|
 2012.07.27.
Megfélemlített bírák
Az utóbbi két hétben
magát aktivizáló Szerbiai Alkotmánybíróság Vajdaság hatásköreivel
kapcsolatos döntése után a legnagyobb port kavaró alkotmánybírósági
döntések feltehetőleg a 2009-ben újra nem választott bírák,
ügyészek és ügyészhelyettesek panaszai nyomán megfogalmazott
döntések. Az alkotmánybíróság eddig 152 bíró és 122 ügyész,
valamint ügyészhelyettes esetében döntött úgy, hogy azokat
ismét ki kell neveznie az illetékeseknek. A szerbiai igazságügy
reformját és a bírák, ügyészek újraválasztását ellenzők
elégedettséggel fogadták az alkotmánybíróság döntéseit.
Ugyanakkor egyesek továbbra is a politikum igazságszolgáltatásra
gyakorolt befolyására figyelmeztetnek. Ezek a szakértők
szerint a politika már a bírák újraválasztásának folyamatába
is mélyen belemártotta karját, most pedig egy másik politikai
opció teszi meg ugyanezt az alkotmánybíróságon keresztül. A
kérdés, hogy mennyire is érvényesül Szerbiában a
hatalommegosztás elve. Ripszon István muzslyai bíró (képen) ,
azok a funkciójukat vesztett bírák közé tartozik, akik
panaszukkal az alkotmánybírósághoz fordultak. Ripszon szerint
Szerbiában nem érvényesül a hatalommegosztás elve. A politika
és a végrehajtó hatalom a törvényhozó és a bírói hatalmat
is megkísérli elnyomni – fejtegette Ripszon. „Szinte
mindegyik politikai opció szeretne magának legalább egy bírót.
35 éve vagyok a bírói rendszer része, a politikum azóta
folyamatosan megpróbálja rákényszeríteni akaratát a bírókra.
A bírói rendszer soha nem is volt független. Az igazi befolyásgyakorlás
Milosevics idejében kezdődött, amikor egyebek mellett a magyar
bíróktól is megpróbálták elvenni funkciójukat. Néhány évvel
ezelőtt ugyanígy megkíséreltek egyeseket törölni a bírói
rendszerből. Persze nem csak azoktól szabadultak meg, akik
alkalmatlanok voltak funkciójuk ellátására. Az újraválasztás
folyamatában is tetten érhető a politikai nyomásgyakorlás–
összegezte Ripszon.
(Forrás:
magyarszo.com)
|
