2012.03.02.
Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné
(Forrás Színház)
Csokonai Vitéz Mihály az egyik legszomorúbb sorsú költőnk.
Egész életére a nélkülözés, az össze-visszahányódás
nyomta rá a bélyegét. Mindössze 32 évet mért számára a
Teremtő, de az teli volt kudarccal, meg nem valósult tervekkel.
Pozsonyba azért sietett 1796 őszén, hogy pártfogókat találjon
az akkor kezdődő országgyűlés nemesi résztvevői között.
Ekkor ismerkedett meg a jó anyagi körülmények között élő
Vajda Juliannával, – Lillával, – akit a nagy társadalmi különbségek
miatt nem vehetett feleségül. Lilla szerelme 9 hónapig boldoggá
tette, de a leányt, míg Csokonai állás után járt, szülei
1798 márciusában férjhez adták egy tehetős dunaalmási
vaskereskedőhöz. Szerelmének elvesztése tudatosította
Csokonaiban reményeinek végleges összeomlását. Ezután két
évig a Dunántúlon bolyongott, különböző barátai, ismerősei
látták vendégül. Sárközy István, Somogy megyei alispán
juttatta be 1799 májusától 1800 februárjáig helyettes tanárnak
a csurgói gimnáziumba. Csurgón, a tankönyvek és felszerelés
nélküli gimnázium mindössze 9 diákból és egy szál tanárból
állt. Csokonait mégis bizakodott, s lelkesen vágott bele a
pedagógusi munkába. Jegyzeteket készített tanítványai számára,
ekkor írta meg és adatta elő diákjaival két színművét: a
Culturát és Az
özvegy Karnyóné s két
szeleburdiak-at. Ez utóbbinak 1799. szeptember 1-jén volt a
„premierje”, és három hétre rá, másodszor is eljátszották.
Több, mint 200 éve kedvelt darabja teátrumainknak. A Forrás Színház
1995-ben alakult, értékápoló és értékteremtő kulturális
tevékenységét küldetésnek tartja. A Karnyónét 2011. október
11-én Veszprémben mutatták be, ezt az előadást hozták el
most február 11-én az Újpest Színházba.
Csokonai négy eredeti színpadi művet hagyott az utókorra:
a Gersont, a Méla Tempefőit, a Culturát és a Karnyónét, s
ezek közül a legkiforrottabb, a legszínszerűbb darabja a Karnyóné.
Csokonai vándorlása közben bizonyára találkozott német vándorszínész
truppokkal, akik a commedia del' arte hagyományait követve
tartották előadásaikat, és elsősorban szórakoztatni akarták
a közönséget. A Karnyónéban, ebben az énekes, táncos komédiában
Csokonai nem tűzött ki maga elé semmilyen magvas mondanivalójú,
fennkölt célt, csupán kacagtatni akart. Igazi vérbő humorú
dialógusokat írt, a bohózat tempója élénk, ütemes,
dramaturgiája feszes, megfelelő arányban keverednek benne a szöveges
részek és a dalbetétek. Olyan, mintha a későbbi népszínművek
előfutára lenne. Csokonainak a Lilla-szerelem fiaskója után, a
somogyországi barangolása alatt keletkezett műveiből árad a nőellenesség,
s ezen belül a legtöbb mosolyt az öregedő hölgyek visszataszító
gerjedelme csalja a nézők orcájára. A Karnyóné tartalma is e
téma körül forog. Karnyó, a tehetős kereskedő a franciák
fogságába esik, s felesége, az élemedett dáma halottnak véli
a párját, ezért rögvest új férj után néz. Hozományvadász,
széltoló fiatalemberek: Lipittlotty és Tipptopp dongják körül,
a pénzéért csapják a szelet neki, Karnyóné viszont azt
hiszi, a két szép szeméért szeretik. Keservesen csalódik,
mert ráébred, csak a vagyonára fáj mindkét ficsúr foga. Bánatában
öngyilkosságot követ el, két csaló udvarlója egymást öli
meg. A végszóra kiszabadul a férj, és - mint a moliere-i vígjátékokban
- hirtelen, deus ex machina, azaz isteni beavatkozással oldódik
meg a konfliktus: a jó tündér feltámasztja a megboldogultakat.
Az egész darabban nincs egy épeszű figura: Karnyóné, a
szerelmi pánikba esett boltosné, a szerencsétlen, bajfácán férje,
az ütődött fiacskája, a könnyűvérű szobalánya, a
hetet-havat összehordó segédje, a két szélhámos széptevője
és a vándor kuruzsló az összes szereplő. Ez utóbbi alakban
– némi kesernyés szájízzel és önkritikával – Csokonai
önmagát írja meg.
Az előadás sikerét Huzella Péter zenéje és a színészek
munkája alapozza meg. Ezeket a kissé furcsa, bogaras figurákat
el lehetne ripacskodva, olcsó, vásári módon is játszani.
Azonban nem élnek ezekkel az eszközökkel, hanem a jó ízlés
határán belül maradva komédiáznak. Karnyónét, a klimaxos
boltosnét Bánsági Ildikó (felső képen) alakítja. Igencsak
mulattató sóvárgása, epekedése. Harsányan derül a közönség
az idióta Samut megjelenítő Papp Attila játékán. Páratlan
mimikával jeleníti meg ezt a gyagyás fiút. Molnár Anikó kellő
kedvességgel és kacérsággal formálja meg a kétszínű csinos
szolgálót. A hírharang, mindent összezagyváló Lázárt Ács
Tamás személyesíti meg. A két házasságszédelgő csirkefogót
Pintér Gábor és Krizsák Alfonz személyesíti meg. Kuruzst, a
mindenhez értő csodadoktort Szarvas Attila harsányan viszi színre.
Dörner György (alsó képen), aki nem csak rendezője a
darabnak, hanem Karnyó rövid szerepét is megformálja, igen
pergő, gyors ritmusú, elragadó előadást hoz létre. A
publikum pedig élvezi a fergeteges humort, és a hasát fogja a
nevetéstől. Igen kellemes produkciót láthatott az Újpest Színházat
pukkadásig megtöltő közönség.
Dr. Petővári
Ágnes
|