2012.05.25.

Zselíz polihisztora

A szocialista rendszer kiutált, kirúgott pedagógusa voltam

Idén fennállásának 30. évfordulóját ünnepli a felvidéki zselízi Franz Schubert Vegyeskar. A születésnappal kapcsolatban Horváth Géza karnaggyal beszélgetünk.

Ezt a beszélgetést azért kellett május 5-ére, szombati napra szervezni, mert május 4-én volt a Katedra Matematikaverseny országos döntője Dunaszerdahelyen, aminek kezdettől fogva –immár 17. éve – ön a főszervezője. Meglepő, és nem szokványos, hogy egy kórusvezető, zenetanár matekversenyeket is szervez.

–Bizonyára meglepő, de nem vagyok végzett zenetanár, hanem matematika-földrajz szakos pedagógus, és a zene „csupán” a kedvteléseim közé tartozik.

Elég komoly kedvtelésről van szó, hiszen a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának segédkarnagya és krónikása, s emellett még zeneszerzéssel is foglalkozik.

–Attól függetlenül, hogy a közelmúltban jelent meg 23 művemet tartalmazó kórusgyűjteményem, és ennél lényegesen több művet írtam, nem tartom magam zeneszerzőnek.

Ez igen nagy szerénységre vall. Milyen stílusban komponál? A kortárs zenét sokan hallgathatatlannak titulálják.

–Különböző stílusokban. A népdalfeldolgozás egyértelmű, hogy könnyebben hallgatható, befogadható. Az már nem biztos, hogy könnyebben tanulható is. Egy gyermekkari mű hangzása is lehet „huszonegyedik századi”, csupán arra kell ügyelnünk, hogy könnyen elsajátítható melódiákból épüljön fel. A felnőtteknek írt műveim közt vannak igényesebbek is, amelyeket, nehéz elénekelni, mégis szépen szólnak. Mondják, hogy a kortárs művek hallgathatatlanok. Többszöri meghallgatás után azokról is kiderül: mégis hallgathatók.

Átiratokkal is foglalkozik?

–Csak olyan értelemben, hogy saját szórakoztatásunkra írtam kb. 30 igényes könnyűzenei feldolgozást, de ezek még nincsenek publikálva. Ezeket a kamarakórussal adjuk elő, de nem ez a fő profilom. Verseket is szoktam kórusra írni, de ezek nem az átiratok kategóriájába tartoznak. Több kórusművet is írtam a felvidéki Csontos Vilmos verse alapján.

Hallottam, hogy fiatalon rockzenét is szerzett. Az a tény, hogy jól ismeri a rockzenét megkönnyíti zenetanári munkáját? Könnyebben megtalálja az utat a fiatalokhoz?

–Akkor könnyítette meg, amikor zenekarban játszottam. Ettől függetlenül a gitáromat mindig beviszem az órákra, mert azzal a legkönnyebb kísérni az éneket.

Mielőtt a kórusról beszélnénk, legyen kedves Schubert és Zselíz kapcsolatáról szólni.

–Nagyon szívesen, hiszen erről a témáról írtam egy könyvet is Franz Schubert Zselízen címmel. Az alcím pedig: Kovács Károly elveszettnek hitt kézirata alapján. Nagyon érdekes, hogy miként is veszett el egy kézirat a szocializmus évtizedei alatt, majd hogyan került elő… Kovács Károly is leírja, hogy Schubert két nyarat töltött a zselízi kastélyban Esterházy János Károly és felesége, Festetics Rozina családjánál. 1818-ban Máriát és Karolinát, 1824-ben már a kis Antalt is tanította énekre és zongorára. Lényeges, hogy Schubert a négykezes zongoraműveket azért „találta ki”, mert ezzel a módszerrel lehetett a legegyszerűbben tanítani a grófkisasszonyokat. A zeneszerző magyar vonatkozású művei közül például a Magyar dallam (Ungarische Melodie) és a Magyar divertimentó (Divertissement à la hongroise) Zselízen keletkezett, és ezeken kívül is van néhány olyan mű, amelyeket ez a táj ihletett. Schubert időnként eljárt az úri kaszinóba, ahol ha nem is magyar népdalt, de magyar nótát hallott. Az pedig hatott rá.

