|
 2012.01.06.
Megújult a gyöngyösi ferences rendház
Az orvos mellől, műtét közben hurcolták el a szerzetesnővért
A gyöngyösi
ferences könyvtár, kolostor és templom egy éve kezdődött felújítása
a befejezéséhez közeledik. Az Új Széchenyi Terv és az Európai
Unió társfinanszírozásával folyó munkálatok során több
tudományos újdonságra bukkantak. A felújítási munkákról Kárpáti
Kázmér házfőnök atyát kérdeztem.
Laudetur Jesus Christus! Kedves Kázmér atya, milyen
tudományos újdonságok kerültek napvilágra?
–Az egyik: augusztusban két kőből készült gyóntatófülkét
tártak fel a templomban. Ezeket a templomot tartó oszlopokban
alakították ki elődeink az 1700-as évek legelején és kb. 150
évig használhatták. Nagy öröm számunkra, hogy országos
szinten egyedülállók ezek a gyóntatófülkék. A félkörívben
záródó fülke, amelyben téglából kialakított pad található,
éppen akkora, hogy egy testesebb szerzetes is kényelmesen
elhelyezkedhet benne. Hátát a falnak támaszthatja, és a fejénél
jobbra és balra lévő egy-egy mívesen kialakított, hosszúkás
réshez illesztheti fülét. Annak pedig még jobban örvendünk,
hogy a kőből kivehetjük, hogy a pap hol az egyik, hol a másik
oldalra dőlt, tehát nem unatkozott, sokan jöttek gyónni. A gyónók,
akik a ferences templomokban mindig nagy számban végezték
szentgyónásukat, a fülke külső oldalán, a paptól jobbra
vagy balra térdepelve, a résen át fülbe gyónhatták megbánt
vétkeiket.
És miért falazták be ezeket a fülkéket?
–Erre nem tudok pontos magyarázatot adni. Valószínűleg
azért, mert idővel kevésnek mutatkozott két gyóntatófülke.
Amikor megépült a kolostor mai barokk formája, a templommal párhuzamos
folyosót átalakították gyóntatófolyosóvá, ahol ma is hat fából
készült gyóntatószék található. A gyóntatófülkék esete
azért is érdekes, mert folyamatban van Kiss Szaléz ferences
atya boldoggá avatása, őt pedig a gyónási titok vértanújaként
tartjuk számon. Szaléz atyát 1946-ban a gyöngyösi kolostorból
hurcolták el, és Sopronkőhidán kivégezték. Az eset alapja
az, hogy valószínűleg erősen ittas szovjet katonák között
verekedés tört ki, aminek halálos áldozata is lett. Ezt így
nem lehetett jelenteni, ezért bűnbakot kellett keresni. Tudták
a szovjetek és azok kiszolgálói, hogy Szaléz atya jobban meg
tudta szólítani a fiatalokat, mint a helyi kommunista
szervezetek. Ezért aztán féltékenyek lettek rá: azzal vádolták,
hogy a magyar ifjakat rávette a szovjet katonák megölésére. Még
azt is jegyzőkönyvbe vették, hogy Szaléz atya megígérte:
feloldozza őket a gyilkosság bűne alól. Az is érdekes, hogy a
jegyzőkönyv szerint egy magyarul nem beszélő szovjet katona
vezette a kihallgatást. Meg akarták tudni Szaléz atyától,
hogy ki mit gyónt nála, de ő erről hallgatott. A már említett
pályázat keretében egy kútkávát építünk Kiss Szaléz
tiszteletére. Ez azért érdekes, mert őt azzal a ma már nevetségesnek
mondható váddal is illették, hogy ebbe a kútba dobálták be
azokat a fegyvereket, amivel meg akarták dönteni a szovjet államhatalmat.
Tehát a gyóntatófülkéket mondhatjuk az egyik tudományos
újdonságnak. A másik a könyvtár?
–Nem, bár országos szinten a legrégebbi
folyamatosan működő könyvtárról van szó. A török hódoltság
területén csak Gyöngyösön és Szegeden működhettek a
ferencesek; s az előbbi helyre menekítették más kolostorokból
a legértékesebb könyveket, kódexeket. A másik különlegességre
most az épület legrégebbi részében, a sekrestyében folyó
feltárások során bukkantunk. A sekrestyeszekrényt elmozdítottuk,
s mögötte egy dossziét találtunk, abban sok iratot, így XI.
Piusz pápának az Istentelen kommunistákról szóló körlevelét
is. Ami kortörténeti dokumentum, az a kolostor 1950 májusáig
vezetett„naplója”, Historia Domusa. Ezen dátum után Oberten
Odiló atya kis lapocskákra írja a rend történetét. A
rendszerváltás után a még élő szerzeteseket megkérdeztük a
feloszlatás történetéről. Őszinte leszek: voltak olyan
esetek, mikor azt gondoltuk, kissé kiszínezték a visszaemlékezők
a történteket. A naplók viszont azt mutatják, hogy
„sajnos” jól emlékeztek idős testvéreink. Idézek : 1950.
július 11-én a házfőnökkel, Zsigmond atyával közölték,
hogy a szombathelyiek autójának az udvarba feltűnés nélkül
kell bejutnia. Közöltük, hogy az udvar kapuja alacsony, a magas
teherautó nem bír bejönni. Kénytelenek voltunk a legsürgetőbben
leszedetni a kapu szemöldöképítményét és egy nap alatt az
egész kaput átalakítani. A rendőrség reggel 8 óra körül várta
az érkezést. Másnap, kora reggeltől izgatottan vártunk.
