2012.02.24.
Az apostol, akiről igen keveset tudunk
Szentföldön nincs egyházmegye, a lelkipásztori munkát a
ferencesek végzik
A Lecce Prima
olasz folyóirat közlése szerint egy nemzetközi régészcsoport
megtalálta Fülöp apostol sírját a törökországi
Hierapoliszban – olvashatjuk a
Magyar Kurírban. Szent Fülöp apostol térítő munkájáról, mártíromságáról
P. Tóth Vencel ferences szerzeteset kérdezem.
Mennyire vehetjük biztosra, hogy valóban az
apostol sírjáról van szó?
–Ilyenkor nagyon óvatosan
kell bánni a hírforrásokkal. Úgy tudom, hogy a régészek
olyan dokumentumokra hivatkoznak, melyeket a római egyház nem
ismer el hitelesnek. Sajnos még nem ismerem a feliratokat, amik
alapján azonosították a sírt, mert azt nem tették közzé.
Hierapolisz városa mennyire kötődik Szent Fülöphöz?
–Caesareai Eusebius IV. században
írt egyháztörténeti munkájában arról számol be: egy
bizonyos Polükratész püspök írt Viktor pápának Rómába,
amiben arról tesz említést, hogy Fülöp apostol Hierapoliszban
nyugszik. Ennél többet nem tudunk Fülpről. Szent Jeromos a De
viris illustribus-ban sem tesz említést Fülöp apostolról.
Vele kapcsolatban csak az evangéliumokból és a Szent Lukács által
szerzett Apostolok Cselekedetiből lehet tudomást szerezni. Tehát
ez nagyon kevés adat. És hogy még bonyolultabb legyen a képlet,
már elég korán összekeverték Fülöp apostol és Fülöp diakónus
személyét.
Valaki azt írja,
hogy természetes halállal halt meg, míg egyes források szerint
a mai Ukrajna, mások szerint a mai Törökország területén
szenvedett vértanúhalált. Elképzelhető, hogy azért tudunk róla
keveset, mert Keleten hirdette az evangéliumot?
–A legnagyobb problémát
az jelenti, hogy tőle nem maradt fenn írás. Sajnos az
apostolokkal kapcsolatban van egy kis keveredés a névazonosságok
miatt. Így sokszor abban sem lehetünk biztosak, hogy konkrétan
kinek a nevéhez köthető egy cselekedet, vagy tanítás. Szent János
a hagyomány szerint Efezusban tartózkodott. Az viszont kérdés,
hogy ő lenne valójában az egyik evangélium szerzője.
Keleten kialakult Fülöp apostol kultusza?
–Hogyne, nagyon korán.
Hierapolisz egy nagy fürdőváros volt, ahol úgy tisztelték Fülöp
apostolt, mint Alexandriában Szent Márkot. Az alexandriai
kereszténység alapítását a hagyomány Szent Márkhoz köti, míg
Hierapoliszban Szent Fülöphöz. Caesareai Eusebius tanúsága
szerint Kis-Ázsiában, Szkítiában tevékenykedhetett Fülöp
apostol. Az ókori egyháztörténész írott forrásokból és szájhagyományokból
is tudósít, tehát még azt sem lehet mondani, hogy tacitusi
pontossággal megbízható szerző lenne, hiszen 300 év távlatáról
van szó. Az a tény a kultuszról sokat elárul, hogy a városban
kialakult sírhelye, hiszen a keresztények már a korai időszaktól
fogva tisztelték a szent helyeket.
A hierapoliszi közösség a bizánci rítushoz
csatlakozott?
–A korai kereszténység
idején még nem beszélhetünk rítusról. Házaknál mutatták
be a liturgiát; egy adott lakóházban alakítottak ki olyan részt,
ahol az eucharisztiát ünnepelték. Az biztos, hogy már akkor
megvolt az igeliturgia és a kenyértörés liturgiája. Későbbiekben
természetesen Bizánc hatása érvényesült ezen a területen.
Jól gondolom, hogy akkor az ortodoxiában neki
nagyobb a tisztelete?
–Igen, viszont a barbár
invázió miatt a vértanúk és szentek ereklyéit Nyugatra menekítették.
Tudjuk, hogy Fülöp apostol ereklyéit Konstantinápolyon keresztül
Rómába szállították és az 570-ben felszentelt Tizenkét
Apostol bazilikájában tisztelik azokat. Szent Jakab apostol is
Keleten térített és az ő csontja, a hagyomány szerint,
Santiago de Compostellába kerültek.
Fülöp apostol olyan vándorprédikátor
lehetett, akinek voltak követői, segítői?
–Természetesen.
Az apostolok szétszéledtek és tanítani kezdtek, miután
megkapták Jézustól az utasítást, hogy menjetek és tegyetek
tanítványommá minden népet és nemzetet.
Az apostol egyébként a posztó és kalapkészítők védőszentje.
Mi ennek az eredete?
– Szent Jakabról beszél
ennek kapcsán a Leganda Aurea. Jankovics Marcell könyve szól róla,
hogy „Gyilkosai között megemlítenek egy posztókészítőt, aki a kallózó
sulyokkal (vagy sziláló íjjal) úgy verte főbe, hogy
kiloccsant az agyveleje. Jakabnak e posztókészítő szerszámok
az attribútumai, ő maga pedig a posztóművesek, és kalaposok védőszentje
lett. A kalaposok ütő- vagy sodrófájával is ábrázolták”.
Igaz, hogy már ifjú korától kezdve nem
fogyasztott bort és a húst?
–Bizonyára ezt egy
apokrif, tehát az egyház által nem hitelesített dokumentum
tartalmazza. Nagyon sok apostolokhoz köthető irat jelent meg,
amelyeknek egy részét bevette az egyház a saját kánonjába,
de a nagyobbik részét nem. A Péter-leveleket jól tudjuk, nem
Szent Péter írta, de megfelel az egyház tanításainak, és elég
korán olvasták azokat, holott a pontos szerzőt nem ismerjük. Létezik
Tamásnak, Júdásnak, Fülöpnek tulajdonított evangélium is,
melyeket teljesen elutasít az egyház, mert nem egyezik az
apostoli hittel. A III. században nagyon sok apokrif evangélium
keletkezett nagyrészt gnosztikus hatással.
Volt
iskolaigazgatóm, Pál atya mondta nekem, hogy ön nemrég Szentföldön
járt. Tanulmányi úton?
–Az igaz, hogy Szentföldön jártam, de más célból.
Egy vagyok a szentföldi megbízottak közül. Mi pedig minden
hatodik évben találkoznak Jeruzsálemben. Azt tudni kell, hogy a
szent helyek gondozását, és a szentföldi keresztények lelkipásztori
ellátását a ferencesekre bízták. Ez nem véletlen, hiszen a
ferencesek maradtak ott a keresztesek után, és ők a szultán
engedélyével végezhették el feladataikat. VI. Kelemen pápa két
bullával is megbízta a ferenceseket a szent helyek őrzésével.
Szentföldön nincs egyházmegye, így a lelkipásztori munkát a
ferencesek végzik. De ezen túl az iskolák, kórházak fenntartása,
bérházak építése mind a ferencesek feladata. Ennek az anyagi
fedezetét nem lehetett helyben megoldani. Az egész világon lévő
ferences tartományokban rég óta szentföldi megbízottak tevékenykedtek.
Feladatuk a zarándokutak szervezése, a Szentföld ügyének előmozdítása
és gyűjtés rendezése a Szentföld javára. A nagypénteki gyűjtést
pedig nem másért, mint a Szentföld fenntartásáért szervezik.
Medveczky Attila
|