|
 2012.01.27.
A magyar tanyavilág fennmaradásáért
A tanyafejlesztési program sikertörténet lesz
2011. december 29-én
Fülöpházán került sor a Magyarországi Tanyákon Élők
Egyesülete (MTÉE) éves közgyűlésére, melyen Balogh József
a település polgármestere, az MTÉE elnöke, a Felső-Kiskunság
országgyűlési képviselője tartott évértékelő beszédet.
Tisztelt Képviselő Úr, polgármester úr! 2007. január
7-én milyen indíttatásból hozta létre a Magyarországi Tanyákon
Élők Egyesületét?
– Öt évvel ezelőtt, huszonketten ültünk le egy
asztalhoz: polgármesterek, tanyán élő pedagógusok, állatorvosok.
Azért hívtam össze őket, mert a magyarországi tanyákon élőket
figyelmen kívül hagyta a politika. Szinte minden társadalmi rétegnek
meg volt az érdekképviselete, kivéve a tanyákon élőknek. A
parlament Emberjogi Bizottságának tagjaként úgy éreztem, hogy
egyedüli tanyán élő képviselőként kötelességem a tanyasi
emberekért harcolnom, és a közvélemény figyelmét ráirányítani
a tanyasi kultúrára. Tehát ezért hoztam létre 2007-ben az
egyesületet, és bíztam abban, hogy olyan erősek leszünk
valamikor, hogy nem csak felfigyel ránk a kormányzati politika,
de jobbá is teszi a tanyasi emberek életét. Az előző kormány
idején nagyon sokat küszködtem azért, hogy hallják meg a tanyán
élők szavát. Azért is, mert a lélekszámunk növekszik;
belterületekről, városokból költöznek tanyákra, hogy könnyebben
meg tudják termelni maguknak az alapvető élelmiszereket. A gazdálkodó
tanyák száma is szaporodik. Míg 2002-ben 220 ezer, ma 305 ezer
tanyasi ember él hazánkban.
Él egy olyan sztereotípia, ami szerint tanyákon főleg
idősebbek élnek. Ennek van valóságalapja?
– Nincs. Tévednek, akik azt mondják, hogy elöregedik a
tanyavilág. Többféle tanyatípus létezik. Természetesen léteznek
olyan idős emberek, akik már nem költöznének el a tanyáról.
Sok fiatal költözik le, felújítják a tanyasi épületeket, sőt
gazdasági épületeket is építenek mellé. Fülöpházán 900 fő
él, és azoknak több mint a fele tanyasi. Büszke vagyok rá,
hogy sok fiatal a tanyát választja. A nemzeti ügyek kormánya
meghirdette a Nemzeti Tanyafejlesztési Programot, ami által
egyre vonzóbbá vált a tanyai életforma. Az a létforma, ami
szinte megköveteli a jó dűlőutat, az alapvető infrastruktúrát,
hogy a háztartási és a gazdálkodóeszközöket működtetni
lehessen. Lényeges elem a közbiztonság és a tiszta ivóvíz. A
Nemzeti Tanyafejlesztési Programban pont a tanyasi víz vizsgálatára
különítettek el 10 millió forintot. A tanyaprogram a kormány
egyik legfőbb sikertörténete lesz, amely segíteni fogja a
magyar tanyavilág fennmaradását és megőrzését. A
tanyaprogram a 2012. évi költségvetésben is szerepel, – a
tavalyi 930 milliót meghaladva – 1,5 milliárd forintnyi keretösszeggel.
A tanya felé való nyitás azért is lényeges, mert a magyar vidéki
családok számára nincs nagy lehetőség az iparban dolgozni.
Mezőgazdasággal pedig nem lehet belterületen foglalkozni.
Lakott területen pl. nem is lehet 100 hízót tartani, ezt nem
teszik lehetővé a jogszabályok. Ezért is gondolom azt, hogy több
fiatal épít majd tanyát a jövőben.
Ma Budapesten a tanyasi jelző szinte szitokszó lett. Az
alpárinak a szinonimája. Ez ellen lehet valamit tenni?
– Orbán Viktor miniszterelnök úrnak köszönettel
tartoznak a tanyasi emberek, ahogy én is, mert ő az első kormányfő,
aki azt mondta: ha Magyarország európai ország akar lenni,
akkor a tanyasi létformát támogatni kell. A kormány nem csak a
szólamok szintjén támogatja a tanyákon élőket,
a parlament pénzt is rendelt a tanyafejlesztéshez. A
tanyasi jelző Rákosi korában lett szitokszó, és akkor
gerjesztették a feszültséget a városiak és a falun, tanyán
élők között. A városiakat a vidékiek ellen uszították, de
ez az esetek többségében nem járt sikerrel. Vidékről jöttek
föl a fővárosba, a megyeszékhelyekre a jó tanyasi árukkal,
amiket eladtak a piacokon, míg a multi be nem tette a lábát hazánkba,
és most már „vonalkódos élelmiszereket” fogyasztunk. A
fiatalok már nem tudják, mi is az a tanyasi élelmiszer, viszont
sokan tudni szeretnék. Több rádióműsorban szerepeltem, és a
városi hallgatók vetették föl, hogy milyen jó lenne, ha újra
hozzájutnának a tanyán termelt élelmiszerekhez.