Celzus testvérnek kellett őrt állni, s rögtön kinyitni az ajtót,
nehogy csődület történjen. Már reggel ijedten jelentik a hívek,
hogy 50-50 lépésre rendőrök civilben leselkednek az egész útvonalon.
A hívek az elhurcolástól féltenek bennünket. Délután fél háromkor
megérkezett az udvarba két ÁVÓ-s teherautó, ponyvával
letakarva. Az egyik kocsin a mieink jöttek, civilbe öltözött,
revolveres ávós legények kísérete mellett, tizenöten
szombathelyi ferencesek. Ruháikat, kevés edényt, némi élelmiszert
hozhattak magukkal…Nem engedték, hogy zsírt, kenyeret
hozhassanak, több hónapra való élelmiszer maradt ott. 47 különböző
kolostort ürítettek ki azon az éjen a nyugati határövezetben.
A másik kocsiban lévő annunciáta apácákat tulajdonképpen
Kecskemétre irányították, de egy másik autóval, amivel
voltak, egy fának rohantak, és az összetört. Kilenc apáca
megsebesült és egy meghalt. A szegény, Gizella nevű nővér még
éjjel 11 kor a műtőben segédkezett, ahol nem tudták őt nélkülözni.
Az orvos mellől, műtét közben hurcolták el a szerzetesnővért.
Holttestét és a két súlyos sebesültet Tárnoknál letették,
a többit új kocsira rakták. Mindez azért érdekes, mert
Szabolcs testvérünk azt írja emlékkönyvébe, hogy az egyik nővér
fejére esett a ponyvatartó vas, és ebbe belehalt. Mi ezt eddig
teljesen hihetetlennek gondoltuk, hiszen testvérünk nem fejtette
ki az egész okát. 1950. szeptember 7-éről származik a következő
feljegyzés Odiló atyától: fekete nap. Délelőtt megjelent
egy négy férfi és egy nőből álló bizottság Egerből, és
kijelentették, a kormány feloszlató rendelete érdemében önök
e perctől kezdve megszűntek papok lenni. Mintha a krizmát
le lehetne mosni. Követelték, hogy egy órán belül mindenki
civilben legyen. Megtiltották a gyóntatást, misézést. Senki
ki nem léphetett a házból a leltározás alatt. Fölényeskedve
kijelentették, ezentúl az egész kolostor és minden ingósága
az állam tulajdonát képezi. A pénztárat és a számadást követelték.
Dühösek voltak, mert minden pénztári könyvet a központba küldtünk.
Megolvasták és lefoglalták a kb. 2000 forintnyi készpénzt. Akkor
egy személy ruházata 600-
800 ft
volt. Továbbá ki lehet venni az írásból, hogy a gyöngyösi
lakosok mennyire kiálltak az atyákért. Hol tüntettek, hol imádkoztak
értük. A piacon a kofák, a gyógyszertárban a patikus sem
fogadott el tőlük pénzt. Többször beírták a Historia
Domusba, hogy a házfőnök szabadságra ment a Mátrába. Miért
tette mindezt? Nem a süllyedő hajót akarta itthagyni. Zsigmond
atya annak idején Jeruzsálemben tanult, komoly teológiai tudással
felvértezve, s mikor ő elment, 3-4 ávóst „magával vitt”.
Így gyengült a helyi, városi megfigyelés. A kommunista pártban
nagy bosszankodással tárgyalták, hogy éppen a szegények tüntettek
mellettünk.– olvastuk a Historia Domusban. Ez az, amire a pártban
nem számítottak.
Olvastam, hogy a kriptában Vak Bottyán-emlékhely is
lesz. Bekapcsolódik a kolostor az ún. vallásos turizmusba?
–Valóban a
turisztikai attrakció fejlesztése a koncepciónk. A műemlék-könyvár
a fő látványosság, de bővítjük a látogatói útvonalat. Így
aztán látogatható lesz a templom és a Vak Bottyán-emlékhely.
Szándékosan mondok emlékhelyet, mert bár ide temették el a
legendás hadvezért, de még nem találtuk meg a sírt. Hiába, a
ferencesek tudtak titkot tartani és rejtegetni….Ki kell emelni,
hogy a Fájdalmas Szűzanya búcsújának több mint 500 éves
hagyománya van a városban. Erre a búcsúra szeptember végén
6-8 ezer zarándok érkezik az egész Kárpát-medencéből. Az
erre való felkészülésre most korszerűsítettük a hangosítást
is, és megtörtént az akadálymentesítés is. Mindemellett
kiszolgáló épületet hozunk létre a zarándokok méltó fogadására.
|
