2012.06.01.
Pünkösd az egység, a megértés, az
emberi szeretetközösség ünnepe
Május 27-én, pünkösdvasárnap
délelőtt fél 10-kor mutatta be XVI. Benedek pápa az ünnepi
szentmisét a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A koncelebrációban
részt vett 40 bíboros, valamint 50 érsek és püspök. A Pápai
Liturgikus Szertartások Hivatalának (UCEPO) 115 papja végezte
az áldoztatás szertartását.
Pünkösd az egység, a megértés, az emberi szeretetközösség
ünnepe. Mint ilyen, szemben áll Bábellel, ahol az ember ki
akarja rekeszteni Istent, egyre kevésbé képes a szeretetre, tehát
egyre kevésbé ember: - ez volt XVI. Benedek pápa tanításának
fő gondolata. Homíliájában világosan felvázolta a különbséget
Bábel és Pünkösd között. Az ünnep liturgikus olvasmányaiból
kiindulva arra mutatott rá, hogy ma is átéljük Bábel
tapasztalatát.
Olyan eseményeknek vagyunk tanúi nap, mint nap, amelyek
arra utalnak, hogy az emberek agresszívebbekké válnak. Egymás
megértése látszólag túl nagy elkötelezettséget igényel,
mindenki inkább csak saját érdekeivel törődik.
Ma is, csak úgy, mint annak idején Bábelben, az emberek a
hatalom összpontosítására törekednek, hogy elfoglalhassák
Isten helyét. Mialatt azonban az emberek közösen a torony építésén
fáradoztak, hirtelen észrevették, hogy a tornyot egymás ellen
építik. Miközben arra tettek kísérletet, hogy Istenhez hasonlóvá
váljanak, azt a veszélyt kockáztatták, hogy emberi mivoltuktól
is megfosztják magukat, mivel elveszítették a személy alapvető
tulajdonságát: a megegyezés, a kölcsönös megértés és az
együttműködés képességét.
Ez a bibliai történet ma is időszerű: az ember uralja a
természet erőit, azokat egészen odáig menően manipulálja,
hogy „összefabrikálja” magát az emberi életet is. Ebben a
helyzetben Istenhez imádkozni már túlhaladottnak, hiábavalónak
tűnik, mivel mi magunk is meg tudjuk valósítani azt, amit
akarunk. Igaz, hogy megsokszoroztuk a kommunikációs lehetőségeket,
az információ gyors áramlását, de állíthatjuk-e azt, hogy növekedett
egymás megértésének a képessége? Paradox módon talán ma
egyre kevésbé értjük egymást? – tette fel pünkösdvasárnapi
homíliájában XVI. Benedek pápa ezeket a kérdéseket. Olyan,
mint ha az emberek között a bizalmatlanság, a gyanakvás, a kölcsönös
félelem érzése kígyózna, egészen odáig, hogy végül egymást
is veszélyesnek tartják.
Az egység csak Isten Lelkének ajándéka lehet, aki új szívet
és új nyelvet teremt, megadva a kommunikáció új képességét.
A szeretet tüze ez, amely képes arra, hogy átalakítson bennünket.
Ez történt Pünkösdkor a tanítványokkal.
Félelmük eltűnt, szívük új erővel telt el, a nyelvek
megoldódtak és őszinte beszédbe kezdtek, hogy mindenki megérthesse
a meghalt és feltámadt Jézus Krisztus üzenetét. Pünkösdkor,
a megosztottságot és az elidegenülést az egység és a megértés
váltotta fel.
Az egyház, a Szentléleknek köszönhetően az egység és
az Igazságban való szeretetközösség helyévé vált. Keresztényként
cselekedni annyit jelent, hogy nem zárkózunk be saját énünkbe,
hanem kölcsönösen befogadjuk egymást, képesek vagyunk egymás
meghallgatására, a javak megosztására. Az „én” logikáját
az egyházban a többes szám, a „mi” váltja fel, mély, belső
alázattal.
Ez jól megvilágítja Bábel és pünkösd különbségét
– fejtette ki XVI. Benedek pápa pünkösdvasárnapi homíliájában.
Ahol az emberek Istenné akarnak válni, ott egymás ellen
harcolnak. Ahol azonban elfogadják Isten igazságát, ott megnyílnak
a Lélek működésének, aki támogatja és egyesíti őket.
Szent Pál szerint azonban az embert a test és a lélek kívánságai
közötti belső megosztottság, konfliktus jellemzi. Nekünk
pedig választanunk kell, nincs helye kompromisszumnak – szögezte
le a pápa.
Szent Pál Galatákhoz írt levelében felsorolja a test
cselekedeteit, mint az önzés és az erőszak bűnei, ellenségeskedés,
viszálykodás, féltékenység, pártoskodás, továbbá olyan
cselekedetek, amelyek nem emberi és keresztény módon élik meg
a szeretetet. Aki ebben az irányban halad, az elveszíti saját
életét. A Szentlélek azonban Isten magasságai felé vezet
minket, hogy már itt, a földön megélhessük a bennünk lévő
isteni élet csírázását. Szent Pál ugyanis megállapítja:
„A Lélek gyümölcsei (viszont): szeretet, öröm, békeség”
(vö. Gal 5,22).
Homíliája végén a pápa arra szólította fel a híveket,
hogy a bábeli szétszóratás helyett inkább válasszák Pünkösd
egységét:
„Kedves barátaim! Az egység és az igazság Lelke
szerint kell élnünk. Ezért imádkozzunk a Szentlélekhez: világosítson
meg és vezessen bennünket, hogy legyőzhessük saját igazságaink
követésének vonzerejét, fogadjuk be Krisztus igazságát,
amelyet az egyház közvetít számunkra.
(Vatikáni Rádió/Magyar
Kurír)
|