|
 2012.05.18.
Dunaújváros az élre tör
A Medgyessy-kormány privatizálta a Dunaferrt, ami most ukrán-orosz
üzleti érdekeltségbe tartozik
Dunaújváros és
környéke 2020-ra Magyarország legversenyképesebb térségévé
válhat - hangzott el április 18-án a Közép-Duna térségi
gazdaságfejlesztési konferencián, amelynek a Dunaújvárosi Főiskola
adott otthont.
„Az ember vagy tényleg tesz is valamit, vagy csak azt
állítja, hogy tett valamit.
Én az első módszert
ajánlom, mert itt a konkurencia még nem annyira erős." -
Danny Kaye-től vett idézet volt a konferencia mottója. Mit tud
ténylegesen tenni azért Dunaújváros, hogy 2020-ra a
magyar gazdaság motorja legyen? – kérdezem Cserna Gábort,
a város polgármesterét.
–2010 végén létrejött városunkban a Közép-Duna Térségi
Gazdaságfejlesztési Platform. Ezt a Dunaújvárosi Kereskedelmi
és Iparkamara alapította, és ehhez csatlakozott az önkormányzat
– maga a város intézményeivel, cégeivel – és a főiskola,
mint szellemi bázis. Érdekesség, hogy csak három megyei jogú
városban– Nagykanizsa, Sopron, Dunaújváros –,működik önálló
ipari -és kereskedelmi kamara. A platform célja együttműködés
kialakítása a városban működő nagyvállalatok és a már említett
három „szereplő” között kifejezetten a gazdaság erősítése
érdekében. Alapító tagok –a felsoroltakon kívül –: az
ISD Dunaferr Zrt. – ez a mai napig a legnagyobb foglalkoztató a
térségben– , a Hankook Tire Magyarország Kft. – a dél-koreai
gumigyár –, a papírgyártással foglalkozó Hamburger Hungária
Kft., és a Ferrobeton Zrt.. Nyitott platformról van szó, így léptek
már be kisebb vállalkozások is közénk. Mindennek gyakorlati
haszna lehet pl. közös pályázatok benyújtása akár uniós,
akár kormányzati támogatásra.
Az Új DunaPolis Gazdaságfejlesztési Klaszter szereplői
megegyeznek a felsoroltakkal?
–Így van. Az eredeti elnevezés volt platform, míg
az új a klaszter. Semmilyen lényegi különbség nincs a kettő
között; ugyanazon szervezetről, tagokról és célokról beszélünk.
Gondolom, a piacképes tudás átadása miatt, lényeges,
hogy a Dunaújvárosi Főiskola ennek a klaszternak a tagja.
–A főiskola meghatározó a térségben, főleg mióta önállóvá
vált. Büszkék vagyunk erre, és meg is szeretnék tartani az önállóságát,
ennek érdekében a hagyományos műszaki és gazdasági szakokon
kívül társadalmi szakokat is működtet az intézmény.
Miként tudják vonzóvá tenni a befektetők számára Dunaújvárost
és térségét?
–Először azokról a fejlesztésekről beszélnék,
melyek túlmutatnak a városon. Kormányzati elképzelések közt
is szerepel a V0-ás vasútvonal megépítése, aminek
legfontosabb eleme számunkra az új dunaújvárosi vasúti híd.
Másik városon túlmutató kérdés a logisztikai központ megvalósítása.
Ez a földrajzi lehetőségeinket aknázza ki, hiszen szinte az
ország közepén, a Duna mentén, a megépült M6-ossal, az ide
települt nagy cégekkel sok mindent elérhetünk, de nem eleget,
ha nincs logisztikai központunk. Ez a központ összekötné a
vasúti, közúti, vízi és légi közlekedést, beleértve természetesen
a teherszállítást. A harmadik az M8-as autópálya, melynek
legfontosabb eleme rövid távon a Dunaújváros-Kecskemét,
hosszabb távon pedig a Dunaújváros-Veszprém szakasz. A
platform pedig megpróbálja a maga módján lobbival, pályázatokkal,
egyeztetésekkel kifejteni tevékenyégét a fejlesztési kérdésekben.
A helyi fejlesztésekre rátérve: a kormányhoz nyújtottunk be,
és jelenleg elbírálás alatt van egy 3 milliárd forintot megcélzó
pályázat a dunaújvárosi futballstadion rekonstrukciójára. Az
első Orbán-kormány idején megépült a stadion, akkor, mikor még
az állam támogatatta a dunaújvárosi sportéletet. A
Medgyessy-kormány viszont privatizálta a Dunaferrt, ami most ukrán-orosz
üzleti érdekeltségbe tartozik. A stadionnal aztán később nem
foglalkoztak. A jelenlegi, az MLSZ által kiírt pályázat
kifejezetten olyan városokat támogat, ahol nem stadion építésre,
hanem rekonstrukcióra van szükség. 2000-ben meg is kaptuk a nemzet
sportvárosa címet, amikor egyszerre hét csapatsportágban
volt Dunaújvárosi bajnokcsapat. A helyiek tudják, hogy a
szocialista rendszerben nagyszerű vidámpark működött. Ez
nagyon lepusztult állapotba került, s ennek renoválására is
adtunk be pályázatot, ahogy a szabad-strandra is, amit a korábbi
városvezetés elhanyagolt, viszont mi fürdőzésre alkalmassá
tettük. Csak az elmúlt hosszú hétvégén több ezren voltak
kint a szabad strandon.
A kórház modernizálásáról is olvastam.
–Egy közel négy milliárdos beruházásról van szó.
A teljes infrastrukturális fejlesztéstől a számítógép
parkig mindent felújítottunk. Még fut az előző interjúban is
említetett DAHAR-projekt, ami a Duna-menti bel-és külföldi
településeket köti össze, és célja a kikötők fejlesztése.
2020-at jelölték
meg. Ennyire bíznak abban, hogy nem lesz addig nagyfokú gazdasági
és politikai változás?
–Természetesen bármi bekövetkezhet, hiszen 2020 nem a közeljövőben
lesz. A kamara megbízásából egy budapesti cég, a HÉTFA Elemző
Központ készítette el a város gazdaságfejlesztési tükrét
kis könyv formájában, s ebben jelölték meg célzott időpontként
2020-at.
A lakosság mennyire támogatja elképzeléseiket?
–A beszélgetésekből azt szűröm le, hogy főleg a
helyi fejlesztésekben érdekeltek az emberek. Azokban, melyek életükben
pozitív változást hozhatnak; ilyen a kórház, a stadion és a
szabad strand fejlesztése.
Medveczky Attila
|
