Függetlenség

2012.06.22.

Elemi érdekünk, hogy az új rendszer felépítése ne rójon ránk elviselhetetlen terheket

Szükséges a teljes élelmiszerlánc helyzetének stabilizálása, versenyképességének növelése

Május 15-én tartották Brüsszelben az EU-tagországok mezőgazdasági minisztereinek találkozóját, melynek fő témája a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja volt. Az eseményről Czerván Györgyöt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkárát kérdezzük.

Tisztelt államtitkár úr! A portfolio.hu még ezt írta 2009-ben: „A közös európai agrárpolitika 2013-ra tervezett reformjának nyertesei és vesztesei egyaránt lesznek. A European Centre for International Political Economy számításai szerint bármely forgatókönyv is valósul meg, Magyarország a vesztesek között lesz.” Azóta elmúlt három év és kormányváltás is történt. Ön szerint hazánk nyertese lesz a reformoknak ?

– Minden reform általában jelentős változásokkal jár. A változások eredményeként létrejövő új rendszereket fel kell építeni és működtetni kell. Mindennek forrásigénye van és nem szabad elhanyagolni a megfelelő felkészülési időt az átállásra, hogy a támogatási rendszer változása ne okozzon fennakadást. A KAP költségvetési súlya némileg csökken ugyan, de vizsgáljuk meg közelebbről, hogy ez mit jelent az EU27 szintjén, s mit jelent Magyarország számára. Mivel az Európai Bizottság 2014-től induló új, hét éves pénzügyi keretéről még nem született megegyezés, csak azok a számok ismertek, amelyek a Bizottság 2011 nyarán nyilvánosságra hozott tervezetében szerepelnek. Az új többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatban a KAP kiadások nominális értéken a 2013-as szinten kerültek befagyasztásra, ez valós értékben (a Bizottság által számított 2%-os deflációs rátát figyelembe véve) a költségvetési források jelentős lefaragását jelenti. A Bizottság javaslata szerint a KAP források részaránya a teljes költségvetés 36,2%-a lenne a jelenlegi 39,4% helyett. Magyarország ellenzi, hogy a KAP főösszege, különösen a közvetlen kifizetések nagysága csökkenjen. Mint a KAP egyik nagy kedvezményezettje, prioritásként kezeljük, hogy a kifizetések ne csökkenjenek. A bizottsági javaslat reálértéken a közvetlen kifizetések csökkentését vetíti elő, ami Magyarország számára nem elfogadható. A teljes KAP költségvetés 386,9 milliárd euró lesz, ebből az I. pillérre 281,8 milliárd euró került elkülönítésre, a II. pillérre pedig 89,9 milliárd euró jut. A vidékfejlesztés számára 2014-2020 között javasolt források (89,9 milliárd euró) évi 12,8 milliárd euró nominál értékben közel azonosak a 2007-2013 keretek között rendelkezésre álló forrásokkal (évi 12,6 milliárd euró). Közvetlen támogatásra és piaci intézkedésre a jelenlegi többéves költségvetés keretében 2011-es árakon számolva 330 milliárd euró áll rendelkezésre. Magyarország gyakorlatilag szinten marad a nominális támogatást illetően. Mivel az EU 27 átlagának 90% és 100%-a között vagyunk az 1 hektárra vetített közvetlen támogatási összeg tekintetében, az új KAP periódusban az évi támogatási felső plafonunk alig csekélyebb, mint 2013-ban. Számszerűsítve, az egy hektárra vetített átlagos támogatás EU27 szinten 266 euró, míg Magyarországon 2013-ban az átlagos támogatás 263 euró. 2013-ban 1313 millió euró a nettó pénzügyi felső határunk, ennél több közvetlen támogatást nem fizethetünk ki. A 2014-től induló rendszerben 1298 M € a közvetlen támogatási felső határunk. Mivel 2013-ban az egy hektárra jutó támogatás tekintetében az EU 27 átlagán leszünk, ezért a tagállamok közötti méltányosabb elosztás miatti forráscsökkentés vagy növekedés minket nem érint. Ha a vidékfejlesztés terén is meg tudjuk őrizni forrásainkat, akkor azt mondhatjuk, hogy ezekkel a keretösszegekkel a mezőgazdaság támogatása legalább 2020-ig fenntartható módon biztosítható. Ebben az esetben nem beszélhetünk sem nyereségről sem veszteségről, viszont az ördög a részletekben lakozik. Tehát a források megtartásán kívül elemi érdekünk, hogy az új rendszer felépítése ne rójon ránk elviselhetetlen terheket, és a működtetés kivitelezhető legyen; se a termelőnek, se a végrehajtó hivatalnak ne okozzon aránytalan többletráfordítást.

