|
 2012.06.29.
A bérszakadék csak nagyon lassan szűkül
A gyermekvállalást nem lehet magánügyként kezelni
Május 25-én az
Európai Parlament plénuma elsöprő többséggel jóváhagyta Bauer
Edit felvidéki képviselő jelentését a nemek közötti bérszakadékról.
A jelentés célja, hogy kérje az Európai Bizottságot, hogy
vizsgálja felül a 2006/54/EK irányelvet és olyan változtatásokat
kezdeményezzen, amelyek a nők elleni diszkrimináció eme formájának
megszüntetését célozzák.
Hogyan történt a forrás, az adatok begyűjtése?
–A történet 1957-ben veszi kezdetét, amikor a Római
Szerződésben alapelvként leszögezték, hogy a nőket és a férfiakat
egyenlő munkáért egyenlő módon kell bérezni. 1975-ben pedig
az Európai Parlament jóváhagyott egy ún. másodlagos jogszabályt,
ami az EU közös joganyagának a része, amit a tagállamok kötelesek
átvenni. Azóta folyik az adatgyűjtés is, mert az EU igyekszik
nyomon követni a jóváhagyott jogszabályok teljesítését. Az
Eurostat aránylag későn tudott összehasonlítható adatokkal
szolgálni – ma már olyan adatok állnak rendelkezésünkre,
melyek órabért számolnak. Tehát órabérre lebontva követhető
a bérszakadék alakulása. Sajnos még most is nagy a késés az
adatszolgáltatásban, mert a legkésőbbi adatok a 2010-es
esztendőre vonatkoznak, és három ország még nem szolgáltatott
adatokkal. 2007-ben 17,6 százalékos bérszakadékról beszéltünk,
ami 2010-ben 16,4 százalékra módosult, ami annyit jelent, hogy
a nők átlagosan 16,4 százalékkal kapnak kevesebb bért ugyanazért
a munkáért vagy ugyanolyan értékű munkáért, mint a férfiak.
De mivel három ország adata hiányzik, így valószínűsíthető,
hogy magasabb az átlag, mert onnan nem érkeztek kimutatások,
ahol rosszabb a helyzet. Külön jelentést, elemzést tehát nem
vettem alapul, attól függetlenül, hogy létezik olyan
dokumentum, mely azt mutatja ki, hogy az 2006/54/EK irányelvet
miként építették be a jogrendbe az egyes tagállamok. Arra is
keressük a kérdést, hogy mit lehet tenni egy olyan több mint
50 éves jogszabállyal, mely nem igazán hatékony.
És mi a garancia arra, hogy egy újabb jogszabály, vagy
jogszabály-módosítás már hatékonyabb lesz?
–Jogos a kérdés.
A joggyakorlat azt mondja, hogy az a törvény, aminek nincs
szankciója, nem mindig működőképes. Mi olyan javaslatokat
fogalmaztunk meg, melyek bizonyos szankciókat is kilátásba
helyeznének. De már az is nagy segítség, ha a tagállamokban
átlátható a bérrendszer. Vannak országok, ahol a foglalkoztató
bizonyos foglalkoztatási szám fölött köteles évente nyilvánosságra
hozni a bérstatisztikát nemek szerint lebontva. Svájcban és Németországban
pedig létezik olyan számítógépes rendszer, mely azt vizsgálja,
hogy a közbeszerzésben tetten érhető-e a nemi diszkrimináció.
Gondolom, néhány férfitársam arra gondolhat az
„egyenlő munkáért, egyenlő bért” – szövegből, hogy
itt valami feminista ügyről van szó. Holott a probléma jóval
súlyosabb, mert Európa jövőjéről van szó, hiszen kevesebb bért
kapnak a szülés után munkába visszatérők.
–Pontosan, és innen már nem csupán arról van szó,
hogy mennyivel keres kevesebbet egy nő, hanem komoly társadalmi
problémáról .A statisztikák azt mutatják, hogy a nemek közötti
bérszakadék akkor kezd igazán láthatóvá válni, miután a nők
első szülési szabadságukról visszatérnek a munkaerőpiacra,
tovább fokozódik a pályafutás külső tényezők – mint a
munkavégzés gyermekvállalás miatti szüneteltetése és hozzátartozó
családtag ápolása – miatti többszöri megszakításával, és
növekszik a korral és az iskolai végzettséggel. Így bünteti
a társadalom az anyaságot? Ezek után a gyermekvállalást, azt,
hogy mennyi gyerek születik nem lehet magánügyként kezelni.
Mindez legalább olyan súlyos válságot eredményez majd Európában,
mint a jelenlegi gazdasági válság.
Ezért kénytelenek nyugati államokbeli cégek Ázsiából
munkaerőt befogadni?
–Vannak akik ezt gondolják, de kétlem, hogy ez lenne
a siker záloga. Vannak olyan problémák melyek mellett az
emberek kézlegyintéssel továbbállnak, holott esetünkben is súlyos
társadalmi problémáról van szó, amit érdemes elemezni, továbbgondolni.
Mikorra várható ebben az esetben új jogszabály, vagy
a régi módosítása?
–Három hónapon belül válaszolnia kell az Európai
Bizottságnak a kérdésre. Sőt, 2013 februárjában az EB-nek kötelező
kiértékelnie azt, működik-e az adott jogszabály. A 2006/54/EK
–es anyag pedig kimondja, hogyha szükséges, akkor módosítást
is javasolhat a bizottság. Az EP üzenete egyértelmű, mert mi a
módosítást kérjük. A jogszabály azt is kimondja, hogy egy éven
belül az EB-nek meg kell fogalmaznia a jogszabályjavaslatot, ha
nem teszi, akkor az részletes magyarázatra szorul. Azzal
mindenki tisztában van, hogy mindent nem lehet törvénnyel szabályozni.
Viszont a jogszabályt lehet úgy módosítani, hogy az hatékonyabb
eszköze legyen a tarthatatlan és elfogadhatatlan hátrányos
megkülönböztetés elleni küzdelemnek.
Medveczky Attila
|
