|
 2012.07.06.
Nyílt levél
Dag Terje Andersen úr, a Norvég Parlament elnöke részére
Tisztelt Elnök Úr!
A Norvég Parlament által választott Norvég
Nobel Tanács 1986-ban Elie Wieselt Nobel-békedíjjal jutalmazta.
A Nobel-díj odaítélésének elsődleges oka, hogy Wiesel úr
mint holokauszttúlélő és mint több haláltábort megjárt,
A-7713-as számú rabként nyilvántartott deportált élményei
alapján több műben megírta tapasztalatait az embertelen
rendszerről.
Grüner Miklós holokauszttúlélő, aki maga
is deportált volt és aki együtt raboskodott az A-7713-as számot
viselő Wiesel Lázárral, a következőket állítja: Elie Wiesel
nem azonos az A-7713-as sorszámú auschwitzi rabbal, csak
bitorolja az áldozat nevét, múltját. Ezt bizonyítja az is,
hogy a valódi Elie Wiesel 1913-ban született, az apja neve
Abraham Wiesel, míg a ma Elie Wieselként ismert személy 1928-as
születésű, az apja pedig Salamon Wiesel. Akinek a Norvég Nobel
Tanács békedíjat adott, lényegében lehet, hogy egy szélhámos,
aki ráadásul magáénak tudja Wiesel Lázár alkotását. Grüner
Miklós szerint az ál Elie Wiesel soha nem mutatta be a tetoválását,
amellyel bizonyíthatná kilétét. Ennek az ügynek a tisztázása
fontos, részben az áldozatok emléke, részben a Norvég Nobel
Tanács tekintélye szempontjából. Grüner úr bírósághoz
fordult, dokumentumokkal alátámasztott állításait ez idáig
érdemben senki sem cáfolta.
Tisztelt Elnök Úr! A Norvég Parlament által
választott Norvég Nobel Tanács tekintélye nem engedi meg, hogy
egy esetleg kérdéses kilétű és tevékenységű személy a békedíj
által teremtett lehetőségeit nemtelen politikai célokra használja
fel. Mivel a Nobel Tanács tagjait a Norvég Parlament választja,
kérem, vizsgálja meg a lehetőségét, hogy amennyiben a díjazott
nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani személyazonosságát, a
Norvég Nobel Tanács Elie Wiesel érdemtelenségét a Nobel-békedíjra
megállapítsa!
Csorja Gergely
|
