vissza a főoldalra

 2012.01.13. 

A közösségtudat ápolásáért

Ostromállapot van már több hónapja

December 10-én Marosvásárhelyen tartották az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tisztújító országos küldöttgyűlését. A tisztújítás után továbbra is Tőkés László marad a mozgalom vezére. Az EMNT ügyvezető elnökéül Sándor Krisztinát, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) volt elnökét szavazták meg. A régióelnökök Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld) valamint Nagy József Barna (Partium) lettek.

 Szerkesztőségünk nevében gratulálok ehhez a tisztséghez! Nem igazán tudok róla, hogy az elmúlt időszakokban egy fiatal nő lett volna az ügyvivője erdélyi politikai vagy társadalmi mozgalomnak. Ma is számít, hogy férfi vagy nő vezet egy szervezetet?

 – Megmosolyogtató és visszatérő kérdés ez számomra. Az erdélyi civil szervezetek élén már voltak és ma is vannak női vezetők, bár tény, hogy inkább a középnemzedék tagjaiból.   Nőként az első voltam, akit a MIT elnökének megválasztottak 2003-ban. Az első női főszervezője voltam a Tusványosnak is, bár ezeket a kiemeléseket általában nem én, hanem a munkatársaim, barátaim szokták megjegyezni. Szerintem az alkalmasság a meghatározó minden tisztség esetében, és ez nemtől független. Ennek ellenére azt hiszem, jelenleg Erdélyben kétféle hozzáállás létezik: vannak, akik előszeretettel – s az illető nő valós képességeire alapozva – szorgalmazzák saját környezetükben, hogy nőket válasszanak vezető tisztségekbe, mások pedig továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy – nem csak a közéleti-politikai porondon – a férfiaké maradjon a főszerep. Én továbbra is az alkalmasságot tartom a legfontosabb tényezőnek, s magamat sem feministának, sem karrieristának nem tartom, olyannak, aki mindenáron érvényesülni akar a többségében férfiak uralta pályán.

 Krisztina a MIT vezetésén kívül a tusványosi táborokat is sikeresen megszervezte és – ha jól tudom –, az unitárius egyház médiareferense. Tehát van mire alapoznia. Mennyire tartja fontosnak egy fiatal, tehetséges, értékek mentén politizáló csapat kinevelését?

 – Az elmúlt négy évben volt szerencsém a Bálványosi nyári szabadegyetem és diáktábor (közismertebb nevén Tusványos) főszervezője lenni. Ennek a tábornak is az a célja többek között, hogy irányt mutasson a fiataloknak, és olyan értékeket, célokat közvetítsen, amelyekkel azonosulni kell, merthogy erről szól az erdélyi magyar közösség fejlődése. Szándékosan fogalmaztam a kell erejével, mert meglátásom szerint ma mindennél fontosabb egy fiatal számára, hogy kialakítson és lásson egy jövőképet, követhessen egy csapatot, jó példákat és gyakorlatokat ismerjen meg, s mindenek felett bízzon abban, ami őt erdélyi magyarként meghatározza. Az értékek mentén politizáló fiatalokra nagy szükség van, s a jelek szerint e tekintetben jó úton haladunk, hiszen az elmúlt egy évben is szép számmal csatlakoztak az EMNT-hez azok, akik eddig különböző ifjúsági szervezetekben tevékenykedtek. A MIT és a tagszervezetei révén bekapcsolódott ifjak lendülettel vágnak bele az alakuló Erdélyi Magyar Néppárt munkájába is.

 Utánaolvastam, hogy az ügyvezető elnök hatáskörébe tartozik az országos szintű testületek ügyvitelének vezetése; az elnök általános helyettesítése; a Választmány és az Elnökség tevékenységének megszervezése; a döntések előkészítéséről és végrehajtásáról való gondoskodás. Mekkora felelősséggel jár Tőkés László elnök urat helyettesíteni?

