vissza a főoldalra

 2012.06.15. 

Egyetlen közszolgáltató sincs kivételezett helyzetben

A közszolgáltatóknak el kell fogadniuk a hazai lakosság korösszetételét

A parlament az új fogyasztóvédelmi törvény május 14-ei elfogadásával kimondta, hogy a közszolgáltatók nem szedhetnek különdíjat azért, mert ügyfelük a számláját sárga csekken, postai befizetéssel egyenlíti ki. A kormány törvényjavaslatát az Országgyűlés a fideszes Mágori Józsefné és Zsigó Róbert kezdeményezésére egészítette ki ezzel a rendelkezéssel, amely azt is megtiltja, hogy a közszolgáltató cégek külön díjat számítsanak fel a nyomtatott számla egyszeri kiadásáért.

 Több panasz érkezett ebben a témában az országgyűlési képviselőkhöz?

 –Igen, mert bizonyos szolgáltatók – nevüket nem akarom nyilvánosságra hozni – egyeztetés nélkül, önkényesen bevezettek egy ún. sárgacsekk –díjat. Ennek összege utalásonként 147 ft , ami fedezte számukra a pénzutalás költségét. Ezt a 147 ft-ot hozzászámolták aztán szolgáltatási díjakhoz. Azért is berzenkedtek ettől a lakosok, mert így havonta akár ezer forintos többletkiadásról is beszélhetünk családonként, ha a közszolgáltatók számával megszorozzuk az adott összeget. Tehát egy sem a minisztériummal, sem a kormánnyal nem egyeztetett, önkényesen kivetett behajtási díjról van szó.

 Az egyik ilyen szolgáltató cég úgy véli, a díj célja az volt, hogy a drága csekk helyett más befizetési módokra ösztönözzék a fogyasztókat. Ön szerint ezzel büntetik azokat, akiknek nincs bankszámlájuk?

 –Vagy azokat, akiknek van bankszámlájuk, de nem tudnak otthonról, számítógép segítségével pénzforgalmat bonyolítani . A nyugdíjasok többségének egyszerűbb a postai csekkes befizetés, ők nem tudnak otthonról utalni. Ezt a réteget nem szabad büntetni, és a közszolgáltatóknak igenis el kell fogadniuk a hazai lakosság korösszetételét. Ha valaki leélte az egész életét számítógép, vagy bankkártya nélkül, vagy nem kellően iskolázott, nem sújtható külön díjjal.

 Egyes cégeknél pedig azoknak kell kevesebbet fizetniük, akik a banki átutalást választják.

 –A kormány az ellen nem tiltakozhat, hogy egy bizonyos szolgáltató olyan könnyítő gesztusokat nyújt a lakosság felé. Ezt el is fogadjuk, de azt nem, hogy bizonyos korosztályok életfeltételeit megnehezítsék.

 Viszont Gondolovics Jenő a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság média- és hírközlési biztosa szerint az elfogadott törvénymódosító sem általános érvényű, vagyis nem minden fogyasztót véd meg a pluszköltségektől. Kiderült már, hogy pontosan miről van szó?

 –Higgye el, hogy mint bizottsági tag, mint aki részt vett a törvényalkotásban, tisztán látok. Az úriember viszont azt nyilatkozta az egyik rádió adásában, hogy bár nem látta a módosító indítványt, szerinte az nem képes minden kiskaput bezárni. Zsigó Róbert képviselőtársammal úgy látjuk, hogy a törvény módosítása általános érvényű és minden közszolgáltatónál – a szemétbegyűjtőktől a kábeltévésekig – megtiltja azt, hogy a sárga csekk befizetési díját áthárítsa a lakosságra.

 Az ellenzéki lapok szerint a kormány a Széll Kálmán-terv második verziójában kimondja, hogy a sárga csekkes befizetésekre is bevezetnék a tranzakciós adót. Tehát a közszolgáltatóknak nem lehet, amit a kormánynak igen.

 –Ez egy ügyes szlogen, de nincs mögötte igazság. A tranzakciós adót már az EU is elfogadta és nem előre megszabott díjban, hanem ezrelékekben számolja a költségeket. Tehát, ha valaki 10 ezer forintot fizet be pl. fűtés díjra, annak 10 ft tranzakciós adót kell fizetnie. Nem 147 ft-ot… Ha 1000 ft-ot fizettünk be csekken, akkor is 147 ft volt a sárga csekk-díj, de esetünkben 1 ft lesz a tranzakciós adó mértéke.

 Az ellenzék szerint a Fidesz előbb leszavazta, majd sajátjaként nyújtotta be az LMP módosító javaslatát a fogyasztóvédelmi törvényhez. Úgy vélik, az  LMP-s Ertsey Katalin továbbra is természetes személyekre korlátozta volna a fogyasztó fogalmát, de ezt a többség leszavazta, majd Zsigó Róbert és ön nem sokkal később gyakorlatilag ugyanazt a javaslatot nyújtotta be a törvényhez, amit viszont már elfogadott a Fidesz.

 –Ez nem így van, mert a törvény szerint a fogyasztó nem csak a magán és természetes személy, hanem a mikro-és kisvállalkozás is. Amennyiben egy kisvállalkozó úgy érzi, hogy becsapták egy multinál, ügye ugyanabba az eljárási rendbe tartozik, amibe korábban csak természetes személy vehetett részt.

Medveczky Attila