Ha már az élelmiszernél tartunk, olvastam, hogy lehetőségük
lesz a tanyasi termékek zárt termékpályán történő értékesítésére.
Vagyis a közvetítő, akinek a legnagyobb a haszna, ki lesz
iktatva?
– Ahogy mondja.
Az egész koncepció lényege: az egyszerű, jó minőségű, egészséges
vidéki élelmiszert el kell juttatni városi honfitársaink
asztalára kereskedelmi lánc létrejötte nélkül. Ezért arra
gondoltam, hogy a vidéki önkormányzatok egyezzenek meg egymás
közt nonprofit jelleggel. Mi pedig jó példával szeretnénk elöl
járni: a Nemzeti Tanyafejlesztési Program keretében négy felső-kiskunsági
település, Fülöpháza, Kerekegyháza, Kunszentmiklós és
Szabadszállás önkormányzata által kidolgozott együttműködés
keretében megnyílik a lehetőség a tanyasi termékek zárt termékpályán
történő értékesítésére. Fülöpházán tésztaüzem és
baromfivágópont, Kerekegyházán tejüzem, Kunszentmiklóson
tanyasi termékeket forgalmazó kereskedelmi egység, Szabadszálláson
pedig térségi nagybani piac és logisztikai központ kerül
kialakításra. A nevezett önkormányzatok által közösen létrehozott
Magyar Tanyasi Termék (MATT) Nonprofit Kft. a felsorolt egységekben
feldogozott árucikkeket, valamint a térség gazdálkodói által
megtermelt termékeket fogja értékesíteni nonprofit módon, fővárosi
önkormányzatok által a pályázati együttműködés során
felajánlott üzlethelyiségekben, valamint közkonyhákba történő
beszállítás útján. Mi pedig több várossal és budapesti kerülettel
vettük föl a kapcsolatot, hogy eladjuk a feldolgozott árut.
Ezzel meg tudjuk fizetni a termelőt, aki ezzel megerősödik, míg
a városi fogyasztóhoz jó minőségű, egész-séges élelmiszer
jut. Nagyon örülök annak, hogy erre még 50 millió forintot
nyert az említett kft. Ebből szállítójárműveket vettünk, a
boltok infrastruktúráját alakítjuk ki, és kialakul a
MATT-bolthálózat. A boltokban garantáltan minőségi, egészséges
magyar árut értékesítünk. Azért, hogy minden hibalehetőséget
kizárjunk, és a biztonságot garantáljuk, a mi kft.-nk nem is
akar nagyobb lenni, hanem ha más régióban van igény egy ilyen
zárt termékpályás értékesítésre, akkor példát mutat egy
új hálózat kialakítására.
Fülöpházán miért tésztaüzemet és a baromfivágópontot
szeretnének létrehozni?
– Magyarországon a tésztagyártók többsége tojásporból
készíti a tésztát. Mi viszont tanyasi jellegű tésztát
akarunk gyártani, és azt csak friss tojásból lehet. A környéken
élők finoman szólva nem gazdagok, és úgy tudunk rajtuk segíteni,
ha behozza a tanyán élő a tojását, és abban a pillanatban
fizetünk neki. A mi elveinkkel nem fér össze az, hogy 60, vagy
90 nap múlva fizetünk. Mi így mind a tésztaüzemmel, mind a
baromfivágóponttal rögtön helyzetbe tudjuk hozni a termelőt.
Azt pedig jól tudjuk, milyen nagy az igény a tanyasi baromfira.
Az a baromfi, amelyik az udvaron mozoghat, egészséges takarmányt
fogyaszt, ízében teljesen más, mint amit néhány hét alatt
felnevelnek, így íztelenek. Azért dolgozunk, hogy a jó minőségű,
egészséges hazai élelmiszer viszszanyerje a tekintélyét.
Ismerjék meg az emberek, mire képes a magyar vidék. A magyar
vidék képes minőségit előállítani, de ezt a képességét
elsorvasztották az utóbbi időkben. Olyannyira, hogy nehezebb
helyzetben vagyunk, mint a rendszerváltás idején: a multi
mindent szétvert körülöttünk, tehát meg kell szerveznünk a
piacot.