A Franz Schubert Vegyeskar repertoárján sok Schubert-dal szerepel?

–Nem elegendő, mert Schubert kevés kórusművet írt. És amiket szerzett, azokat is inkább egynemű kórusra írta. Viszont vannak kvartettjei, triói, melyeket más zeneszerzők átdolgoztak kórusra. Ezek közül elég sok a műsorunk részét képezi. De éneklünk mi eredeti Schubertet is, pl. a „Chor de Engel”-t és a „Salve Regina”-t.

Harminc évvel ezelőtt milyen indíttatásból alapította a Franz Schubert Vegyeskart?

–1982. február 1-jén alapítottam meg a kórust, mikor éppen a szocialista rendszer kiutált, kirúgott pedagógusa voltam. A helyi művelődési otthonban dolgoztam, és hogy értelme is legyen a munkámnak, megalapítottam ezt a vegyeskart. Akkor látták a rendszer emberei, hogy kirúgásommal csak jót tettek a magyar közösségnek, ezért 1984-ben újra taníthattam.

Gondolom, egyértelmű, hogy volt növendékei is a vegyeskar énekesei.

–Így van, sokan a gyerekkórusból kerülnek át, de nem mindenki. Jöttek az ismerőseik is, akik jól tudták, hogy milyen pluszt ad, ha valaki kórustag.

Szép dolog, hogy Zselízen működik több énekkar, de a minőséget is keményen megköveteli?

–Egy énekkar létrehozása szervezés kérdése, egy kórust viszont nevelni kell; a hangzást ki kell alakítani. Hatalmas volt a lelkesedés, amikor 52 taggal megalakult a vegyeskar, de akkor még szégyelltem magam a hangzás miatt. Nem telt el négy év, és megfelelő pedagógiai munkával az ország amatőr kórusainak élvonalába kerültünk.

Harminc év alatt kórustalálkozókon, versenyeken is részt vettek?

–Természetesen. Felvidéken háromévente szervezik a Kodály Napokat, ami a felnőttkórusok országos seregszemléje. 1987 kivételével, mikor eltört a vállam, mindig jelen voltunk ezen a megmérettetésen és vagy arany-, vagy ezüstkoszorús minősítést szereztünk.

Mikor lesz a születésnapi gála?

–Amikor lesz rá pénz. Februárban nem tudtuk megünnepelni a születésnapot, így két lehetőségünk van: vagy az őszi szezonban ünneplünk, amire megpróbálok anyagi forrást előteremteni, vagy júniusban, de akkor zártkörűen, minden nagyobb ceremónia nélkül. Jobban örülnék az őszi ünnepségnek, mert akkor meg tudnánk hívni a barátainkat, azokat a kórusokat, akik minket is elhívnak. Az egri kórust mindenképpen meg szeretnénk hívni a jubileumi hangversenyünkre – ha lesz. Nem könnyű a helyzetünk, mert immár második éve nem kapunk a városi költségvetésből megfelelő összeget. Most abból tartjuk fenn magunkat, hogy tavaly nyáron rendeztünk egy hatalmas kórustalálkozót, annak emlékére, hogy 50 éve, 1961-ben itt, Zselízen volt az első országos énekkari találkozó. Azt akkor Szíjártó Jenő tanár úr szervezte, aki a ’80-as években elhunyt, de a felesége bőkezűen támogatta anyagilag ezt a fesztivált, annyira, hogy még CD-t is ki tudtunk adni. Nem állunk jól anyagilag, de nem panaszkodom, tesszük hivatástudatunknak megfelelően a dolgunkat.

Medveczky Attila