vissza a főoldalra

 2012.02.24. 

Az apostol, akiről igen keveset tudunk

Szentföldön nincs egyházmegye, a lelkipásztori munkát a ferencesek végzik

A Lecce Prima olasz folyóirat közlése szerint egy nemzetközi régészcsoport megtalálta Fülöp apostol sírját a törökországi Hierapoliszban – olvashatjuk a Magyar Kurírban. Szent Fülöp apostol térítő munkájáról, mártíromságáról P. Tóth Vencel ferences szerzeteset kérdezem.

 Mennyire vehetjük biztosra, hogy valóban az apostol sírjáról van szó?

 –Ilyenkor nagyon óvatosan kell bánni a hírforrásokkal. Úgy tudom, hogy a régészek olyan dokumentumokra hivatkoznak, melyeket a római egyház nem ismer el hitelesnek. Sajnos még nem ismerem a feliratokat, amik alapján azonosították a sírt, mert azt nem tették közzé.

 Hierapolisz városa mennyire kötődik Szent Fülöphöz?

 –Caesareai Eusebius IV. században írt egyháztörténeti munkájában arról számol be: egy bizonyos Polükratész püspök írt Viktor pápának Rómába, amiben arról tesz említést, hogy Fülöp apostol Hierapoliszban nyugszik. Ennél többet nem tudunk Fülpről. Szent Jeromos a De viris illustribus-ban sem tesz említést Fülöp apostolról. Vele kapcsolatban csak az evangéliumokból és a Szent Lukács által szerzett Apostolok Cselekedetiből lehet tudomást szerezni. Tehát ez nagyon kevés adat. És hogy még bonyolultabb legyen a képlet, már elég korán összekeverték Fülöp apostol és Fülöp diakónus személyét.  

Valaki azt írja, hogy természetes halállal halt meg, míg egyes források szerint a mai Ukrajna, mások szerint a mai Törökország területén szenvedett vértanúhalált. Elképzelhető, hogy azért tudunk róla keveset, mert Keleten hirdette az evangéliumot?

 –A legnagyobb problémát az jelenti, hogy tőle nem maradt fenn írás. Sajnos az apostolokkal kapcsolatban van egy kis keveredés a névazonosságok miatt. Így sokszor abban sem lehetünk biztosak, hogy konkrétan kinek a nevéhez köthető egy cselekedet, vagy tanítás. Szent János a hagyomány szerint Efezusban tartózkodott. Az viszont kérdés, hogy ő lenne valójában az egyik evangélium szerzője.

 Keleten kialakult Fülöp apostol kultusza?

 –Hogyne, nagyon korán. Hierapolisz egy nagy fürdőváros volt, ahol úgy tisztelték Fülöp apostolt, mint Alexandriában Szent Márkot. Az alexandriai kereszténység alapítását a hagyomány Szent Márkhoz köti, míg Hierapoliszban Szent Fülöphöz. Caesareai Eusebius tanúsága szerint Kis-Ázsiában, Szkítiában tevékenykedhetett Fülöp apostol. Az ókori egyháztörténész írott forrásokból és szájhagyományokból is tudósít, tehát még azt sem lehet mondani, hogy tacitusi pontossággal megbízható szerző lenne, hiszen 300 év távlatáról van szó. Az a tény a kultuszról sokat elárul, hogy a városban kialakult sírhelye, hiszen a keresztények már a korai időszaktól fogva tisztelték a szent helyeket.

 A hierapoliszi közösség a bizánci rítushoz csatlakozott?

 –A korai kereszténység idején még nem beszélhetünk rítusról. Házaknál mutatták be a liturgiát; egy adott lakóházban alakítottak ki olyan részt, ahol az eucharisztiát ünnepelték. Az biztos, hogy már akkor megvolt az igeliturgia és a kenyértörés liturgiája. Későbbiekben természetesen Bizánc hatása érvényesült ezen a területen.

 Jól gondolom, hogy akkor az ortodoxiában neki nagyobb a tisztelete?

 –Igen, viszont a barbár invázió miatt a vértanúk és szentek ereklyéit Nyugatra menekítették. Tudjuk, hogy Fülöp apostol ereklyéit Konstantinápolyon keresztül Rómába szállították és az 570-ben felszentelt Tizenkét Apostol bazilikájában tisztelik azokat. Szent Jakab apostol is Keleten térített és az ő csontja, a hagyomány szerint, Santiago de Compostellába kerültek.

 Fülöp apostol olyan vándorprédikátor lehetett, akinek voltak követői, segítői?  

–Természetesen. Az apostolok szétszéledtek és tanítani kezdtek, miután megkapták Jézustól az utasítást, hogy menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet és nemzetet.

 Az apostol egyébként a posztó és kalapkészítők védőszentje. Mi ennek az eredete?

 – Szent Jakabról beszél ennek kapcsán a Leganda Aurea. Jankovics Marcell könyve szól róla, hogy „Gyilkosai között megemlítenek egy posztókészítőt, aki a kallózó sulyokkal (vagy sziláló íjjal) úgy verte főbe, hogy kiloccsant az agyveleje. Jakabnak e posztókészítő szerszámok az attribútumai, ő maga pedig a posztóművesek, és kalaposok védőszentje lett. A kalaposok ütő- vagy sodrófájával is ábrázolták”.

 Igaz, hogy már ifjú korától kezdve nem fogyasztott bort és a húst?

 –Bizonyára ezt egy apokrif, tehát az egyház által nem hitelesített dokumentum tartalmazza. Nagyon sok apostolokhoz köthető irat jelent meg, amelyeknek egy részét bevette az egyház a saját kánonjába, de a nagyobbik részét nem. A Péter-leveleket jól tudjuk, nem Szent Péter írta, de megfelel az egyház tanításainak, és elég korán olvasták azokat, holott a pontos szerzőt nem ismerjük. Létezik Tamásnak, Júdásnak, Fülöpnek tulajdonított evangélium is, melyeket teljesen elutasít az egyház, mert nem egyezik az apostoli hittel. A III. században nagyon sok apokrif evangélium keletkezett nagyrészt gnosztikus hatással.  

Volt iskolaigazgatóm, Pál atya mondta nekem, hogy ön nemrég Szentföldön járt. Tanulmányi úton?

 –Az igaz, hogy Szentföldön jártam, de más célból. Egy vagyok a szentföldi megbízottak közül. Mi pedig minden hatodik évben találkoznak Jeruzsálemben. Azt tudni kell, hogy a szent helyek gondozását, és a szentföldi keresztények lelkipásztori ellátását a ferencesekre bízták. Ez nem véletlen, hiszen a ferencesek maradtak ott a keresztesek után, és ők a szultán engedélyével végezhették el feladataikat. VI. Kelemen pápa két bullával is megbízta a ferenceseket a szent helyek őrzésével. Szentföldön nincs egyházmegye, így a lelkipásztori munkát a ferencesek végzik. De ezen túl az iskolák, kórházak fenntartása, bérházak építése mind a ferencesek feladata. Ennek az anyagi fedezetét nem lehetett helyben megoldani. Az egész világon lévő ferences tartományokban rég óta szentföldi megbízottak tevékenykedtek. Feladatuk a zarándokutak szervezése, a Szentföld ügyének előmozdítása és gyűjtés rendezése a Szentföld javára. A nagypénteki gyűjtést pedig nem másért, mint a Szentföld fenntartásáért szervezik.

Medveczky Attila