Függetlenség

2012.03.02.

Szociális földprogram Nyírcsaholyban

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az emberek akarnak dolgozni

Négymillió forintot nyert el a halmozottan hátrányos helyzetű embereket segítő szociális földprogram finanszírozására a nyírcsaholyi önkormányzat, amely az idén így 54 rászoruló családot tud ily módon támogatni. A település polgármesterével, Hanusi Péter úrral a szociális földprogramról beszélgetünk.

A program arról szól, hogy földet osztanak a rászorulóknak, vagy pedig a mezőgazdaságban dolgozók részesülnek majd a termékekből?

–Egyikről sem. A hátrányos helyzetű lakosok többsége nincs birtokában azoknak az ismereteknek, amivel ezt a földet megfelelő szakértelemmel és kellő hatékonysággal lehetne megművelni. Hiányoznak az anyagi forrásaik, de egyéb mozgósítható eszközök sem állnak rendelkezésükre. Mi tehát azt mondjuk, hogy a szociális földprogram nagyon jó lehetőség arra, hogy további embereknek, családoknak adjunk munkát mintegy 5,4 hektárnyi önkormányzati területen. Ekkora területen terveztünk tehát növénytermesztést, és a munkaügyi központtal, illetve a Belügyminisztériummal kötött szerződés útján 54 főt tudunk foglalkoztatásba vonni. Ki kell hangsúlyozni, hogy ez nem az említett négymillió forintból valósul meg. A felvezetőben közölt összeget eszköztámogatásként, vetőmag -támogatásként kaptuk; tehát a program dologi részének megteremtésére. Ehhez a négymillió forinthoz kötve annak idején mi azt vállaltuk, hogy 2011-ben 15 főt vonunk be ilyen munkálatokba, és 2012-ben további 39 főt foglalkoztatunk, de ez már a mezőgazdasági Startmunka-programban teljesül. Két héttel ezelőtt pedig megkaptuk a jó hírt, hogy a korábbi megállapodásnak megfelelően további 15 embert tudunk foglalkoztatni a 2011-ben elnyert szociális földprogramhoz kapcsolódóan, tehát nem is 54, hanem 69 főről van szó. Így 69 család nálunk nem 22 ezer forintos segélyből fog tengődni, hanem normális munkabért kapnak. Mi arra is igyekeztünk forrást előteremteni, hogy ezek az emberek a munkavégzéshez kapcsolódóan munkavédelmi eszközöket is kapjanak, de ugyanakkor hasznosítható ismeretekhez is jussanak. Elég furcsa, de sajnos ennyi évtized után sokan annyira kiestek a termelés folyamatából, hogy újra meg kell tanítani az egyéneket gazdálkodni, a kiskertet művelni; arra, miként palántázzanak, milyen vegyszereket alkalmazzanak. Tehát igyekszünk gyakorlati ismereteket nyújtani, a program vezetője pedig diplomás kertészmérnök és minden egyes munkafázis előtt elmondja, hogy mi a célja a különböző részmunkáknak. Ezzel a szociális földprogrammal egy majdan megalakítandó szociális szövetkezet alapjait is le szeretnénk rakni. További célunk, hogy idén létrehozunk egy olyan nonprofit kft-ét, aminek az egyik legfontosabb feladata a szociális földprogram működtetése. Idén újabb területeket szeretnénk bérelni a program kiteljesedése érdekében. Vidéken több olyan idős ember él, aki nem tudja uralni a területét, nem képes egészségi és fizikai állapota miatt megfelelő növénytermesztési munkát végezni. Ők átadják a kis birtokukat az önkormányzatnak, amelyik így bevételhez jut a megtermelt növények felhasználása és értékesítése révén, valamint munkát ad az embereknek. Az időseknek pedig nem kell attól tartani, hogy megbírságolják őket a terület gondozatlansága miatt. Tehát mi így szeretnénk felépíteni ezt a programot egyre nagyobb területen. Ennek nagyon örülnek a lakók, mert nálunk 24%-os a munkanélküli ráta, ami óriási szám; minden negyedik munkaképes ember munkanélküli. Nagyrészük nyolc általánost, vagy még azt sem végezték el, így nehezen tudnak elhelyezkedni. Így ez egy valódi érdemi és tartalmi munkát kínáló lehetőség a számukra. A szomszédos Mátészalkáról mostanában hallottunk ugyan jó híreket, hogy nagy cégek létszámfejlesztésre készülnek, viszont ott az érettségi a minimális felvételi feltétel, így sajnos a mi álláskeresőink döntő többségének ezek a lehetőségek nem kínálnak reális, elérhető alternatívát…A szociális földprogram keretében két nagy fóliát is építettünk, melyekben már 15 cm-es a zöldhagyma. Hamarosan indul az egyéb zöldségfélék palántázása, krumplit fogunk vetni, míg a szabad területen rozsot és kukoricát vetettünk eddig. Mindezt abból a szociális programból tudjuk finanszírozni, amihez nekünk nem lett volna meg az önerőnk, e program elnyerése nélkül bele sem tudtunk volna vágni terveink megvalósításába. A települési önkormányzat nagy mennyiségű pénzt költ gyermekétkeztetésre és az idősek étkeztetésére. Mi nem tehetjük meg azt, hogy azokat, akik ezen önkormányzati szolgáltatásokat igénybe veszik, nem támogatjuk. Az iskolában, óvodában nincs olyan gyerek, aki ne kapna támogatást legalább 50 %-os mértékben. Sőt a diákok 70-80%-a halmozottan hátrányos helyzetű, így a szülőknek nem kell utánuk fizetni az étkeztetésért. Az ebédet igénylő öregek a nyugdíjuk összegéhez igazított támogatásban részesülnek sávosan. Úgy számoljuk, ha a közétkeztetéshez szükséges zöldséget és gyümölcsöt megtermeljük, éves szinten milliókat tudunk spórolni.

