2012.05.04.
Megnőtt az igény az intézményesített
családsegítés iránt
2011. októberében
Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és
igazságügyi miniszter átadta a martonvásári Szent László Völgye
Segítő Szolgálat új épületét.
Milyen szolgáltatást
nyújt intézményük, és azokat csak a martonvásáriak vehetik
igénybe?- kérdezem Szabóné
Pályi Juditot, a Szent László Völgye Segítő Szolgálat vezetőjét.
–Maga az intézmény egy kistérségi szociális alapszolgáltató
központ, ami azt jelenti, hogy az alap szintű szociális ellátás
teljes volumene benne megtalálható. Ezen kívül gyermekvédelmi
tevékenységet is ellátunk, mert szakfeladataink közé tartozik
a gyermekjóléti ellátás, és a családi napközi ellátás,
amit a gyermekvédelmi törvény szabályoz. Az összes többi ellátásunkat
a szociális törvény szabályozza. A martonvásári kistérség
lakosainak, 16.053 főnek nyújtjuk szolgáltatásainkat, és 3170
gyermeket, 18 év alatti fiatalt fog át a gyermekjóléti terület.
Kik a fenntartói egy kistérségi intézménynek?
–2007-ben került az intézmény a Szent László Völgye
Többcélú Kistérségi Társulás fenntartása alá. A társulást
alkotó hét önkormányzatból hat a mi fenntartónk, mert
Ercsiben külön szociális intézmény működik. Martonvásár a
gesztor, a központi településünk, és január 1-jétől
hivatalosan is a társulás központja.
Hat településre mennyi szakemberük van?
–Az intézményben 34 közalkalmazott dolgozik, és a hat
települést területi rendezési elv alapján osztottuk fel a
szakemberek között. Hétköznaponként délelőtt területi
munka folyik, terepen, családoknál dolgoznak a szociális gondozók,
szociális munkások. Betegeket ápolnak, koordinációs munkákat
végeznek a gyermekvédelmi és szociális jelzőrendszer
tagjaival, háziorvosokhoz, védőnőkhöz, iskolákba, óvodákba
járnak. Minden olyan szervvel felveszik a kapcsolatot, melyek a
gyerekekkel, vagy a bajba jutott emberekkel kapcsolatba kerülnek.
A legfontosabb a családoknál végzett munka, akár szociális
munkafolyamat keretében, vagy konkrét fizikai ápolás, gondozás
formájában.
A családi konfliktusok megoldásának elősegítése is feladataik közé
tartozik?
–A családgondozás témakörébe tartozik a családi
konfliktusok kezelése, a családokkal történő közös probléma
megoldás, életvitelben történő segítségnyújtás, szociális
ügyintézés, tartós betegségek előfordulásakor történő ápolás,
mentális gondozás. A szociális munkás szakembernek feladata a
problémák feltárása, elemzése, és egy megoldási modell mentén
dolgozik együtt a családdal. Az intézmény központjában
klinikai gyermekpszichológus szakember segítségével pszichológiai
szolgáltatást is nyújtunk a fenti problémák kezelésében.
Családi konfliktusok esetén nem szégyenkezik a szenvedő fél külső
segítséget igénybe venni?
–Ez az intézmény immár 14 éve – anno önkormányzati
társulási formában – működik ezeken a településeken.
Ismernek minket, bíznak bennünk, vannak családok, akik
nehezebben kerülnek bele a rendszerbe, de azt gondolom, hogy egy
jó szakember megfelelő kommunikációval eléri az együttműködést
és a közös munkát. Arra még nem volt példa, hogy mereven elzárkózott
volna a család, és nem lehetett volna velük együtt dolgozni.
Ön szerint az emberek ismerik azt, milyen ellátásban részesülhetnek?
Nem mindenki álldogál az önkormányzati hirdetőtábla előtt.
–Éppen ezért egyik fontos feladatunk a tájékoztatás.
El kell érnünk, hogy a törvényben meghatározott, illetve egyéb,
a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat
és szolgáltatásokat igénylők teljes körű tájékoztatást
kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és igénybevételükre
vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Az információnyújtás történhet
a helyi sajtó útján, vagy személyes úton. A rendszerünkbe újonnan
bekapcsolódóknak is igyekszünk teljes tájékoztatást nyújtani.
Májusban a „születés hete” programon belül a Martonvásárra
költöző fiatal családoknak adunk tájékoztatást az intézmény
munkájáról. Ezeknél a családoknál nincs helyben szülői,
baráti segítő közeg, ezért is lényeges, hogy megtudják,
milyen ügyekben kereshetnek minket. Ez azért fontos, mert frissülnek
az intézmény szolgáltatásai, és a jogszabályok is
folyamatosan módosulnak.
Milyen szociális alapellátásokat nyújtanak?
–A legfontosabb a családsegítő ellátás, mikor felnőtt
korú lakossággal foglalkozunk, s ez esetben életvezetést tanítunk
és ügyintézésben nyújtunk segítséget. Az idősek ellátása,
nappali gondozása is lényeges elem; 20 fős idősek klubja szolgáltatásunk
van. Napi kétszeres étkezésben, orvosi ellátásban részesülnek,
s emellett programokat szerveztünk számukra.
Biztosítjuk még
az otthonukban történő házi segítségnyújtást, a fogyatékkal
élő személyek ellátását, szállítását, a gyermekjóléti
tevékenységet és kisgyermekek nappali ellátását.
Ki dönti el, hogy ki kerülhet ide?
–A szociális törvény határozza meg a rászorultak körét.
Az idősek nappali ellátás igénybevételére többnyire olyan
65 év feletti, elmagányosodott, családi háttérrel nem
rendelkezők tartoznak, akik közösségben szeretnének élni. Az
idős ellátáshoz tartozik a házi segítségnyújtás
szakfeladatunk, ami kijáró szolgáltatás.
A támogató szolgáltatás fogyatékos személyeket lát
el. Ide tartozik a személyszállítás is, pl. orvosi rendelőbe
szállítjuk őket. A cél: a fogyatékosok ne szoruljanak ki a közszolgáltatásokból.
A Baracska melletti tanyákon pedig tanyagondnoki szolgálatot végzünk.
Idén januártól családi napközit üzemeltetünk az intézetben
– ez már a gyermekvédelmi rész –, hét kisgyermeket látunk
el napközben, napi négyszeri étkezés biztosításával.
Azoknak a szülőknek a gyerekét látjuk el, ahol az édesanyának
lehetősége nyílik a GYED letelte után vagy a GYES alatt
visszamenni, dolgozni. A gyermekjóléti szolgáltatás célja,
hogy a gondoskodásból a gyerekek ne kerüljenek bele a gyermekvédelmi
szakellátásba, mert az a nevelőotthonok világát jelenti. Ezért
ahhoz a családhoz, ahol a gyerekkel probléma van, végzett szociális
munkást rendelünk ki.
Pályázatokon is részt vesznek az ellátási kör bővítése érdekében?
–Természetesen. Az alapszolgáltató központ is EU-s pályázatból
jött létre, és nyáron írják ki a jelzőrendszeres házi
gondozásra a pályázatot, amin indulni szeretnénk. A gyermeklétszám
emelkedése miatt lakossági szükséglet lenne egy bölcsőde
kialakítása is, természetesen a pályázati lehetőségeket követve,
figyelembe véve.
Medveczky Attila
|