudta elérni még ezt a viszonylag szerény termelési mutatót sem.” Tisztelt alelnök úr, mi az oka a kárpátaljai aranyláznak?

 –Amikor 1991-ben megnyílott a nagymuzsalyi aranybánya, mindenki számára egyértelmű volt, hogy ez egy presztízsberuházás, ami mögött az húzódik: Ukrajnának is legyen saját aranya. Azt is sokan sejtették, hogy gazdaságtalan lesz a kitermelés. A televízió nagy hírveréssel bemutatta az első kiló ukrajnai aranyat, majd fokozatosan elkezdett hanyatlani a bánya, visszaesett a termelés. Végül a bánya csődbe ment, és a mai napig csődeljárás folyik az üzemeltető cég ellen. Katasztrofálisak a környezeti következmények: a hatalmas meddőhányóból a csapadékvíz behordja az árkokba, a község kútjaiba a mérgező anyagokat. Így szennyezik, mérgezik a lakosságot. Erre rámutatott egy vizsgálat is, amiben olvashatjuk, hogy a nehézfémek aránya a település kútjaiban többszázszorosa a megengedettnek. Ennek ellenére ez a meddő a mai napig nincs felszámolva, és az ott dolgozó munkások bérét se fizették ki.

 Ugyanott lenne a bánya, mint korábban?

 –Pontosan nem, hiszen egy új cégről van szó, olyanról, amelyik nem akarja átvenni a régi anyagi gondjait , adósságait. Ellenben a mostani bánya körül kértek még három helyet, ahol úm. kutatásokat kívánnak folytatni. Kutatásokról nem lehet szó, hiszen azt, hogy hol és mekkora mennyiségben található arany, még a Szovjetunió idejében feltérképezték.

 A testület december elején már tárgyalta az ügyet, de a bizottságok nem tudtak megegyezni, ezért a kérdést levették a napirendről. December végén viszont a többség úgy szavazatott igennel, hogy a bizottságok nem foglaltak még állást. Ez mennyire szabályos?

 –Ez maga nem szabálytalanság, mert ha egy ügy nem került bizottsági szakaszba, még a tanácsban tárgyalható és arról dönteni lehet. Ennél súlyosabb problémák vannak. Az első: a községi tanácsok, melyek hozzájárultak a bányák megnyitásához, nem határozták meg a pontos helyszínt. Tehát nem lehet tudni, hogy mekkora területet adnak a bányászathoz, a kutatáshoz. Annyi szerepel az iratban, hogy az adott cégnek engedélyezik a kutatás-feltárást és a bányászatot. Ezen kívül hiányoznak az ökológiai vizsgálatok, környezeti hatástanulmányok. A cég beadványa sem tér erre ki. A harmadik pedig a határmenti objektumokról szóló ENSZ-egyezmény megsértése. Nagymuzsaly még 20 km-re sincs a magyar-ukrán határtól, és oly’ esetekben, mikor veszélyeztethetik a környezetet a határ mellett – ez az irat egyaránt vonatkozik az erőművekre és a bányákra –, ki kell kérni a szomszédos országok szakhivatalinak véleményét is. A Tisza vízgyűjtőterületét érinti a mostani engedélyezés. Figyelembe véve a korábbi szennyeződéseket, melyek hasonló körülmények közt zajlottak le –emlékezve a tragikus ciánszennyezésre – mi ragaszkodunk a magyarországi vélemény kikéréséhez.

 Az előterjesztést megszavazták az ún. hatalompártok. Mit tud tenni a KMKSZ az igaza érdekében?

 –Az ügyészséghez fordulunk, hogy óvja meg ezt a határozatot, s az előbb felsorolt érvekre hivatkozunk. A végső esetben pedig bírósághoz fordulunk.

 Gondolom a másik tábor újfent felvetette, hogy az aranykitermeléssel munkahelyek jönnek létre.

 –Egyértelmű, hogy munkahelyek jönnek létre, de arról hallgatnak, hogy munkahelyek szűnnek meg. Sőt sokkal több munkahely szűnik meg, mint amennyi új alakulna. Nagymuzsaly és környéke a Beregszászi járás legnagyobb és legjobb gyümölcs -és szőlőtermő vidéke. Az ott élők zöme tehát mezőgazdaságból él. Ki vásárolna olyan bort, vagy gyümölcsöt, amely mellett nehézfémeket termelnek? A bánya Beregszász mellett található, és a város fő bevételi forrása a termálturizmus. A nehézfémbányászat pedig a turizmust is alaposan visszavetheti.

 Tehát az egész aranykitermelés mögött presztízskérdés húzódik meg?

 –Nem ismerem az új cég céljait. Az előzőnél egyértelmű, hogy presztízsberuházásról beszélhetünk. Nem szabad elfelejteni, hogy időközben az arany ára többszörösére emelkedett és ez a folyamat nem állt meg. Elképzelhető, hogy a cég számítása szerint, már megéri kitermelni az anyagot. Az sem tudjuk, milyen módszerrel szeretnék az aranyat kinyerni, mert ez nem derül ki a beadott iratból, ahogy az sem, hogy csak az aranyra koncentrálnak, vagy más fémet is ki szeretnének nyerni. Ami szintén aggasztó, hogy nem jelölik meg pontosan azt, miként oldják meg a vízvezetést, hogyan és hová szállítják el a meddőt? Amíg ezekre nem kapunk választ, addig csak ellenezhetjük a kitermelést.

Medveczky Attila