Államtitkár úr a brüsszeli találkozót követő sajtótájékoztatón azt mondta: delegációnk számos saját felvetést, megjegyzést fűzött a készülő európai uniós mezőgazdasági reformra vonatkozó európai bizottsági elképzelésekhez. Említene néhányat?

A KAP reform tárgyalása több évet ível át, s minden egyes tárgyalási szakasznak megvan a saját szakmai mélysége, vagy éppen politikai súlya. A különböző szakértői és vezetői képviselet mellett zajló üléseken mind a magyar tábla mögött ülő delegált, mind az ő munkáját itthonról segítő, előkészítő kollégák következetesen hangot adnak és érvényesítik azt az irányvonalat, amit soros elnökségünk alatt kijelöltünk ezen a téren. Nem csupán a 2012. májusi minisztertanácsra kell emlékezni, hanem minden egyes munkacsoporti és különbizottsági ülésre is, amikor Magyarország számos olyan kérdésben tett előremutató javaslatot, mint a zöldítés részletszabályai, a támogatási felsőhatár bevezetésének feltételei vagy az agrárpiaci intézkedések fenntartása. Összességében elmondhatjuk, hogy hazánk álláspontja valamennyi nyitott kérdésben határozott szakmai lábakon áll. Konkrét példaként említhetjük, hogy kitartó agronómiai és agro-ökológiai érveléssel sikerült elérni, hogy az eredeti javaslathoz képest a terménydiverzifikációs küszöb 3 hektárról 10 hektárra emelkedjen a dán elnökség módosító javaslatában, vagy azt, hogy az ún. ökológiai fókuszterület követelményébe az agrár-környezetgazdálkodási programban részt vevő területek bizonyos feltételekkel beszámíthatóak legyenek, szintén az elnökségi módosító javaslat szerint.

Lapunknak többször nyilatkoztak az AGRYA - Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége vezetői. A tervek szerint a jövőben miként támogatnák a fiatal gazdákat?

–Örömmel mondhatom, hogy a fiatal gazdálkodók minden jel szerint az egyik legnagyobb nyertesei lesznek a következő költségvetési időszaknak. A vidékfejlesztésnek olyannyira a középpontjában maradnak a fiatal gazdálkodók, hogy nem csupán egy intézkedés lesz a sok közül a fiatal gazdák induló támogatása, hanem a tagállamnak – vidékfejlesztési programján belül – lehetősége lesz önálló alprogramot indítani számukra. Ezen felül szintén újdonság, hogy a közvetlen támogatások között is megjelenik a fiatal gazdák megkülönböztetett többlettámogatása, ami hektáronként akár 25%-os növekményt is jelenthet; jóllehet, ennek vannak méretkorlátai.

Azt olvasom, hogy a zöldítés a reform egyik újítása lenne. Legyen kedves ezt bővebben kifejteni. Ezzel kapcsolatban mi a magyar álláspont?

–A Bizottság javaslata szerint az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat elterjesztése céljából a közvetlen támogatások 30%-át környezetvédelmi intézkedésekhez kötötten kell felhasználni. Az így elnyerhető „zöld” támogatás feltételei: terménydiverzifikáció, állandó legelő meglévő, üzemi szinten való fenntartása, ökológiai célterület (EFA) kijelölése a gazdaság min. 7%-án. A 7% a gazdálkodó teljes jogosult hektárszámára vonatkozik, üzem szinten kell teljesíteni. Az állandó legelő fenntartásának követelménye eddig is létezett, csak tagállami szinten kellett betartani. Most gazdálkodói szintre kerül, és az minősül állandó legelőnek, amelyet a 2014. évi kérelembenyújtáskor állandó legelőként jelölnek meg. Ez lesz majd a későbbiekben a referencia terület, melynek csak 5%-át alakíthatja át a gazdálkodó másféle hasznosítású területté. A terménydiverzifikáció során, ha a gazda területe meghaladja a 3 hektárt és nem teljesen legelőnek használja, akkor a szántóföldi területen legalább 3 különböző kultúrát kell termesztenie oly módon, hogy a 3 növényfajta egyike sem foglalhat el 5%-nál kisebbet a területen és a fő növény vetésterülete nem haladhatja meg a terület 70%-át.

A kisgazdaságok különtámogatási rendszerében résztvevők, és a biogazdálkodást folytató üzemek mentesülnek a zöldítés követelménye alól. A Bizottság szándékos és ismétlődő nem teljesítés esetén az alaptámogatást is érintő mértékű szankcióval sújtaná a gazdálkodókat. A zöld komponensen túlmutató büntetésre – a Bizottság magyarázata szerint - a kötelező jelleg megtartása miatt van szükség. Az ökológiai célterületet a támogatható terület 7%-án kell kialakítani. Ezzel kapcsolatban ellentmondásos a tervezet.

