|
 2012.01.06.
Megbukott az elmúlt
20 év hajléktalanpolitikája
Nemcsak ételosztás formájában
jelenik meg a segítségnyújtás
December 14-én
adta át Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért
felelős államtitkár és Kocsis Máté Józsefváros polgármestere
a LÉLEK-házat a VIII. kerületi Koszorú utcában. Józsefváros
Önkormányzata immár 2 és fél hónapja elindította a LÉLEK-programot
(Lakhatási Életviteli Lelki -segítségnyújtási
Egzisztenciateremtési Közösségi Program) amelynek keretében a
VIII. kerületben hajléktalanná vált emberek felzárkóztatását
tűzte ki célul. Erre első ütemben 61 millió forintot költött
a kerület. Polgármesteri javaslatra sem a Józsefvárosi Önkormányzat
tisztségviselői, sem az ügyosztályvezetők, intézményvezetők,
sőt az önkormányzati tulajdonban lévő cégek vezetői sem
veszik fel az év végi jutalmukat. Kocsis Máté, a kerület polgármestere
egyébként 2006 óta semmilyen jutalmat nem vett fel. Csupán abból,
hogy a vezetők nem veszik fel jutalmukat, az önkormányzat
megtakarítja szinte a teljes, a LÉLEK-program első ütemére
elköltött 61 millió forintot.
Józsefvárosban régóta megoldatlan helyzetet
teremtett a hajléktalan-probléma. Mi erre többször felhívtuk
a figyelmet és megoldási javaslatot tettünk – mondta
bevezetőjében Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, a kerület
és az ország első LÉLEK-házának megnyitóján. A polgármester
elmondta: december 13-án az Országgyűlés a jelenlévő képviselők
2/3-ának támogatásával elfogadta az önkormányzati törvény
(Ötv.) azon módosítását, melyet Kósa Lajos alelnök úrral
együtt jegyeztem, s aminek lényege, hogy a jövőben a települési
önkormányzatok feladatai közé tartozik a területükön hajléktalanná
vált személyek ellátásának és rehabilitációjának biztosítása,
valamint a hajléktalanná válás megelőzése. Javaslatunk azt célozta,
hogy elsősorban a helyi közösségek feladata legyen a közösség
azon tagjairól való gondoskodás, akik elveszítik otthonukat.
Az elmúlt húsz évben működő hajléktalanpolitika –
finoman fogalmazva – kívánnivalókat hagy maga mögött, ezért
a rendszer teljes átalakítására kell törekedni. Nem tartjuk
humánus megoldásnak azt, ami most történik. Kocsis Máté
szerint az Ötv módosítása alapot ad arra, hogy a jövő évben
az ágazati törvényekben meghatározzák azt az új hajléktalan
ellátási modellt, amely európai példákat vesz alapul és
biztosítja az emberségesebb és hatékonyabb ellátást. Ennek
kapcsán Kocsis Máté rámutatott: nem cél az emberek
benntartása, hiszen a jelenlegi rendszer konzerválja a problémákat.
Egy hajléktalan ember attól, mert egyszer egy akció keretében
megetetik, még hajléktalan marad. Ezzel szemben a „felületi
kezelések” helyett a cél az, hogy a hajléktalanságból
kivezető utakat teremtsék meg az elesettek számára –
mondta. A polgármester nem vitatja, hogy a korábbi rendszer
szereplői némi érdeksérelmet szenvednek el; nem is történhet
másképp a változás, minthogy viták kísérik, s ezekben
igyekeztem helytállni. Igazunk bizonyítéka az, hogy ez a ház,
melynek az átadásán jelen vagyunk, egy új rendszer nyitánya.
Ha minden település létrehoz egy ilyen házat, akkor a közterületeken
kialakult áldatlan állapotok is megszűnnek, másrészt a hajléktalanok
ellátása jóval emberségesebb és a kivezető utak felé mutat.
Az a célunk, hogy minden település lássa el saját
elesettjeit. Nem az az embertelen, aki kimondja, hogy a mostani
rendszer 20 éve nem megfelelően működik, hanem az, aki eltolta
magától a problémát. 1995 és napjaink között 3500 –ról
10 ezerrel nőtt az ismert hajléktalanok száma, úgy, hogy
helyzetük nem javult. Kocsis Máté kihangsúlyozta, hogy ez
az épület egy átmeneti hely, és az a céljuk, hogy minél
kevesebbet időt töltsenek el benne a józsefvárosi hajléktalanok,
hiszen ez nem az otthonuk. A cél, hogy ebben a házban őket
visszavezessék együttműködő partnereink a rendes életvitelbe.
