vissza a főoldalra

 

 

 2012.01.20. 

Mi van a jobboldali sajtóval?

Az éppen csak megerősödött, a hatalmas túlerőt minimálisan csökkenteni képes jobboldali média alig jelent meg a barikádon, máris bevonult a fedezékek mögé. Sőt, egyesek a kétharmados hátország anyagi biztonságát élvezve nyíltan fanyalognak. Nem jó ez így, másképpen kellene, kellett volna csinálni. A fanyalgás élharcosa a Heti Válasz, de a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap sem mentes az ál-objektivitástól. A szerkesztőségekben egy-egy közös cigarettázás, kávézás közben már a fanyalgáson is túlmennek. Miért kell mindenkinek nekimenni, kár, hogy Orbán ilyen konfrontatív – értik meg egymást szerkesztők és publicisták.

 Hát igen, nem lesz mindig Fidesz-kormány, magunkra is gondolni kell, meg különben is. A siker a mi sikerünk, de ha valami nem jól működik, az bizony Orbán kudarca. És már senki sem emlékszik a lapindításra, a hatalmas lelkesedésre, a nagy profizmusra és persze az óriási összegekre, amikbe ez a nagy profizmus került. Jó, kétmilliárdba került, de ma már 20 ezer példány is elmegy. Vagy nem, de nem ez a lényeg, kell egy modern, nyugati stílusú hetilap, napilap, rádió, tévé. És kétségtelen tény, hogy kell.

Az már nem annyira biztos, hogy Andy Vajna is kell, meg hogy Jáksó László is kell, meg Kulka János mint plakátarc is kell. Ebben már nem vagyok annyira biztos, hacsak Vajna ki nem áll, úgy is mint világhírű producer a nemzetközi sajtó elé és el nem bődül: Stop it! Miről beszéltek, milyen diktatúra, milyen putyinizálódás?! Én, Andy Vajna mondom nektek, hogy Magyarországon minden rendben. Ameddig ez nem történik meg, addig nem lehetek biztos.

És egyáltalán, hogyan lehet, hogy a baloldali értelmiségi (urbánus, kozmopolita, globalista, cionista) mindig tudja, hogy mikor kell ordítozni, mindig kiáll, mindig aláír, mindig nyilatkozik, ha kell Berlinből, ha kell Budapestről? Mindig befurakszik egy-egy külföldi lapba, műsorba.

És hogyan lehet, hogy a jobboldali értelmiség lapít a fűben és egyrészről, másrészről szemléli az eseményeket. Miért nem szerveznek a jobboldali professzorok, művészek és egyéb mérvadók sajtószerepléseket maguknak, ahol kiállnak a kétharmad mellett? Hova lett a bátorság, a nemzeti kiállás, most, hogy dörögnek az ágyuk?

Nem lesz mindig Fidesz-kormány. Nem kell ugrálni a fedezék mögött, mert még eltalál egy eltévedt golyó – hümmög az értelmiség. El sem tudják képzelni, mennyivel jobb az eltévedt golyótól hősként elesni, mint a hóhérra várni. Amikor már nincs Fidesz-kormány. Azt hiszik, hogy megússzák, hogy őket nem?

Heller Ágnes megmondta: legyen rövid az emlékezetetek. Nos, kedves jobboldali hölgyek és urak, úgy tűnik, megfogadták a tanácsot. De ettől még a Heller Ágnesek megírják a vádiratot.

Amikor már nem lesz Fidesz-kormány.

 

Csorja Gergely