|
 2012.06.22.
Könnyed dallamvilág – nívós
előadás
(Lehár-est a miskolci operafesztiválon)
Az
idei miskolci operafesztiválnak számos kísérőrendezvénye
volt a Városháza előtti téren. Ezek közül a legrangosabb és
a legsikeresebb a Lehár, Puccini kortársa c. dalest volt június
15-én. Bizonyára sokan úgy gondolják, hogy Bartók és Puccini
mellett vétek operettet adni. Holott még Ady Endre szerint is az
operett „a legkomolyabb színpadi műfaj, a legszebb és a
legszabadabb, mellyel királyokat üthetünk veszedelem nélkül
nyakon”. Az operettben lehet egy az egyben tündérmesét, csodát,
valóságos karriertörténetet, gazdagságot, boldogságot látni,
és lehet a fonákjáról nézve a mese, a csoda, a karriertörténet
paródiájaként értelmezni. Az is sokat számít,hogy az előadók
mennyire veszik komolyan magát a műfajt. A 15-ei ingyenes
szabadtéri koncerten láthattuk,hallottuk, hogy Eperjesi Erika,
Pohly Boglárka, Boncsér Gergely és Jenei Gábor mind mély előadói
alázattal szólaltatták meg Lehár Ferenc műveit. A produkció
után Eperjesi Erikával, a
Miskolci Nemzeti Színház
magánénekesével és Boncsér
Gergellyel az Operettszínház
és az Operaház szólistájával beszélgettünk.
Lehár Ferenc 1913-ban ismerkedett meg Puccinivel, amikor az olasz
zeneszerző Bécsbe látogatott A Nyugat lánya című operájának
bemutatójára. Puccini elismeréssel nyilatkozott Lehárról, ezt
írta egyik neki címzett levelében: „Birtokomban a Pacsirta című
operettje, s csak annyit mondhatok: bravó maestro! Üdítően
friss, zseniális, csupa ifjonti tűz!” Felfedezhető-e hasonlóság
a két mester melódiái között?
Eperjesi Erika: Az elmúlt színházi évadban Puccini
Bohéméletének Musettjét énekeltem, és előtte Lisa voltam a
Mosoly országából, így „saját bőrömön” érezhettem,
tapasztalhattam meg a hasonlóságot. Nagyon sok zenei átfedést
fedezhetünk fel,ha a két mester műveit vizsgáljuk.
Boncsér Gergely: Bevallom, csak idén ismerkedtem meg Lehár
műveivel, hiszen a Cigányszerelem bonviván szerepét énekeltem
az Operettszínházban, és nem is mertem addig összehasonlítani
az operettek és az operák világát. Végül is
megtapasztalhattam, hogy ugyanaz a sodró, szuggesztív zenei világ
jellemzi Lehár és Puccini alkotásait.
Egy legenda szerint Lehár és Puccini versenyzett egymással. Két
zseniális mű született ebből: A mosoly országa és a Pillangókisasszony.
Puccini azt mondta: „Lehár minden jó hangjegyet leírt előlem."El
lehet mondani, hogy Lehár már-már operai hangot igényel?
Eperjesi Erika: Lehár-operettben énekelni annyira nehéz,
mint egy operában. A Mosoly országa pedig kifejezetten nehéz
nagyoperett, vagy „kisopera”. Lehárra az is jellemző, hogy művei
végén nem mindig fedezhető fel az erőltetett happy end. Ezért
életszerűbb a többi daljátéknál.
Boncsér Gergely: Divat lenézni az operettet,holott
teljesen operaénekesi kvalitásokat kíván egy-egy Lehár-operett
eléneklése.
Ez a rendezvény szabadtéri és ingyenes. Igaz, Lehár is szabadtéren,
katonakarmesterként kezdte pályafutását…Ugyanúgy készülnek
egy ilyen népszerűsítő koncertre, mint mondjuk egy kőszínházi
gálaestre?
Eperjesi Erika: Természetesen, hiszen ugyanúgy jelen
kell lenni a színpadon, és a lehető legjobb formát kell
kihoznunk magunkból. Nem szabad lenézni az ingyenes koncertek közönségét.
Lehet, hogy jobban ismerik a zeneműveket, vagy a színműveket,mint
egyes színházba járók. Számomra tehát nem kisebb értékű
egy ilyen koncert.
Boncsér Gergely: Nem szabad lenézni a közönséget,a
lehető legjobbat kell nyújtani neki. Ezen túlmenően: minden
egyes koncert, fellépés kihat az énekes hangi világára.
Elképzelhető, hogy valakit Lehár melódiái visznek el Puccinihez?
Eperjesi Erika: Ha tudatosul a nézőben, hogy esetünkben
már-már operáról van szó,akkor igen. Lehár melódiái, mint
pl. az előbb általunk előadott „Szív-duett”, kellemesek ,
szívhez szólóak,fütyülhetők.
Boncsér Gergely: Jó a kérdés…Lehet, de ennek igen
hosszú az útja. Elképzelhető, hogy valakinek a színpad
mellett sétálva megtetszett egy-egy dallamfoszlány. Ezután a
neten utánanéz Lehárnak. Lehár-művet nagyon sok operaénekes
szólaltat meg,és így eljuthatunk az operák világáig. Természetesen
sokkal könnyebb lenne az ilyen „rászoktatás”,ha a tévékben
értékesebb műsorok mennének.
Művésznő Miskolcon, mint a csárdáskirálynő, vagy mint Gilda él
az emberek szívében?
Eperjesi Erika: Mivel az operett szélesebb réteget szólít
meg, népszerűbb, ezért biztos vagyok benne, hogy csárdáskirálynőként…
Erika nem „csak” primadonna, hanem a miskolci képviselőtestület
tagjai is. Mennyire büszkék a miskolciak arra, hogy létezik ez
az operafesztivál?
Eperjesi Erika: Ez a fesztivál immár nemzetközivé nőtte
ki magát, amire nagyon büszkék a miskolciak. Ha az Avas-kilátó
felé vezető lépcsősorra nézünk, láthatjuk azt a véget nem
érő embertömeget, ami az esti Toscára igyekszik. Miskolcot sokáig
iparvárosként könyvelték el, az imázsunkat is javító
operafesztivál a bizonyítéka annak, hogy itt igenis kultúrára
szomjas, azt befogadó lakosság él. Ez a fesztivál a megyeszékhely
egyik védjegyévé vált, ami minden itt lakót büszkeséggel tölt
el.
Gergely jövőre az Operaházban is énekel…
Boncsér Gergely: Mivel megszűnt a státusz, így szerepre
vagyunk leszerződve. Az Operettszínházban a Marica grófnő felújításába
állok be. Az első operaházi szerepem a Bolygó hollandi kormányosa
lesz. Éneklem majd Malcolmot a Macbettben,és egy nagy operett, a
Denevér főszerepét, Alférdot az Operaházban, és talán az újra
megnyíló Erkel Színházban is.
Medveczky Attila
|