Az önkormányzat a saját lakásállományából ajánl majd
fel az itt rehabilitált és önbecsülésében, anyagi helyzetében
megerősödött embereknek- mondta a polgármester úr.
Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár
arra hívta fel a figyelmet, hogy lehetőség szerint a hajléktalanság
kialakulásának megelőzésére kell koncentrálni, emellett
pedig az akut probléma megoldásában való tevékeny közreműködés
a feladat. Ezeken túl olyan megoldásokat kell találni,
amelyek az elesett emberek visszavezetéséhez adják meg a
legjobb formát és lehetőséget – tette hozzá. Az államtitkár
jelezte, hogy az ellátásra fordított összegek nem csökkennek,
hiszen 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre a jövőre is a
hajléktalan ellátásra. Azzal, hogy akár a családjogi törvényt,
akár a munkába állás lehetőségét, és általában a segélyezés
módját a munkába való visszajutás támogatásának irányába
visszük, nagyobb lépéseket teszünk a hajléktalanság megelőzése
érdekében. Soltész úr beszámolt egy az egészségügyi államtitkárság
által indított pályázatról, amely részben tartalmazza
Budapest és Pest megye hajléktalan-ellátásának segítését,
másrészt pedig az egész országra is vonatkozik. Soltész ezzel
összefüggésben rámutatott: a pályázatra több mint kétmilliárd
forint áll rendelkezésre; ebből mintegy 500 millió forintra pályázhatnak
Budapesten, 1,5 milliárdra pedig az ország többi részén, az
úgynevezett konvergencia-régiókban. A fent említet pályázat
jelentősége és üzenete hasonló a LÉLEK-programhoz, vagyis
azokat az alternatív megoldásokat keressük, amiben nemcsak ételosztás
formájában jelenik meg a segítségnyújtás, hanem az elesettek
teljes körű rehabilitálását célozza. Az államtitkár szólt
arról is, hogy az államtitkárság megállapodást kötött a
VIII. kerülettel, melynek keretében köze150 millió forinttal támogatják
Józsefvárost a LÉLEK-program továbbfejlesztésében – mondta
az államtitkár úr, aki szerint nem kell azonnal az új megoldásokat
támadni. Soltész Miklós megköszönte a média azon segítségét,
ami ebben a nehéz kérdésben megnyilvánul. Egyrészt azért,
mert a társadalomban létezik egy iszonyatos ellenérzés a hajléktalanokkal
szemben, amihez bizony néhány eddigi szolgáltató hozzá is járult
– mutatott rá az államtitkár.
Miretics Marcell, a Baptista Szeretetszolgálat szociális
szakmai igazgatója elmondta: egy olyan programot ismerhettünk
meg, amely mellé szakmailag oda lehet állni. Ez a program a
szubszidiaritás elvére épül, azaz a helyi problémákat helyi
szinten kívánja megoldani. Azért állt a Baptista Szeretetszolgálat
a kezdeményezés mellé, mert úgy érzik, hogy ez az a program,
amely komplex, valós és hiteles segítséget tud majd nyújtani
azoknak, akikkel a szervezet már régóta foglalkozik –
emelte ki, hozzátéve: régóta készülünk arra, hogy a
szociális munka teljes tárházát felhasználva segíthessük a
hajléktalan embereket, ez most valósággá válhat. Horváth
Szilveszter, a LÉLEK-ház igazgatója bevallotta, hogy szenvedélybeteg
volt, hét évig volt otthontalan, ami a hajléktalanság „előszobája”,
majd miután kigyógyult a betegségeiből arra tette föl az életét,
hogy másoknak is segítsen. Most azt kell megtanulniuk azoknak
az embereknek, akik bekerültek a programba, hogy hogyan
kapaszkodjanak vissza egy olyan új életbe, ami több örömet,
elégedettséget és boldogságot ad nekik – mondta a LÉLEK-ház
igazgatója. A testileg, lelkileg leromlott állapotú emberek részére
személyes programot dolgoz ki a Józsefvárosi Önkormányzat,
megszervezik orvosi ellátásukat, segítik hivatalos ügyeik intézését
és a kerületben működő egyházak támogatásával lelki
gondozói tevékenység keretében igyekeznek helyreállítani
emberi méltóságukat és önbizalmukat.
Medveczky Attila
|