 – A kérdésben a válasz is felsejlik: nagyon nagy megtiszteltetés. Már a felkérésről is így vélekedtem, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy egyben kihívás is az új szerepkör. Tőkés László a romániai rendszerváltás sorsformáló személyisége, akivel az elmúlt években már volt alkalmam együtt dolgozni nemcsak az ifjúsági szervezetek vezetőjeként, hanem egy hathetes brüsszeli gyakornoki időszakban, illetve legutóbb az EMNT alelnökeként is. Általános helyetteseként elsősorban azokon a képviseleti alkalmakon kell majd megjelennem, amelyekre ő nem jut el. Az említett hatáskörök pedig természetszerűen az ügyvezető elnök feladatai.

 Most, hogy már bejegyezték és működik az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), nem lesz jelentékenyebb a mozgalom szerepe?

 – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt egymás mellett, partnerségben, egymást erősítve működik tovább. Egyértelmű, hogy az EMNT az elmúlt években szerzett tapasztalatai, humán erőforrása és infrastrukturális hálózata az elkövetkező egy évben a Néppárt megerősödését fogja szolgálni. Eközben természetesen megmaradnak az EMNT saját programjai, rendezvényei, eddigi szolgáltatásai is. Az EMNT Országos Küldöttgyűlése döntött egy évvel ezelőtt arról, hogy létre kell hozni a Néppártot, tehát ebből is világos, hogy a kettő szoros együttműködésben áll.

 Létrejön a két szervezet között valamilyen rögzített stratégián alapuló viszony?

 – Bár eddig is hangsúlyoztuk, hogy a két szervezet együttműködésének alapja a kölcsönös bizalom, ennek ellenére természetesen egy írásos megállapodásban rögzítjük a közeljövőben ezt a viszonyt. A célok azonosak, az eszközök lesznek eltérőek, és ezek egymást kiegészítik.

 Mi jellemzi a kapcsolataikat más erdélyi, moldvai, illetve a többi határon túli – vajdasági, kárpátaljai, felvidéki – szervezettel?

 – A Marosvásárhelyen december 10-én tartott Országos Küldöttgyűlésen megjelentek a határon túli politikai szervezetek képviselői is, majdnem teljes létszámban. Ez is tükrözi azt, hogy egymásra odafigyelünk, s ez a jelenség nem új keletű, hiszen a különböző Kárpát-medencei magyar vezetők az eddigiekben is találkoztak, egyeztettek, erősítették egymás sajátos vagy közös érdekét. Szerintem ez egyébként is fölöttébb szükséges, és amennyiben rajtam múlik, tovább erősíteném ezeket a kapcsolatokat.

 Alig van olyan erdélyi megye, ahol ne fogyatkozott volna meg a magyarság lélekszáma. Az EMNT miben látja ennek az okát: az asszimilációban, a kivándorlásban, illetve abban, hogy ott is későbbre tolódott a családalapítás ideje?

 – Ezek az okok mind szerepet játszottak az elmúlt tíz év népesedési számainak alakulásában. Az asszimiláció elsősorban a szórványvidéken öltött nagy méreteket, és erre kellene sokkal jobban odafigyelni. Egy nyáron végzett közvélemény-kutatás szerint az erdélyi magyaroknak csak a fele gondolja azt, hogy a gyermekei is Erdélyben fognak élni. Ezt tartom a legszomorúbbnak, és ezért is fontos, hogy közösségi jövőképet alkossunk magunknak, fiataljainknak. A korlátlan lehetőségeket ki kell használni itthon és külföldön is, de meg kell tanuljunk itthon jól élni, s azt pedig számbeli kisebbségben csak úgy lehet, ha van közösségtudatunk, jól érezzük magunkat egymással és hiszünk abban, hogy sorsunkat alakítanunk kell és nem elviselnünk.

 Marosvásárhely városa szinte mindennapos szereplője az erdélyi híradásoknak az egyetem és a választás miatt. Mit tudnak tenni a magyar főtanszék megalapítása, illetve közös magyar jelölt állítása érdekében?

