|
 2012.06.29.
Zala megye nemes ajándéka a muraközieknek
Ma már a vállalkozási együttműködések sem állnak meg a határon
A történelmi
Zala megye fennállásának ezer éves évfordulójára készült
Nemes László festőművész szárnyasoltára, amelyet június 7-én
a megye ajándékként adott át a szlovéniai Lendván a muravidéki
magyarságnak. Ekkor írták alá a Muravidéki Magyar Önkormányzati
Nemzeti Közösség (MMÖNK), valamint a Zala Megyei Önkormányzat
és a Vas Megyei Önkormányzat közötti hagyományos éves együttműködési
megállapodást.
Mi adta az ötletet, hogy Lendva városának adományozzák
ezt a szárnyasoltárt? – kérdezem Manninger Jenőt a
Zala Megyei Közgyűlés elnökét, országgyűlési képviselőt.
–Immár 20 esztendős az együttműködésünk a szlovéniai
magyar nemzeti közösséggel. A szárnyasoltárt sem direkte
Lendva városának, hanem az ott lévő magyar közösségnek adományoztuk.
Nemes László történelmi alakokat ábrázoló szárnyasoltárának
elhelyezésére sem Zalaváron, sem Zalaegerszegen a megyeházán
nem volt mód, ezért kerestünk és találtunk helyet Lendván, a
város Makovecz Imre által tervezett színház- és
hangversenytermében. Az alkotás azt jelképezi, hogy kulturális
értékeinket meg kívánjuk őrizni. Az 1000 esztendős Zala jelképe
olyan helyre került, ami mindig is Zalához tartozott. Lendván
ápolják a magyar hagyományokat, rendszeresen tartanak kulturális
rendezvényeket.
Miben tudta eddig segíteni Zala megye a muravidéki
magyarokat? Azt szokták mondani, hogy a muravidéki magyaroknak
annyira nem rossz a helyzetük, mint az erdélyieknek, kárpátaljaiaknak,
délvidékeiknek és a Felvidéken élőknek.
–Esetünkben nem arról van szó, hogy a mindennapok
megéléséhez adjunk segítséget, hanem a kulturális, a hagyományőrző
tevékenységet támogatjuk. A levéltári kutatótáborok is azt
a célt szolgálják, hogy a két ország magyarjai, fiataljai
megismerhessék egymást. Eleinte csak a Zala megyei kulturális
csoportok mentek ki, mára már kölcsönösségről beszélhetünk.
Muravidéki magyarok érkeznek Zalaegerszegre és bemutatják népművészetüket,
pl. a bútorfestést. Három-négymillió forinttal támogatjuk a
kulturális rendezvényeket és még olyan közös pályázatban
is részt veszünk, melyek a helyi hagyományok feltárását célozzák
meg.
Az, hogy megváltozott a megyék szerepe, funkciója,
mennyiben érinti az együttműködést?
–A megyéknek a fejlesztéssel kell foglalkozni , és
ez az együttműködés már nem tartozik szigorúan a feladataink
közé, mert kulturális tevékenységet a jogszabályok szerint
nem finanszírozunk. Most mégis kivételről van szó, hiszen
Zala megye feladata a határon túli magyar nemzetiségűekkel való
kapcsolattartást. Továbbra is megtarthatjuk a határ két oldalán
a levéltári kutatótáborokat és a zalai kulturális
szakemberek muravidéki munkájának feltételeit a jövőben is
biztosítjuk. A megye által elkészítendő fejlesztési tervek
kiterjednek majd a kultúra területére is, és figyelembe vesszük
Lendvát is. Az is természetes, hogy ma már a vállalkozási együttműködések
sem állnak meg a határon.
2008-ben ünnepelték a történelmi Zala megye 1000 éves
születésnapját. Akkor, az MSZP-SZDSZ -kormány idején, mikor
azt lehetett olvasni, hogy ellehetetlenítik az önkormányzatokat,
méltó módon sikerült ez az ünnepség?
–Amikor Makovecz Imrét megkértük a zalavári emlékmű
megtervezésére, kaptunk a Műemlékvédelmi Hivataltól egy
levelet, melyben figyelmeztettek, átgondoltuk-e, hogy más népek
érzékenységét sérthetjük azzal, ha ősmagyar motívumokat tüntetünk
fel, mert a közelben van a Cirill és Metód emlékmű, amit
sokan látogatnak Szlovákiából.
A zalaikat tehát érdekli a múlt, a hagyományápolás. A
jelen egyik problémája a gazdasági válság. Igaz, hogy a
gazdasági fellendülés érdekében minél több ipari parkot
szeretnének létrehozni a megyében?
–Ez az egyik célunk, de most jobbnak látjuk a már
meglévő ipari parkok fejlesztését, mert a zalaegerszegi és a
nagykanizsai ipari parkok csak részben működnek. Távlati tervünk
pedig az innováció , együttműködve a felsőoktatási intézményekkel.
Zala megye híres fürdőiről, turisztikai lehetőségeiről.
De elég-e a sikerhez pl. egy fürdő megléte?
–Nagyon lényeges a gyógyfürdők üzemeltetése a
megyében, de „több lábon szeretnénk állni”, ezért
tartjuk fontosnak az ipart, az oktatást és a fejlesztést. A fürdőknél
a marketing tevékenységet fokozni kell, ami Hévízen meg is történt,
és így tudták tavaly meghaladni az 1 millió vendégéjszakát.
A környező országokban is kiépült a gyógyturizmus, megnőtt
a verseny, és ez teszi szükségessé a másfajta marketinget.
2010-ben sokan azt hitték, a kormányváltással tán eljön
a „Kánaán”. Nem lehetett előre megjósolni a válságot.
Mennyire türelmesek a zalaiak?
–Türelmesek, de óvatosak, nem mernek vállalkozásokba
belevágni. További problémát jelent a fiatalok elvándorlása,
ezért is kell a válságos helyzeten úrrá lennünk.
Medveczky Attila
|