2008-ban Orbán Viktor önt kérte föl a Fidesz
tanyastratégiájának kidolgozására. Mit tartalmaz ez a
dokumentum?
– A Magyarországi
Tanyákon Élők Egyesületének Élhető élet a tanyákon c.
szakmai programjának legfontosabb elemei megjelentek a Fidesz választási
programjában is, később pedig a Nemzeti Együttműködés Kormányának
programjába is bekerültek. Tulajdonképpen a Nemzeti
Tanyafejlesztési Program nem más, mint az MTÉE törekvéseinek
kormányzati eszközökkel történő megvalósítása. Mi rendületlenül
hiszünk abban, hogy a magyar tanyavilág nem kizárólag múltunk
egy darabja, hanem nemzeti örökségünk, egyben az európai
kulturális örökség része, melynek megőrzése és fejlesztése
nemzeti érdek. Ezért éreztük létszükségletnek a
tanyaprogram beindítását, hogy Magyarországon soha többé ne
lehessenek másodrangú állampolgárok a tanyákon élők. A
tanyasi emberek által a mindennapokban viselt hátrányokat
fokozatosan csökkenteni kell!
Mit tud tenni a Fidesz–MPSZ Országgyűlési Képviselőcsoportjának
Tanyaügyi Munkacsoportja?
– A Tanyaügyi Munkacsoport a Magyarországi Tanyákon Élők
Egyesületével szoros együttműködésben a tanyán élő családok
életminőségének javítását, élet- és vagyonbiztonságának
garantálását, a tanyán élők valódi esélyegyenlőségének
megteremtését, a tanyasi gazdálkodási forma támogatását, a
tanyasi élelmiszerek piacra jutásának elősegítését, a tanyák
és tanyás térségek infrastrukturális fejlődését valamint
természeti környezetének védelmét kívánja szolgálni a
Fidesz-frakció szervezeti keretein belül. A munkacsoportban tíz
országgyűlési képviselő, közöttük négy államtitkár vállalt
szerepet. Számos fontos javaslatunkat fogadta el a Kormány, mint
például a vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás eltörlése,
a kistermelők élelmiszertermelési, -feldolgozási és -értékesítési
feltételeinek könnyítése, valamint az alkalmi munkavállalás
egyszerűsítése.
A legnagyobb sikernek a Nemzeti Tanyafejlesztési
Programot tartja. Mik ennek a programnak a legfontosabb elemei, és
mekkora forrást rendeltek mellé?
– A Nemzeti Tanyafejlesztési Program révén 2011-ben először
jelent meg Magyarország költségvetésében a tanya, mint megőrzendő
és fejlesztendő terület, melyre idén a Nemzeti Együttműködés
Kormánya közel egymilliárd forintos keretösszeget szánt. E
program által a kormány lehetőséget biztosít a tanyákon élők
kútjainak vízminőség-vizsgálatára, a tanyasi infrastruktúra
fejlesztésére, a tanyák energiaellátásának biztosítására,
a dűlőutak karbantartására, megteremtve ezáltal a tanyás térségek
fenntarthatóságának feltételeit. A program másik célja, hogy
a tanyasi áruk piacra jutásának elősegítésével megélhetést
teremtsen a tanyán élő és gazdálkodó családok számára, és
biztosítsa az egészséges magyar élelmiszerekhez való hozzáférést
minél több magyar ember, minél több hazai fogyasztó számára.
Az idei költségvetésben szereplő 930 millió forint hosszútávon
kevésnek bizonyult volna, hiszen a Tanyafejlesztési Program pályázatait
rendkívüli érdeklődés övezte a tanyán élők körében. A
szeptember 30-i határidőig közel félezer pályázat érkezett,
a két célterületre összességében majdnem háromszoros volt a
túljelentkezés. A Nemzeti Együttműködés Kormánya azonban
nem csak szavakban, de a tettek mezején is megőrzendő értékként
tekint a magyarországi tanyás térségekre és az ott élőkre.
A kormány ugyanis a 2012. évi költségvetés tanúbizonysága
szerint hitet tett amellett, hogy a Tanyafejlesztési Programnak
évről-évre folytatódnia kell. Ezt jelzi, hogy a 2012. évi költségvetésben
is szerepel ez a program, ráadásul az ideinél lényegesen
nagyobb, 1,5 milliárd forintnyi keretösszeggel. A jelenlegi pénzügyi
és gazdasági helyzetben az eredeti összeg másfélszeresére történő
emelése hatalmas eredmény a kormány részéről. Ráadásul a
Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint
folyamatban van a program Európai Uniós notifikációja is, így
az elkövetkezendő években a program céljaira még tágasabb költségvetési
keret állhat majd rendelkezésre.
Medveczky Attila
|