 – Ostromállapot van már több hónapja. A magyar közösség megfogalmazza, utcára viszi kéréseit, a többségi hatalom pedig semmibe veszi azokat. Erre előbb-utóbb megoldást kell találni, mielőtt teljes érdektelenségbe fulladna az ügy. A MOGYE magyar tagozatának létrehozása nem csak a marosvásárhelyiek ügye, hanem a teljes erdélyi magyar nemzeti közösségé. Mivel az egyetemi szenátus román többsége – az oktatási minisztérium többrendbeli felszólítása ellenére – megtagadta a hatályos jogszabályok alkalmazását, a kérdést a kormánynak kell megoldania jogi és adminisztratív eszközökkel. Itt már politikai akaratra van szükség, s csak azt remélhetem, hogy a választások közeledése tovább élesíti – a mi javunkra – a helyzetet. A magyarok közös polgármesterjelöltjére nagy szükség van. A többi ez esetben már nem közvetlenül az EMNT, hanem az új Néppárt és más politikai szereplők feladata lesz.

A gyűlésen beszámoltak-e az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Demokrácia Központjainak teljesítményéről?

 – Munkatársaim vetített előadásban mutattak be összegzést a küldöttgyűlés résztvevőinek, ahol a következő sarokszámokat ismertették: a 26 erdélyi irodában az elmúlt egy évben közel 150 000 erdélyi magyart tájékoztattak a honosításról, és több mint 43 000 lezárt mappát nyújtottak át a kérelmezőknek. Ez a feladatvállalás az EMNT számára is sikertörténet, mely reméljük, hasonló eredményekkel folytatódik az új évben.

 A már említett témákon kívül mi szerepelt még a záróhatározatban?

 – A záróhatározatokból a küldöttgyűlést követően egy zárónyilatkozat született. Ebben az említetteken kívül a következőket rögzítettük:

1. Az EMNT Küldöttgyűlése felszólítja az illetékeseket, ne fékezzék tovább a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem törvényi akkreditációját. A szakmai akkreditációt követő több mint egy éves indokolatlan késleltetés már így is mérhetetlen károkat okozott közösségi tudományegyetemünknek.

2. Az EMNT Küldöttgyűlése szorgalmazza a Mikó Imre Tervvel kapcsolatos szakmai alkotómunka folytatását és elvárja, hogy ez az átfogó gazdasági-fejlesztési terv ne csak szellemi termék maradjon, hanem maradéktalanul valósuljon meg a benne szereplő intézmények létrehozása, illetve a kezdeményezett keretprogramok gyakorlatba ültetése.

3. Az EMNT Küldöttgyűlése elégedettséggel nyugtázza az anyaország kormányának és országgyűlésének nemzetpolitikai lépéseit, kiemelten az új alkotmányban foglaltakat és a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogának biztosítását célzó törekvéseket. Ugyanakkor az összmagyar szolidaritás jegyében az EMNT Küldöttgyűlése elítéli Szlovákia magyar állampolgárokat üldöző magatartását.

4. Az EMNT Küldöttgyűlése szorgalmazza az európai polgári kezdeményezéssel élő, az autonómia-törekvéseket támogató aláírásgyűjtő akciók összehangolt tervét a Kárpát-medencei magyar közösségek, illetve azok érdekképviseleti szervezetei szintjén.

5. Az EMNT Küldöttgyűlése elhatározta, hogy a 2012. március 15-i központi ünnepséget Marosvásárhelyen szervezi meg.

6. Az EMNT Küldöttgyűlése megemlékezett a huszonkét évvel ezelőtti temesvári népfelkelés hőseiről és áldozatairól, valamint történelemalakító jelentőségéről. Az EMNT Küldöttgyűlése december 15-ét a népfelkelés kezdőnapjaként ünnepi emléknapnak tekinti.

Medveczky Attila