vissza a főoldalra

 2012.05.25. 

Mindig a kiszolgáltatottakért állt ki

Csurka Istvánra emlékezett a Nemzeti Fórum

Csurka István írói fénykora a nemzet politikai gyászkora volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint, aki május 23-án este a Nemzeti Fórum Kölcsey Körének konferenciáján méltatta az idén februárban 78 éves korában elhunyt drámaírót szerdán. A Csurka István emlékesten Lezsák Sándor beszédében az 1945 utáni nemzedék egyik legdúsabb termésű és „értékben is direkt termő" drámaírójának nevezte Csurka Istvánt, akinek műveit szinte alig játszották az elmúlt bő két évtizedben, „kényszerűen együtt élt" azzal a helyzettel, hogy még remekművei is csak hosszas várakozás után kerülhettek színpadra. Mint mondta, az író műveinek címei egyre beszédesebbek, az elsődleges jelentéstartalmon túl új értelmezéseket, üzeneteket küldenek az „immár végleges, javíthatatlan szövegben". „Prózai művei, akár színdarabjai már a címeikben is komorak, vészjóslóak" - mondta Lezsák Sándor, hozzátéve, hogy Csurka István még a könnyed, játékos komédiáiban is fenyegetően és halálosan komoly volt. A Nemzeti Fórum elnöke szerint Csurka István írói fénykora a nemzet politikai gyászkora volt, amelyben tilalmas volt a korlátokat feszegetni, s ő egyre csak feszegette. A politikusi nyíltságot, a kíméletlen politikai őszinteséget az írón torolták meg azok, akik - az egyik esszékötet címére utalva - veszélyesnek tartották az Új magyar önépítést, és „így lett megkerülhetetlen az antiszemitizmus vádja" - fogalmazott Lezsák Sándor. Az Országgyűlés alelnöke idézte a drámaíró szavait, miszerint soha nem sértett embereket vagy embercsoportokat faj, felekezet, bőrszín vagy nemzetiségi hovatartozás miatt, s a XX. századi Európa legnagyobb gyalázatának tartja, ami a zsidókkal történt a második világháború előtt és alatt. Hozzátette, hogy nincs ok magyarázkodásra, viszont arra igen, hogy Csurka István gondolatait megidézzék, drámáinak bemutatását pedig sürgessék. Csurka István mindig a kiszolgáltatottakért áll ki.

            Dr. Bíró Zoltán, az MDF első elnöke hozzászólásában kifejtette, hogy mélységesen felháborította, mikor a pártban a mindenkori technokraták azt hangoztatták: elegük van az írókból. Ezt általában azok mondták, akik semmilyen építő feladatot nem vállaltak, s mikor már minden elkészült, mikor megnyertük a választásokat, jöttek, hogy segítsenek. „Ez a segítség abból állt, hogy megtörtént ebben az országban az, ami korábban nem történt meg, mégpedig az, hogy az ország vagyonának kiárusítása villámgyorsan végbement. Bíró Zoltán azt a kérdést is érintette, hogy milyen viszonyban volt Csurka Antallal. 1992-ig még hitt Csurka a miniszterelnökben. Bízott abban, hogy derék úriember irányítja a pártot. Majd egyre jobban széthúzott a csoport. A zsidókérdéssel kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy Csurka csak azt tette, ami minden szellemi embernek a dolga. Ebben nem volt egyedül. A magyar irodalomtörténetben Janus Pannonius óta a nemzeti sorskérdésekkel foglalkoztak legnagyobb költőink, íróink.

            Horváth Béla a Kölcsey Kör vezetője felelevenítette Csurka Istvánnal való első találkozásainak emlékeit. Azt, hogy mennyire örült Csurka, mikor megtudta, hogy a második fordulóban is nyert az MDF. „Óriási információbázissal rendelkezett. Abban az időben nem volt internet, se mobiltelefon, mégis összefutottak a kezébe a hírek. Hogyan lehet Csurka István jellemezni? Azon ritka politikusok közé tartozott, aki szerethető volt és nem volt haragtartó sem.”

            Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester, a Csurka István Emlékbizottság elnöke elmondta, hogy most az a kép van szemei előtt, amikor Csurka István jól eső érzéssel végignézett a színpadon a teli Hősök terén. „Ő ott van közöttünk, mellettünk, mert halhatatlan. Liszt Les Preludes-ének mondanivalója jut eszembe: az ember élete nem egyéb, mint egy csodálatos előjáték a halhatatlansághoz.”  Medveczky Ádám közölte, hogy karácsonyra könyvet szeretnének megjelentetni „Négy-öt magyar összehajol-Csurka István emlékére” címmel. Országjáró körutat szerveznek hogy Csurka István a nemzeti emlékezetbe méltó helyre kerüljön. „Síremléket szeretnénk emelni, és Csurka István születésének 80. évfordulójára köztéri szobrot állítani. Ennek megvalósítására számlaszámot teszünk közzé rövidesen a Magyar Fórumban.” Medveczky Ádám szerint az emlékestek azért lényegesek, mert nekünk van szükségünk Csurka István példájára.

            Domonkos László, a Csurka című kötet szerzője szerint eljött az idő arra, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek. Látóembernek nevezte Csurkát, akinek a Magyarországgal és a nemzettel kapcsolatos gondolatai ma is aktuálisak, és a 20-30 éve megírt előrelátásai sajnos beigazolódtak.

(MTI/fuggetlenseg.hu)