Az egyeztetett magyar álláspont a bizottsági javaslattal kapcsolatban a következő:

A zöldítés célkitűzéseivel alapvetően egyetértünk, azonban úgy véljük, amennyiben a jelenlegihez képest többletterheket helyezünk a gazdálkodókra, a versenyképesség megőrzése érdekében a KAP forrásainak emelése, de legalább jelenlegi szinten való megtartása szükséges. Túlzónak tartjuk a 7%-os ökológiai célterület üzemszintű teljesítését, főleg akkor, ha azt a jelenleg támogathatónak minősülő terület rovására kell kijelölni. A 7%-os termőterület-kivonás a KAP reform céljait, az élelmezésbiztonságot, a versenyképességet és a vidéki munkahelyek megőrzését veszélyezteti. Ennek csökkentése érdekében szeretnénk, hogy a jelenleg is környezetvédelmi célokat szolgáló területek is beszámíthatóak legyenek ökológiai célterületként. Továbbá javasoljuk, hogy ahol az állandó kultúrák, beleértve az állandó legelőt is, vagy a többéves takarmánynövények területi aránya meghaladja az 50%-ot, az üzemek mentesüljenek az ökológiai célterület kötelezettsége alól. Az ökológiai célterület létesítésének követelményét csak 50 hektárnál nagyobb üzemek esetében javasoljuk alkalmazni. Határozottan ellenezzük a Bizottság alaptámogatást is érintő szankcionálásra vonatkozó javaslatát. A zöld komponens a gazdálkodók támogatásának jelentős részét tenné ki, ami már önmagában olyan mértékű elvonást jelentene, ami a gazdálkodókra kényszerítő erővel hatna.

Milyen feltételek mellett valósulhat meg életképes élelmiszer-termelés?

–Az élelmiszer előállítás speciális helyzetben lévő ágazat, amelyet csak teljes élelmiszerlánc szemlélettel lehet értelmezni. A nemzeti élelmiszerellátás biztonsága, valamint az agrárgazdaság és a vidék fejlődése szempontjából alapvető érdek a teljes élelmiszerlánc helyzetének stabilizálása, életképességének, versenyképességének növelése. A jövőkép kulcskifejezése a versenyképesség valamint az integráció. A vállalati hatékonyságon, a korszerű technológián túlmenően a versenyképességhez tartozik az előállított élelmiszerek biztonsága, valamint a szereplők közötti – minden irányú – együttműködése, a megfelelő marketing tevékenység, a képzett munkaerő szintén elengedhetetlen része az életképes élelmiszeriparnak. Meggyőződésem, hogy mivel az árverseny megnyerését a magyar élelmiszeripar erőforrásai és kapacitásai nem teszik lehetővé, a termékszerkezet átalakítása során az árra kevésbé érzékeny termékek, és szolgáltatások felé kell – mint fő vezérlő elv - elmozdulni. Ezen termékeknél a versenyelőnyt a megkülönböztethető, vonzó, előnyös tulajdonságokkal, magasabb hozzáadott értékkel lehet elérni, melyekért a fogyasztó hajlandó a magasabb, értékarányos árat megfizetni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fogyasztók egészségtudatos, a kiegyensúlyozott étrend fogyasztására ösztönző felvilágosítására, továbbá arra, hogy az élelmiszerek árában a minőségük által képviselt többletértéket fel- és elismerjék. A magyar élelmiszeripar csak akkor tudja megőrizni és növelni hazai és export piacait, valamint versenyképességét, ha erősíti és hatékonyabbá teszi k+f+i (kutatás-fejlesztés-innováció) tevékenységét. Elő kell segíteni a vállalkozások forráshoz jutását testre szabott finanszírozási konstrukciók ösztönzésével. Az Darányi Ignác Terv, GOP forrásait koncentrálni kell a magasabb hozzáadott érték előállítására irányuló fejlesztésekre. Támogatni kell a piaci szereplők szorosabb együttműködését, integrált termékpálya rendszerek kialakítását. A kutatási-fejlesztési valamint marketing támogatások területén is előnyben kell részesíteni az együttműködésben megvalósuló tevékenységeket. Kiemelt támogatást kell biztosítani a helyi, regionális foglalkoztatásban, ellátásban szerepet játszó helyi gazdaságok, családi gazdálkodók, kis és közepes élelmiszeripari vállalkozások számára.

Medveczky Attila