vissza a főoldalra

 2012.07.06. 

Hatalmas az igény a történelmi darabokra

Törekszem a korhű megjelenítésre

Idén július 6-án játsszák az Agria Nyári Játékok keretén belül az egri várszínházban a Zrínyi 1566, július 28-án pedig a Fejedelem c. történelmi musicalt. Augusztus 3-án, 4-én és 11-én pedig az Egri csillagok történelmi musical látható. A darabokról a rendezővel, Moravetz Leventével beszélgetünk.

–A zenés műfaj áll hozzám a legközelebb, a rendezéseim javarészét így musicalek, operettek, rockoperák tették ki. Ezért is írtam musical-szövegkönyveket. Érdekes, hogy Rákóczi és Zrínyi valami miatt lemaradt a magyar színháztörténeti palettáról. Mi ezt igyekezzük pótolni. Rákócziról és Zrínyiről híres, repertoáron maradó prózai darab sincs. Még 1992-ben kaptam felkérést arra, hogy Zrínyiről készítsünk egy rockoperát. Megszületett a szinopszis, de pénz híján sokáig nem lett semmi a darabból. 2009. szeptemberében Szigetváron mégis bemutattuk az előadást, ami a nézők szavazata alapján a 2009-es év legkiemelkedőbb kulturális eseménye lett. Az internetes jegyvásárlás előnye, hogy nyomon lehet követni, az ország mely részén vásárolják meg a belépőt. Debrecenből, Nyíregyházáról Észak-és Kelet-Magyarországról érkezett a publikum 40%-a. Biztos vagyok benne, hogy ezek a nézők látták tőlünk az Egri csillagokat és bíztak benne, hogy a Zrínyi hasonlóan remek produkció lesz. Rátérve a harmadik darabra: többen felvetették, hogy emlékezzünk meg a Rákóczi-szabadságharc befejezésének 300. évfordulójáról. Így jött létre a Fejedelem, amit tavaly mutattunk be Egerben, és ami akkor az egyetlen egész estét betöltő Rákóczi-tematikájú színházi alkotás volt.

–Büszkén mondhatom, hogy hatalmas az igény a jól megírt történelmi darabokra. A Fejedelmet szeretik a nézők, és a három évvel ezelőtt bemutatott Zrínyinek is terjed a híre az igényes darabokat kedvelő publikum tagjai között. Már elég csak megjelentetni, hogy játsszuk, és a nézők rögtön a pénztárhoz sietnek. A Fejedelemnek viszont még ki kell küzdenie a helyét a kulturális piacon. Nagyon erőteljes marketing munka kéne ahhoz, hogy minden színházszerető nézőhöz eljusson a Rákóczi-darab híre, ehhez viszont pénz kell. Na itt meg is állhatunk, mert pénzt az nincs. Ezért is örülünk annak, hogy lapjuk az Agria Nyári Játékok médiapartnere, és hírt ad az előadásokról. Ezen kívül kénytelenek vagyunk a szájhagyományra támaszkodni, és bízunk benne, a nézők elmesélik egymásnak élő szóval, vagy akár internetes fórumokon azt, hogy milyen értékes előadást láttak. Így lépésről lépésre lopjuk be a köztudatba ezt a művet. A néző pedig a lábával szavaz…Így sokan eljöttek még tavaly nyáron Sárospatakra, és ezt az előadást játszottuk bérletszünetben a Gárdonyi Géza Színházban. Június 22-én volt Pécsett idén az első Fejedelem-előadásunk, majd átmegyünk Kassára és Egerbe. Tervezzük, és még tárgyalunk arról, hogy augusztusban Tokajban és Sárospatakon is játsszuk a Fejedelmet. A Zrínyi pedig a kolozsvári magyar napokra kapott meghívást.

–Törekszem a korhű megjelenítésre, leporolni pedig nem kell ezeket a darabokat, annyira frissek. Ezen túlmenően azt szeretem, amikor ezek a történelmi előadások eredeti helyszíneken játszódnak. Így az Egri csillagok Egerben, a Zrínyi 1566 pedig Szigetvárott. Az egri várban méterre kiszámítva ugyanazon a helyen mondja el Kelemen Csaba, Dobó Istvánt alakító kollégám az esküt, ahol annak idején a várkapitány mondta. Mindez hatalmas szellemi erőt sugároz. 1566. szeptember 7-én, este 8 órakor pedig Zrínyi tört ki a szigeti várból maradék katonáival. Mi pedig ott játsszuk a darabot Szigetvárt, ahol a kirohanás megtörtént. A Fejedelemnél nehezebb a helyzetünk, mert II.Rákóczi Ferenc Egerben, Tokajon, Sárospatakon és Kassán egyformán otthon volt.

–Valóban, augusztus elején többen vannak, akik összecsomagolnak, és elindulnak Egerbe, hogy megnézzék ezt a történelmi musicalt másodszor, vagy harmadszor is. Hogy miért? Mert a rokon nem látta, és elkísérjük. Mert megfogott a zenéje, és a szabadtér hangulata. Amikor az Egri csillagokat játsszuk, a statisztika szerint hatványozottan megugrik a városban a vendégéjszakák száma. De mi ezekkel a darabokkal nem csupán szórakoztatni akarjuk a publikumot, hanem hitet szeretnénk nekik adni.

– Biztos így lenne. Úgy érzem, valahogy nehezen találjuk el, mi a fontos. Én nagyon örülök, hogy a Lágymányosi hidat átkereszteltük Rákóczi hídra. Valóban szép gesztus. Kicsit sokba kerülhetett, de komolyan nem baj. Sajnos még nem láttam átmenni rajta úgy embert, hogy nemzetünk nagy emberére gondolva könnybe lábad a szeme. Az anyagilag nem támogatott Fejedelem előadásain viszont csak olyan embereket látok, akik könnyekkel szemükben átballagnak egy képzeletbeli hídon, mert a túloldalon várja a hit, várja az erő, és várja a büszkeség. És végre érzik, hogy jó magyarnak lenni. Hogy nincs okunk szégyenkezni. Hogy az egri csillagok után kihúzott derékkal néznek szembe a mindennapokkal. Hogy a Zrínyi 1566 fináléjában, amikor Sasvári Sándor elkezdi énekelni, hogy „…ha van közös akarat, ha van helyünk a nap alatt…” még ez a szomorú történelmi tény is továbblendíti a nézőt. Érzik, hogy jól kell tenniük a dolgukat, különben mártírjaink vére értelmetlenül folyt ki. És remélem mi is ezt tesszük. Tesszük a dolgunkat. Mert ahogy Széchenyi István mondta "Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!"

Medveczky Attila