2012.05.18.
Udvarhelyszéken a minták egyszerűek,
de nagyon gazdagok
Ma a tehetősebb inkább túlcicomázott, milka-tehén színű
kaput állíttat
„Székelykaput a
csíkomlyói Dévai Szent Ferenc Alapítványnak!” – ezzel a céllal
írt pályázatot Gábor Balázs homoródszentpáli székelyfaragó
a magyarországi Nemzeti Kulturális Alaphoz, melyet pozitív elbírálásban
részesítettek. Pályázata elkészítésében az Artera Alapítvány
segített. Így sikerült elkészíteni a székelykaput a csíksomlyói
Dévai Szent Ferenc Alapítvány háza elé. Az avatóra április
29-én, vasárnap került sor.
Honnan jött az ötlet, hogy az alapítvány számára székelykaput
készítsen?
–Az Artera Alapítvány által kerültem kapcsolatba Böjte
Csaba ferences atyával. Az alapítvány akkor vetette föl a székelykapu
ötletét. Ez után megpályáztuk a Nemzeti Kulturális Alapnál
a székelykaput, és 300 ezer forintot kértünk tőlük. Hála
Istennek ennyit is adományoztak nekünk.
Tehát ennyi egy székelykapu ára?
–Nem, az összköltség kb. 400 ezer forintot tett ki,
és az én munkadíjam volt a legkevesebb, azt is mondhatom, hogy
majdnem felajánlásból dolgoztam. Sőt én adtam még 70 ezer
forintot az anyagba bele. Ez egy csodás kapu, amit megért támogatni
és elkészíteni.
Sok megrendelése van székelykapukra?
–Hála Istennek, elegendő. Magyarországról is
rendeltek kettőt, egyet Keszthelyre, egyet pedig Várvölgyre.
Emellett szülőfalumban, Homoródszentpálban is kértek tőlem
egyet. Azt lehet mondani, hogy havonta egy székelykapu kikerül
kezeim közül. Balatonfőkajárra pedig egy haranglábat kell
faragnom, arra a munkára a helyszínre utazom.
Tulipán, bimbó, rozetta, inda, levélzet – ilyen mintákat
láthatunk a csíksomlyói székelykapun is?
–Természetesen. A szimbólumrendszer jelentése szerint a
bimbóból indul ki az élet, és a tulipánnal végződik.
Amíg a bimbó, a tulipán nincs rajta, addig egy élettelen
fadarabról beszélhetünk?
–Ez nem így van, hiszen, ha már egy vésőnyom van a
fában, akkor megművelt, nem életlen anyagról beszélhetünk.
Ha a már említetett minták hiányoznak – a rozettát helyenként
rózsának nevezik – nem székelykapuról, hanem egyszerű
faragott kapuról van szó.
Orbán Balázs Székelyföld c. munkájában ír a máréfalvi
kapuról, ami egyszerű, de ugyanakkor értékes mintakincsekkel
rendelkezik. Ez az ön véleménye is?
–Helyesbítek, mert nem csupán a máréfalvairól,
hanem az udvarhelyszéki mintázatról beszélt Orbán Balázs. Az
viszont nagyon helyesen mondta, hogy a minták egyszerűek, de
nagyon gazdagok. Onnan származnak mintáim, de nem másolok, mert
minden mester rendelkezik egy ún. mesterjeggyel. Tehát két
mester különbözőképpen farag ki egy mintát.
Ön fiatal, 28 éves mester. Mikor sajátította el a
faragás mesterségét?
–Tizennégy éves koromban kezdtem el faragni az
egyik falumbeli mesternél. Azóta ezzel foglalkozom, mint szépművészeti
bútorasztalos, fafaragó.
A tehetősebb emberek Erdélyben székelykaput állítanak
a portájuk elé, vagy valami modern dolgot? A míves munka
tetszik a szemnek?
–Általánosságban beszélek: aki meg tudná anyagilag
engedni magának egy székelykapu állítását, a tehetősebb,
inkább egy túlcicomázott, milka-tehén színű kaput állíttat.
Aki viszont szeretné, annak nincs lehetősége szép, értékes
kaput csináltatni. Ilyen esetben sokszor azzal támogatom a kérelmezőt,
hogy csak anyagdíjat kérek. Ezzel is jó cselekedet hajtok végre
és segítem a hagyomány továbbélését. Egyébként a székelykapu
a gazdagságot is szimbolizálta. Minél gazdagabb volt a gazda,
annál mívesebb és nagyobb volt a kapu. A székelység társadalmi
szerveződése következtében, a szabad státus jogán, a falvak
létrejöttének folyamatában és önállósulásában a
legfontosabb a telkesítés volt. Ebben a folyamatban jelent meg a
székely portán a ház, a gazdasági épületek és a kerítés
mellett a kapu, előbb egyszerűbb, majd mívesebb formában. A
kezdetleges, egyszerűbb telekkapuk voltak a későbbi ácsolt és
faragott, kicsi- és nagykapuk elődei. A székelykapuk a gazdasági
és társadalmi szerveződés szükségszerű építményeiként
jelentek meg és tökéletesedtek a XX. század elején már
ismert és elterjedt formában és megmaradtak napjainkig.
Ön még mindig gyűjti a mintákat?
–Így van, s ehhez kéne még nekem egy digitális, tükörefektes
fényképezőgép. Ha ez meglesz, akkor egy hónapot arra szánok
az életemből, hogy minden jelentősebb székelykaput lefényképezek.
Vannak már tanítványai?
–Nyáron a fiatalok szabadidejükben szórakozni járnak,
de télen rendszeresen heti egy alkalommal tanul nálam négy
gyermek. Tehát nem hal ki ez a mesterség.
Medveczky Attila
|