|
 2012.01.20.
A vajdasági
Magyar Nemzeti Tanács (MNT) december 29-ei ülésén befejeződött
a stratégiai tervezés beígért munkafolyamata. Dr. Korhecz
Tamást, az MNT elnökét évértékelő beszélgetésre kértük
föl.
Tisztelt elnök úr! A szakmai
alapú fejlesztési stratégiák milyen eredményeket hozhatnak a
vajdasági magyar közösség önazonosságának megőrzése
vonatkozásában?
–Maga a stratégiai tervezés a nemzetpolitikánkban
olyan új minőséget képezhet, ill. máris képez, ami komoly
pozitív változásokat jelenthet közösségünk megmaradása és
megerősödése szempontjából. Mindezzel egy igen nagy űrt tölt
be a Magyar Nemzeti Tanács. Nagyon jó, hogy össznemzeti
szinten, a nemzetpolitikában – így pl. a MÁÉRT szintjén –
is megjelent a stratégiai tervezés, mi ebben viszont kicsit, előbbre
tartunk. Mi, az MNT-ben azt valljuk, hogy a stratégiai tervezés
a hatékony és sikeres kormányzás egyik alappillére, olyan
eszköz, amelynek segítségével formálható a társadalmi valóság.
A sikeres politizálásnak két feltétele van: a stratégiai
tervezés és az adminisztratív kapacitás. Az utóbbi azt
jelenti, hogy a kormányzat szakmailag felkészült, jól
szervezett, felszerelt hivatalnoki apparátust működtessen. Már
a 2010-es választásokat megelőző kampány során elmondtam, ha
a Magyar Összefogás általam vezetett listája győz, akkor a
stratégiai tervezés, a fejlesztési stratégiák elkészítése
és végrehajtása prioritás lesz az első a közvetlenül megválasztott
országos önkormányzat munkájában. Ennek az ígéretnek a
gyakorlati megvalósítása történt meg az elmúlt évben. Az,
hogy milyen eredményeket hozhat a stratégiai tervezés, illetve
a szakpolitizálás a stratégiák alapján, jól lemérhető,
tetten érhető volt 2011-ben az oktatás területén. AZ MNT még
2010 őszén fogadta el az
oktatási stratégiát, tavaly aztán beindult a célkitűzések
megvalósítása. Mindezzel mérhetővé váltak a stratégiai
tervezés eredményei. A nyelvhasználat, a kultúra és tömegkommunikáció
területén a stratégiák tavaly késő ősszel születtek meg
komoly szakmai előkészítés és közvita után.
Az oktatási stratégián belül már most
sikereket értek el?
–Még az MNT optimistább tagjai is meglepődtek azon,
milyen nagymértékben sikerült a magyar közösség oktatási
helyzetét egy év alatt, a stratégia alapján, javítani. A
stratégia legfontosabb ambíciója a magyar közösség képzettségének
megerősítése volt. Hiszen a képzettségi mutatóink igen
alacsonyak volt a szerb közösséghez képest. A másik alapvető
célunk a magyar nyelvű oktatásban részt vevők számának és
arányának a javítása. De beszéljenek a számok! Hosszú évtizedeken
keresztül az első osztályba iratkozó magyar gyerekek kb. egyötöde,
20%-a, folyamatosan szerb iskolában tanult. Ők vagy olyan helyen
élnek, ahol a közelben nincs magyar nyelvű oktatás, vagy a szülők
úgy döntenek, jobb a gyermekük számára, ha a szerb iskolába
jár. Mi hatalmas kampányt folytattunk, megszólítottuk azokat a
családokat, ahol elsőbe indul a gyerek és feltérképeztük
azokat az előnyöket, amelyeket az anyanyelvi oktatás biztosít,
és ezzel elértük azt, hogy a nem magyar iskolába tanuló
magyarok száma 15%-ra zsugorodott. Ezzel a kárpát-medencei régióban
nálunk a legmagasabb azoknak a magyar gyerekeknek a száma, akik
az anyanyelvi oktatást választották.
Gondolom, ide tartozik a komplex ösztöndíjprogram is.
–Ez is az oktatási stratégia része, de már az
oktatás felsőbb szintjén, és olyan eszköz, amivel a szülőket
meg akartuk győzni az anyanyelvi oktatás előnyeiről. A középfokú
továbbtanulás tekintetében az volt a baj, hogy a magyar
fiatalok főleg szakmunkásképzőbe iratkoztak be, míg a szerb
fiatalok többsége leérettségizik. A szakmunkásképző pedig a
peremre szorulás első lépcsője lehet. Így olyan hátránnyal
indult a magyar közösség, amit csak 2011-ben sikerült
ledolgozni. Ez volt az első év Trianon óta, amikor a magyarok
ugyanolyan arányba iratkoztak be négyéves magyar nyelvű középiskolákba,
mint a szerb nyelvű oktatásban részt vevő diákok a szerb
nyelvű négyéves középiskolákba.