Amennyiben az említett 69 családfő nem fogadja el a munkát, akkor elesik a segélytől?

–Hála Istennek, olyan helyzetben vagyunk, hogy az emberek akarnak dolgozni, és minél többen szeretnének csatlakozni a közfoglalkoztatási programjainkhoz. Február 1-jével indult külterületi utak, belvízelvezető árkok karbantartására és kazánprogramra közfoglalkoztatás, mi összesen 53 embert szólítottunk meg, közülük csak hárman nem vállalták, illetve nem vállalhatták a munkát, ebből egy fő elhelyezkedett a munkaerőpiacon, egy fő pedig elköltözött, a harmadik személy pedig a friss balesete után törött kézzel is mindenáron dolgozni akart. Azt is jól tudjuk, hogy harminc napos munkát kell végezni ahhoz, hogy a következő évben bármilyen önkormányzati ellátásra jogosult legyen az illető. Nyírcsaholyban sikerült megértetni az emberekkel, hogy aki képes magáról gondoskodni, és dolgozni is szeretne, akkor tegye azt. Így nálunk csak olyan emberek vannak benne a támogatási rendszerben, akik bármikor képesek és készek a munkavégzésre.

A lakosok jövedelme bizonyára meghatározza az önkormányzat bevételét is. Gondolok az adókra. Belügyminisztérium pozitív döntésének, az ÖNHIKI-s pályázat második fordulójában, november elején újabb 10 millió forint kiegészítő támogatáshoz jutottak. Ez a pénzt a számlák rendezésére fordították?

–Elsősorban a számlák kifizetésére és az iskolai és óvodai nevelésre fordítottuk a befolyt összeget. Büszkék vagyunk rá, hogy minden évben történik valamilyen fejlesztés a településen. Tavaly átadtuk a felújított orvosi rendelőt, ami 17 millió forintos összköltségű volt. Jelenleg pedig több mint egy milliárdos szennyvízprogramot valósítunk meg a szomszédos Nyírmeggyessel, ami május 27-én fejeződik be. Az elképzelhetetlen, hogy egy adott évben ne lépjünk előre és ne költsünk valamilyen fejlesztésre.

Polgármester úr már említette a költségmegtakarítást. Igaz, hogy biomassza tüzelésre is alkalmas kazánhoz jutottak tavaly a Start-munka projektből?

–Ez igaz. Sokan azt kérdezik tőlünk, hogy anyagi nehézségek közepette miként tudunk beruházni. Két évvel ezelőtt iskolaépületet bővítettünk, aulát, szaktantermeket és tornatermet építettünk. Iskolánk épülete energiahatékony lett, hőszivattyús fűtési rendszerrel és a melegvízhez napkollektorral a tetején. Tavaly pedig egy 30 milliós közparkot adtunk át. Mindez pedig a településen élők maximális összefogásának köszönhető. Nálunk nincs széthúzás. A kazánprogramot pedig úgy találtuk ki, hogy begyűjtjük a hozzájáruló lakosok földjéről pl. a kukoricaszárat, napraforgó-kórót és a gallyakat, s ezzel az ingyenes biomasszával fűtünk a már említett, pályázaton elnyert kazánokban. Mi tehát nem panaszkodunk, hanem mindig csak arra koncentrálunk, miként is léphetünk előbbre.

Medveczky Attila