|
 2012.01.11.
Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
2. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Történelemhamisítás
Belső tartalom nélküli szavak (2.oldal)
Ma, amikor a válság
dübörög és a legkülönbözőbb szinteken és minőségekben
érzékelő emberek és csoportok is egyöntetűen állapítják
meg, hogy nagy baj van a világgal és talán még nagyobb baj van
szegény hazánkkal, amelynek hajója hánykolódik és az elsüllyedés
fenyegeti, most aztán volna égető szükség a pontos jelentésű,
s mindenki számára ugyanazt üzenő szavakra. De ilyenek már
szinte nincsenek is. Szavainkra rátette a piszkos kezét a válságcsináló
pénzügyi nagyhatalom, a megnevezhetetlen elkülönülés, a nem
– Thomas Mann-i Varázshegy fent Davosban vagy lent a tenger
szintjén, éppen a New York-i Szabadság- szobor tövében, ahol
locsog az örökös hullámzás. A világuralomhoz és a mai háborúkkal
teli irányításhoz mindenképpen kibelezett, üres szavakra van
szükség. A rablóháború legyen „demokrácia-terjesztés”,
a nyomorgó tömeget nevezzük „leszakadók”-nak, amelyben
benne foglaltatik az önhiba és az elmaradottság, sőt még a népiség
is. Aki sok pénzt összeharácsolt, összeprivatizált, összeközvetített,
fel- és leminősített, az sohasem leszakadó, legfeljebb néha séta
közben leszakad egy kicsit a többitől a börtönudvaron.
A forrásmegosztás változtatásra szorul
A kerületek között Rákosmente nyerte el a
legtöbb uniós és hazai pályázati forrást
(4.oldal)
Riz
Levente, Rákosmente polgármestere: A
fővárosi forrásmegosztás lényege, hogy a Budapesten
befizetett iparűzési- és egyéb adóbevételek egy részét –
amit nem von el az állam más célra – szétosztják a főváros
és a kerületek között. A fő kérdés, hogy ki milyen mértékben
részesül ezekből a forrásokból. 2006 decemberében az MSZP–
SZDSZ többségű parlament módosította a forrásmegosztásról
szóló törvényt, új szorzókat, új arányszámokat vezetett
be az elosztási rendszerben. Olyan szempontokat találtak ki,
amelyek az akkor többnyire szocialista vezetésű kerületeknek
kedveztek. Így került Rákosmente rendkívül hátrányos
helyzetbe, ez 1,5 milliárd Ft forráselvonást jelentett a kerület
költségvetésének.
Szét akarták veretni a magyarság nagygyűlését
Belső önrendelkezésről ma már szó sem
lehet (5.oldal)
A
szlovákiai magyarság 1994. január 8-án Révkomáromba ment,
hogy nyilvánosan hangot adjon konkrét elképzeléseinek, és érvényt
szerezzen kisebbségi jogainak. Január 8-án 15.00 órakor megemlékező
koszorúzást tartottak a városban arra emlékezve, hogy 18 évvel
ezelőtt Révkomáromban tartották a szlovákiai magyar választott
képviselők és polgármesterek országos nagygyűlését. A
nagygyűlés közös állásfoglalását Duray Miklós, Kvarda József
és Rózsa Ernő készítette elő, jóváhagyta a Magyar Koalíció
Tanácsa, valamint a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának
elnöksége. Duray Miklós felvidéki író-politikussal
arról beszélgettünk, vajon délibábot kergettek-e akkor a résztvevők,
illetve mi az üzenete, a tanulsága a ’94-es nagygyűlésnek.
Életpályamodell a vajdasági magyaroknak
Eredményes a stratégiai tervezésen alapuló
nemzetpolitika (7.oldal)
A
vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) december 29-ei ülésén
befejeződött a stratégiai tervezés beígért munkafolyamata. Dr.
Korhecz Tamást, az MNT elnökét évértékelő beszélgetésre
kértük föl.
Tisztelt Elnök Úr! A szakmai alapú fejlesztési
stratégiák milyen eredményeket hozhatnak a vajdasági magyar közösség
önazonosságának megőrzése vonatkozásában?
–
Maga a stratégiai tervezés a nemzetpolitikánkban olyan új minőséget
képezhet, ill. máris képez, ami komoly pozitív változásokat
jelenthet közösségünk megmaradása és megerősödése
szempontjából. Mindezzel egy igen nagy űrt tölt be a Magyar
Nemzeti Tanács. Nagyon jó, hogy össznemzeti szinten, a
nemzetpolitikában – így pl. a MÁÉRT szintjén – is
megjelent a stratégiai tervezés, mi ebben viszont kicsit, előbbre
tartunk. Mi, az MNT-ben azt valljuk, hogy a stratégiai tervezés
a hatékony és sikeres kormányzás egyik alappillére, olyan
eszköz, amelynek segítségével formálható a társadalmi valóság.
A sikeres politizálásnak két feltétele van: a stratégiai
tervezés és az adminisztratív kapacitás.
Műveltnek, tájékozottnak és magyarnak kell
lenni
Le kell gyűrni a kishitűséget
(9.oldal)
Nagy
Ervin, országos főépítész:
Nem a pláza építésével, hanem annak hatásaival vannak
gondok. Amikor ezt a sok plázát a fővárosba hozták, nem
gondoltak annak következményeire. Ez a fő baj. A plázák építése
elszívta az életerőt a belvárosból és ennek fájó következményei
lettek. Az államnak, az önkormányzatnak felelős döntést kell
hoznia és ha egy adott dologhoz nem ért, akkor meg kell kérdeznie
a szakma képviselőjét. Ha ön beteg, akkor elmegy az orvoshoz,
aki közli, hogy az egészségtelen életvitelnek milyen következményei
lehetnek. A volt főpolgármester nem kérdezte ezt meg az építészektől,
hanem a plázalobbit támogatta.
Beszélgetés Perencz Béla operaénekessel
(10.oldal)
Jóval
több forrást kéne a kultúrára fordítani, ahogy az oktatásra
és az egészségügyre is. Mert ez a „hármas” nem más, mint
maga az ember, aki test, lélek és szellem. Ha a német történelemre
gondolunk, akkor látjuk, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is
sokat áldoztak a kultúrára. 1945-re romokban állt az egész
ország. Észak-Rajna-Vesztfáliát a szén, vasérc megmentette,
ám a déli tartományok szegények voltak, mert nem rendelkeztek
ásványi kincsekkel, viszont politikusaik a kultúrába fektettek
be, mert tudták, hogy a kultúra biztosítja azt az alapot és környezetet,
amiben a tudományos és gazdasági élet felvirágzik. Ők ebben
hittek, és sikerült is nekik feltörniük, előnyüket a mai
napig érvényesíteni. Ezt kéne a mindenkori politikai vezetésnek
igencsak fontolóra venni.
Keresse
a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő! info@magyarforum.hu
Telefon
és telefax: (06-1) 781-3236,
Mobil
-telefonszám: 06-30-7545-017
|
