|
 2012.07.27.
Sikeres megújuló energia-hasznosítási
beruházások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
Feladatunk a termelők integrációján alapuló feldolgozóipar
megteremtése
Több mint tizenötmilliárd
forint értékű energia-takarékossági, illetve megújuló
energia-hasznosítási beruházást valósítottak és valósítanak
meg pályázati támogatással a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok
és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatok, valamint magánszemélyek.
Vámosi Gábor, az Észak-alföldi Regionális Energia Ügynökség
vezetője június 19-én Nyíregyházán, a térség önkormányzati
energia napján tartott konferencia sajtótájékoztatóján
elmondta: a három megyéből az elmúlt három évben összesen
418 pályázatot nyújtottak be energiai fejlesztésekre.
Ebből hozzávetőlegesen
mennyit nyújtottak be Szabolcs-Szatmár –Bereg megyéből?
– kérdezem Seszták Oszkár országgyűlési képviselőt, a
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökét.
–A megvalósítás
alatt álló, leszerződött projektekről tudok pontos adatot közölni:
Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 57, Hajdú –Biharból
121, mi
pedig 117 pályázatot nyújtottunk be.
Mit érint a beruházások
zöme? Például a biotermikus energia hasznosítását, biomassza
tüzelését?
– A nyertes pályázatok
főleg a napkollektorra irányulnak, ezt követik a megújuló
energiaforrással kombinált hatékonyságjavítások.
Kelet-Magyarország nem úgy él a köztudatban, mint gazdag
régió. Gondolom ezért hatványozottan fontos az energiatakarékosság
a megyében.
–Így van, s nagyon
nagy hangsúlyt fektetnek az energiatakarékosságra mind az önkormányzatok,
mind a gazdálkodó szervezetek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Önkormányzat, amíg intézményfenntartó volt, különlegesen
eredményesen szerepelt a megújuló energia-hasznosítási beruházásokra
vonatkozó pályázatokon. A régiós 15 milliárdból meghaladta
a 2 milliárdot a nyertes pályázataink összege. Nagyon büszke
vagyok arra, hogy a megyei önkormányzat műemléképületére is
elnyertük a KEOP-os pályázatot, s ezáltal nyílászárók
kicserélésére, szigetelési munkálatokra, és a megújuló
energia hasznosítására kerül sor. Tehát intézményfenntartóként
is fontosnak tartottuk az energiatakarékosságot, de megváltozott
szerepkörünkben, a tervezési feladataink között kiemelten
foglalkozunk a megújuló energiával, annál is inkább, mert a
megyei hulladékgazdálkodási társulás elnöke is vagyok. Ez a
társulás 240 települést fog össze – valamennyi megyeit, és
11 bodrogközi falut. A társulásban tervbe vettük a hulladék
energetikai felhasználását is.
Zöld Energia Klaszter létrehozását tervezik a megyében.
Kikből állna ez a társulás?
–Őszre tervezzük a
klaszter megalakítását. Ehhez önkormányzatok, gazdálkodó
szervezetek és szakértői közreműködők csatlakozását várjuk.
A klaszter a megyében a megújuló energiaforrások, különösen
a biomassza-hasznosítását szorgalmazza majd, amellyel új
munkahelyeket is szeretnének létrehozni. Az ENEREA Észak-Alföldi
Regionális Energia Ügynökség munkájára támaszkodnánk,
hiszen ez az egyedüli olyan hazai ügynökség, amely Brüsszel
által akkreditált módon foglalkozik megújuló energetikai kérdésekkel.
Azt kiszámolták, hogy
mennyi energiaköltség-megtakarítást tudnak elérni a klaszter
által?
–Ilyen számításaink
még nincsenek, hiszen nem tudhatjuk, mennyien csatlakoznak hozzánk.
De nem is az a feladat, hogy mindenkit bevonjunk az ügybe, hanem
a legjobban elkötelezetteket akarjuk megnyerni.
Elnök úr említette a
megyei szerepkör megváltozását. Az új szerepköre a megyének
a gazdaságfejlesztés, vagy a vállalkozásfejlesztés lesz?
–A tervezési feladatokban, illetve az EU-s és
a hazai források allokációjában lesz, illetve van szerepe a
megyei önkormányzatnak. A tervezési feladatokat már végezzük,
július 30-án bocsátunk ki egy vitaanyagot, mely által társadalmasítjuk
a tervezési folyamatot. A kistérségekkel már konzultáltunk,
és nagyon hasznos tapasztalatokra tettünk szert. A megyei tervezési
stratégia fókuszában elsősorban – amint az EU 2014 elejétől
kezdődő ciklusának középpontjában is – a gazdaságfejlesztés
áll. Olyan nagy programokat kell kidolgozni a megyei önkormányzatoknak,
melyek méltán számíthatnak kormányzati és EU-s támogatásra
is. Mi ezért olyan gazdaságfejlesztési programokban
gondolkozunk, melyek az eddigi pontszerű fejlesztéseket összekapcsolják
akár a megújuló energiával, akár a logisztikával. Fontos és
mindmáig kiaknázatlan lehetőségeink vannak az
idegenforgalomban. Nagyon fontos számunkra az élelmiszergazdaság
újraszervezése, s a feldolgozóipar újraélesztése. A hajdani
megyei feldolgozóiparból ha még maradt is valamennyi, külföldi
tulajdonba került. Ezért fontos feladatunk a termelők integrációján
alapuló, közös tulajdonban lévő feldolgozóipar megteremtése.
Mindemellett fejleszteni kell az ipari parkokat, hogy ezekkel az
infrastrukturális beruházásokkal is a nagyvállalkozókat a
megyébe csalogathassuk.
A megye fontos gazdasági
potenciálja a mezőgazdaság. Képeseknek lesznek segíteni
azokat a kezdeményezéseket, amelyek javítják a termelők helyi
piacra jutását, intézményi beszállítását?
–A Nemzetgazdasági
Minisztériummal interaktív kapcsolatban történik az erre
vonatkozó és határidőket is feltüntető tervezési folyamat.
Ha véglegesedik az EU kohéziós politikájának célrendszere és
összege, akkor még gyorsabb ütemben folyhat ez a munka. Remélem,
hogy nem csak a tervezésben, hanem a szervezésben is szerepet vállalhat
a helyismerettel rendelkező megyei önkormányzat. Mindez összefügg
a választói akarattal is, hiszen az emberek eddig is főleg
fejlesztési problémákkal, elképzelésekkel kerestek fel.
Medveczky
Attila
|
