|
 2012.07.13.
Péntekenként termelői piac a Kossuth téren
A falusi turizmus a vidékfejlesztés egyik nagy lehetősége
Termelői piac nyílt
a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) épületének árkádjai
alatt június 29-én, pénteken. A Vidék Mustra nevet viselő
piac a tervek szerint késő őszig péntekenként reggel nyolctól
délután hatig tart nyitva, és az ország minden területéről
érkeznek majd ide a kiváló minőségű termékeket árusító
kistermelők. A Vidék Mustrát a vidékfejlesztési tárca
mellett a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ),
a G-Mentor Kft. és a Média-Center szervezi.
Kinek az ötlete volt a Vidék Mustra megszervezése?
– kérdezem dr. Csizmadia Lászlót, a Falusi és
Agroturizmus Országos Szövetsége elnökét.
–Nehéz erre konkrét választ adni, mert az ötlet a mi
tevékenységünkből is eredeztethető. A Vidékfejlesztési
Minisztérium Darányi Ignác-terve pedig többször megemlíti a
helyi termékek helyi piacokra jutásának fontosságát. Lényeges
a helyi termékek promotálása, értékesítése. A magyar termék
egészséges is, és ha vásárolják, az munkahelyet teremt. Egyértelmű,
hogy akkor nő a termesztési kedv, lendület, ha van hol eladni
az árút.
Elnök úr szerint mennyire ismerik a vidék ételeit,
értékeit a fővárosban? Vagy inkább a külföldi konyhák előtt
hajbókolunk?
–Nem igazán lehet ebben a kérdésben általánosítani,
de azt ki kell hangsúlyozni, hogy a klasszikus magyar konyha az
európai konyhák élvonalába tartozik. Más kérdés, hogy a zsírtartalmon
változtatni illik. Sajnos örök rákfenénk a Nyugat majmolása,
ami a csúcsgasztronómiában is megjelenik. A városi emberek
akarva-akaratlanul azonos ízeket fogyasztanak, ezért is kéne a
magyar konyhát a napi étkezésben feltámasztani. A csárdák még
őrzik a régi magyar ízeket, de meggyőződésem, hogy intenzívebben
kéne előjönni a főzelékfélékkel, a párolt ételekkel, a
meleg tésztáinkkal is. A jó magyar ételek elkészítéséhez
pedig jó alapanyag kell. A magyar föld, a magyar éghajlat, a
magyar parasztember tudása együttesen csodákra képes. Kiválóak
a zöldségeink, állattartásunk is fejlődik, szürkemarha-csordák
vonulnak a rónákon, és a sertéságazat is erőre kap. Amikor
pedig a városi ember falura megy, ott új ízeket kóstolhat. Ezért
a falusi vendégasztaloknak kialakul a törzsközönsége. A
falusi turizmus pedig a vidékfejlesztés egyik nagy lehetősége.
A falusi turizmus tehát kapcsolatban áll a helyi
piacok, értékek megismerésével? Gondolom az utazni vágyókat
ma már nem elég pusztán a falusi szálláshelyek idillikusan békés
képével „megszólítani”.
–Ez mára egyértelművé vált. Civil szervezetünk fő
célja a lakosság mobilizálása, hogy a városi lakosságot vigyük
falura , és mutassuk be a vidék széles, és színes kínálatát.
A reklámokat már új irányokkal, a gasztronómiai, kulturális,
rekreációs és aktív időtöltésen alapuló szolgáltatásokkal
is ki kell egészíteni. Ehhez pedig helyi és regionális rendezvényeken,
illetve a szállásokhoz kapcsolódó komplex szolgáltatáscsomagokon
keresztül vezet az út. Ezért is indítottuk el egy hónappal
ezelőtt falusi vendégfogadó portálunkat (falusiturizmus.hu),
ami kulturális és gasztronómiai programajánlót is közöl az
érdeklődőkkel. Akinek egy program felkeltette a kíváncsiságát,
megtudhatja, hogy a környéken hol is vannak remek, magyaros csárdák,
falusi vendégasztalok és a FATOSZ által napraforgóval minősített
szálláshelyek. A portál sokféle tartalmához igen sokrétű
keresési lehetőség tartozik, a honlap lehetővé teszi akár
egy teljes nyaralás programjának összeállítását a szálláshely
lefoglalásától a közlekedésen át a meglátogatandó színhelyekig.
Ezen kívül megtudhatják, hogy kik is a különböző megyék
turisztikai nagykövetei. Néhány példa: Bács-Kiskun megye
„nagykövete” Cseke Péter, Somogyé Molnár Piroska, Pest
megyéé Sinkó László, míg Győr-Moson-Soproné Várszegi
Asztrik apát úr.
Mi a lényege a napraforgós minősítésnek?
–A Nemzetgazdasági Minisztérium az egyes szálláshely típusokhoz
tartozó védjegyek kiadásának, nyilvántartásának rendszerét
különböző szakmai szervezetekre bízta 2011 évtől. A falusi
szálláshelyek védjegyrendszerét a Falusi és Agroturizmus Országos
Szövetsége, a kempingekét a Kempingek Szakmai Szövetsége, a
fizető-vendéglátókét pedig a Magánszállásadók Országos
Szövetsége koordinálja. A mai versenyben az marad talpon, aki
minőséget képes garantálni. Így a védjegy egyben garancia
is.
Ön két évvel ezelőtt kifejtette, a civilek azt kérik,”
hogy a közös agrárpolitika legyen komplex: az élelmiszer-termelés,
-feldolgozás és -értékesítés lehetőleg helyi szinten történjen,
a hagyomány és rugalmasság elve érvényesüljön az élelmiszer-biztonságban.”
Mi valósult meg ebből?
–A Darányi Ignác –terv is azt mutatja, hogy jelentős
pozitív változások történtek. A másfél, két év alatt született
VM-rendeletek pontosan a helyi piacok alakulását, a helyi termékek
védelmét hivatottak elősegíteni. A kistermelői termelési és
értékesítési rendelet 2010-ben jelent meg, és mi civilek írtuk
meg a javaslatainkat hozzá. Igaz, ezt az előző kormány adta
ki, de a rendelethiányosságait a jelenlegi minisztérium pótolta.
Továbbmenve: a régi piacrendelet majdnem ugyanolyan kritériumokat
írt elő a piacok, mint a vásárcsarnokok működtetésére.
Most ezt is újraszabályozta a tárca. Az elmúlt időszakban több
jogszabályváltozás is segítette a helyi piacok fellendítését,
például a kistermelői rendelet, a közbeszerzési törvény módosítása
vagy a helyi piacok élelmiszerbiztonsági előírásainak könnyítése.
Örülünk neki, hogy elindult a tanyafejlesztési program, míg a
falusi turizmus fejlesztésére a Leader-programon belül kerül
sor. Ezek azért is jelentős változások, mert a helyi piacokra
termelő kis- és családi gazdaságok, valamint a falusi
turizmusban szolgáltatók segítése a vidéki munkanélküliség
kezelésének eddig kiaknázatlan lehetőségét jelenti.
Medveczky Attila
|
