vissza a főoldalra

 

 

 2012.05.04. 

Megnőtt az igény az intézményesített családsegítés iránt

2011. októberében Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter átadta a martonvásári Szent László Völgye Segítő Szolgálat új épületét.

Milyen szolgáltatást nyújt intézményük, és azokat csak a martonvásáriak vehetik igénybe?- kérdezem Szabóné Pályi Juditot, a Szent László Völgye Segítő Szolgálat vezetőjét.

 –Maga az intézmény egy kistérségi szociális alapszolgáltató központ, ami azt jelenti, hogy az alap szintű szociális ellátás teljes volumene benne megtalálható. Ezen kívül gyermekvédelmi tevékenységet is ellátunk, mert szakfeladataink közé tartozik a gyermekjóléti ellátás, és a családi napközi ellátás, amit a gyermekvédelmi törvény szabályoz. Az összes többi ellátásunkat a szociális törvény szabályozza. A martonvásári kistérség lakosainak, 16.053 főnek nyújtjuk szolgáltatásainkat, és 3170 gyermeket, 18 év alatti fiatalt fog át a gyermekjóléti terület.

 Kik a fenntartói egy kistérségi intézménynek?

 –2007-ben került az intézmény a Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás fenntartása alá. A társulást alkotó hét önkormányzatból hat a mi fenntartónk, mert Ercsiben külön szociális intézmény működik. Martonvásár a gesztor, a központi településünk, és január 1-jétől hivatalosan is a társulás központja.

 Hat településre mennyi szakemberük van?

 –Az intézményben 34 közalkalmazott dolgozik, és a hat települést területi rendezési elv alapján osztottuk fel a szakemberek között. Hétköznaponként délelőtt területi munka folyik, terepen, családoknál dolgoznak a szociális gondozók, szociális munkások. Betegeket ápolnak, koordinációs munkákat végeznek a gyermekvédelmi és szociális jelzőrendszer tagjaival, háziorvosokhoz, védőnőkhöz, iskolákba, óvodákba járnak. Minden olyan szervvel felveszik a kapcsolatot, melyek a gyerekekkel, vagy a bajba jutott emberekkel kapcsolatba kerülnek. A legfontosabb a családoknál végzett munka, akár szociális munkafolyamat keretében, vagy konkrét fizikai ápolás, gondozás formájában.

 A családi konfliktusok megoldásának elősegítése is feladataik közé tartozik?

 –A családgondozás témakörébe tartozik a családi konfliktusok kezelése, a családokkal történő közös probléma megoldás, életvitelben történő segítségnyújtás, szociális ügyintézés, tartós betegségek előfordulásakor történő ápolás, mentális gondozás. A szociális munkás szakembernek feladata a problémák feltárása, elemzése, és egy megoldási modell mentén dolgozik együtt a családdal. Az intézmény központjában klinikai gyermekpszichológus szakember segítségével pszichológiai szolgáltatást is nyújtunk a fenti problémák kezelésében.

 Családi konfliktusok esetén nem szégyenkezik a szenvedő fél külső segítséget igénybe venni?

 –Ez az intézmény immár 14 éve – anno önkormányzati társulási formában – működik ezeken a településeken. Ismernek minket, bíznak bennünk, vannak családok, akik nehezebben kerülnek bele a rendszerbe, de azt gondolom, hogy egy jó szakember megfelelő kommunikációval eléri az együttműködést és a közös munkát. Arra még nem volt példa, hogy mereven elzárkózott volna a család, és nem lehetett volna velük együtt dolgozni.

 Ön szerint az emberek ismerik azt, milyen ellátásban részesülhetnek? Nem mindenki álldogál az önkormányzati hirdetőtábla előtt.

 –Éppen ezért egyik fontos feladatunk a tájékoztatás. El kell érnünk, hogy a törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők teljes körű tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Az információnyújtás történhet a helyi sajtó útján, vagy személyes úton. A rendszerünkbe újonnan bekapcsolódóknak is igyekszünk teljes tájékoztatást nyújtani. Májusban a „születés hete” programon belül a Martonvásárra költöző fiatal családoknak adunk tájékoztatást az intézmény munkájáról. Ezeknél a családoknál nincs helyben szülői, baráti segítő közeg, ezért is lényeges, hogy megtudják, milyen ügyekben kereshetnek minket. Ez azért fontos, mert frissülnek az intézmény szolgáltatásai, és a jogszabályok is folyamatosan módosulnak.

 Milyen szociális alapellátásokat nyújtanak?

 –A legfontosabb a családsegítő ellátás, mikor felnőtt korú lakossággal foglalkozunk, s ez esetben életvezetést tanítunk és ügyintézésben nyújtunk segítséget. Az idősek ellátása, nappali gondozása is lényeges elem; 20 fős idősek klubja szolgáltatásunk van. Napi kétszeres étkezésben, orvosi ellátásban részesülnek, s emellett programokat szerveztünk számukra.

Biztosítjuk még az otthonukban történő házi segítségnyújtást, a fogyatékkal élő személyek ellátását, szállítását, a gyermekjóléti tevékenységet és kisgyermekek nappali ellátását.

 Ki dönti el, hogy ki kerülhet ide?

 –A szociális törvény határozza meg a rászorultak körét. Az idősek nappali ellátás igénybevételére többnyire olyan 65 év feletti, elmagányosodott, családi háttérrel nem rendelkezők tartoznak, akik közösségben szeretnének élni. Az idős ellátáshoz tartozik a házi segítségnyújtás szakfeladatunk, ami kijáró szolgáltatás.  A támogató szolgáltatás fogyatékos személyeket lát el. Ide tartozik a személyszállítás is, pl. orvosi rendelőbe szállítjuk őket. A cél: a fogyatékosok ne szoruljanak ki a közszolgáltatásokból. A Baracska melletti tanyákon pedig tanyagondnoki szolgálatot végzünk. Idén januártól családi napközit üzemeltetünk az intézetben – ez már a gyermekvédelmi rész –, hét kisgyermeket látunk el napközben, napi négyszeri étkezés biztosításával. Azoknak a szülőknek a gyerekét látjuk el, ahol az édesanyának lehetősége nyílik a GYED letelte után vagy a GYES alatt visszamenni, dolgozni. A gyermekjóléti szolgáltatás célja, hogy a gondoskodásból a gyerekek ne kerüljenek bele a gyermekvédelmi szakellátásba, mert az a nevelőotthonok világát jelenti. Ezért ahhoz a családhoz, ahol a gyerekkel probléma van, végzett szociális munkást rendelünk ki.

 Pályázatokon is részt vesznek az ellátási kör bővítése érdekében?

 –Természetesen. Az alapszolgáltató központ is EU-s pályázatból jött létre, és nyáron írják ki a jelzőrendszeres házi gondozásra a pályázatot, amin indulni szeretnénk. A gyermeklétszám emelkedése miatt lakossági szükséglet lenne egy bölcsőde kialakítása is, természetesen a pályázati lehetőségeket követve, figyelembe véve.

 

Medveczky Attila