Mi négyéves szakokat indítottunk el, előmozdítottuk a
gimnáziumokba iratkozást azzal is, hogy felkerestük az összes
magyar diákot, aki a nyolcadik osztályt befejezte. Eddig a
magyar diákok közel 10% az általános iskola után nem tanult
tovább, 2011-re ez az arány alig
2% lett. A legnagyobb híre az ön által említett ösztöndíjprogramnak
van, amivel az érettségizőket szólítjuk meg. A komplex ösztöndíjprogram
lényege, hogy a magyar közösség felsőfokú végzettség
vonatkozásában ledolgozza a hátrányát a vele együtt élő
szerb közösséghez képest. Azoknak, akik szerbül tanulnak,
ingyenesen segítséget nyújtunk ahhoz, hogy fél év alatt felzárkózhassanak
nyelvismeret szempontjából, hogy ne jelentsen
hátrányt a számukra
a szerb nyelven való tanulás. Továbbá mentorokat, demonstrátorokat
biztosítunk ösztöndíjasaink számára, akik megkönnyítik a
vizsgákra való felkészülést. Jelenleg 470 ösztöndíjasa van
a Magyar Nemzeti Tanácsnak, tekintettel arra, hogy komoly összegben
kapnak ösztöndíjat, levettük a szülők válláról a terhet.
Bízom benne, hogy a mentori rendszer segítségével a tanulás
hatékonysága is növekszik, hiszen, aki önhibájából nem
tanul, elveszíti az ösztöndíjat. Jó az esélyünk, hogy ezután
nem lesz hátrányunk a képzettségi mutatók vonatkozásában. A
tudás, a diploma az érvényesülés legfontosabb eleme, így
bizonnyal jó úton haladunk.
Azok a felnőtt magyarok, akik anyagi, vagy más okból
nem tanulhattak tovább, és most diplomát szeretnének,
fordulhatnak-e önökhöz segítségért?
–Elsősorban a frissen érettségizetteket szólítottuk
meg, de természetesen: kortól és az érettségi évétől függetlenül
lehetőséget biztosítottunk az ösztöndíjra. Kb. 30-40 ösztöndíjasunk
régebben érettségizett, és most valószínűleg majd sikeresen
lediplomáznak. Több más sikeres programunk is elindult,
melyeket most nem részleteznék, de már ezek a mutatók is
demonstrálják, hogy a stratégiai tervezés, az összefogás, az
erőforrások koncentrációja milyen látványos, évtizedekig
nem tapasztalt gyakorlati eredményeket hozhat. Ez megerősített
minket abban, hogy a többi területen is fontos a szakmai alapú
stratégiai tervezés a nemzetpolitikában, ezért azt várom,
hogy az idei év a média, a nyelvhasználat és a művelődés
területén komoly eredményeket hozzon.
Jól látom az összefüggést a magyar nyelvű tanulás,
a diplomaszerzés, a munka és a szülőföldön maradás között?
–Igen, mert ha a magyar közösség tagja észleli,
hogy jó irányba haladnak a dolgok, akkor ő is, nagyobb energiával
tudja a saját területén megvalósítani az egyéni céljait, a
családalapítástól a gyermekvállaláson át a munkahelyi ambíciókig.
Mi életpályamodellt kínálunk már azoknak, akik óvodába,
vagy alapfokú iskolába indulnak és magyarul tanulnak. Ennek a
modellnek a lényege: az MNT gondoskodik azoknak a feltételeknek
a megteremtéséről, melyek „otthonosabbá tehetik” a szülőföldet.
Amíg a szülőföld nem ad jövőképet, többen vállalják az
elvándorlás kockázatát. Látjuk, eredményes a stratégiai
tervezésen alapuló nemzetpolitika, és hisszük, meglesz a feltétele
az itthoni kreatív életnek. A legfőbb feltétel a tudás. Abban
a társadalomban, ahol peremre szorultan napszámosként kénytelenek
a magyarok élni, nehéz megteremteni az egyenjogúság perspektíváját.
Ahol viszont a társadalmi folyamatok fontos tényezőjévé válik
a közösség, létezik értelmes jövőkép. Ösztöndíjprogramunknak
egyik célja: a majdan diplomázó ösztöndíjasaink karrierlehetőséghez
jussanak, foglalkoztatva legyenek. Már folynak a tárgyalások
sikeres vállalatokkal annak érdekében, hogy az ösztöndíjasainkat,
kitűnő hallgatóinkat, ezekhez a cégekhez csatoljuk, még a
diplomaszerzés előtt. 2011-et értékelve a legnagyobb eredménynek
azt tartom, hogy sikerült növelni a képzettség és az
anyanyelvű tanulás presztízsét. El kell fogadtatni azt, hogy a
tudáson keresztül vezet a kitörés a jelenlegi, gazdaságilag hátrányos
helyzetből.
Medveczky Attila
|
