vissza a főoldalra

 2012.03.16. 

Imaév a nemzetért

Más eszközökkel próbál teret hódítani az újpogányság

A XVI. Benedek pápa által októberrel kezdődően meghirdetett Hit Éve előkészítéseképpen és az országunkat érő folyamatos támadások kivédésére imaévet hirdetett nagyböjt első vasárnapjától a Margit körúti ferences plébánia képviselőtestülete. Az imádság erejéről és a támadások kivédéséről Fr. Horváth Achillest, az Országúti Ferences Templom plébánosát kérdeztük.

 Laudetur Jesus Christus! „A Gonoszlélek, a hazugság és megosztás lelke jár körül a világban. Magyarországot, a magyar nemzetet különösen is támadja.” – idézek a felhívásból. Sokszor támadják a katolikus egyházat azzal, hogy beleszól a politikába. Nem tart attól, hogy ezzel bizonyos körök ráerősítenek a támadásra?

 –Eléképzelhető, hogy lesznek ilyen hangok, de esetünkben nem pártpolitizálásról van szó. Egyébként is a II. Vatikáni Zsinat kifejezetten említi, hogy a keresztény embernek, így a papnak, püspöknek is kötelessége a társadalmi életben felelősséget vállalni. Márpedig itt és most erről van szó. Pláne, ha lelkiismeretünk sem hagy ilyenkor nyugodni bennünket. Mint ahogy Márfi Gyula veszprémi érsek is válaszlevelet írt David Baer teológia- és filozófiaprofesszornak, amikor az USA-beli lutheránus egyetem tanára fals információk mentén mondott véleményt hazánkról és a magyarországi vallásszabadságról.

 Mikor volt utoljára ilyen típusú felszólítás és imaév Magyarországon?

 –2006-ban. Az elsősorban nem a magyar nemzet elleni külföldi hazugságok ellen irányult, hanem a keresztény emberek figyelmét hívta fel arra, hogy imádsággal, odaadottsággal a Jóisten felé nyissák meg a szívüket. Az imaévben is imádkoztunk a hazáért, a keresztény emberekért, a nem keresztények megtéréséért, és a betegségben, nehézségben, egyéb bajokban szenvedő emberekért. Egyébként erre az imaévre is szeretnénk a mostanival ráerősíteni.

 Mit gondol, mi a hazánkat ért támadások valódi oka?

 –Nagyon sok ember eladósodott, és rajtuk a kormány segíteni kíván. Ennek módja nem tetszik különböző gazdasági köröknek. A tavaly elfogadott új magyar Alaptörvény Isten nevével kezdődik, védi a családot, a házasság intézményét, kimondja, hogy az egy férfi és egy nő kapcsolata, és a megfogant életet. Ezek azok a pontok, melyek néhány embert érzékenyen érintenek. A keresztény embereknek pedig hit és erkölcs kérdésében mellette kell állni azoknak, akik ha nem is csak vallási célzatból, de megpróbálják a keresztény értékeket alkotmányunkban rögzíteni.

 Ha Achilles atya nyomon követte az Európai Parlament azon ominózus ülését, amikor a miniszterelnök urat vallatták, láthatta, hogy a keresztény értékek ebben az intézményben nem sokat számítanak. Mit gondol, miért negligálják ennyire a kereszténységet, miért tartanak tőle?

 –Az imaév meghirdetésében is kimondom, hogy külön kell választani a gyarló embert és magát a Gonoszlelket, aki megpróbálja rávenni az embert a gonoszságra. A Gonoszlélek Krisztus ellen van, és így nyilván a kereszténység ellen is. Egy-egy embert tud a Gonoszlélek hatása alá vonni, hogy mind Istent, mind a hitet, mind a keresztény életet is megtámadja. Mi nem ezeket az embereket szeretnénk bírálni, sokkal inkább a mögöttes negatív erőt. Úgy érezzük, hogy ezt a mögöttes negatív erőt, Jézus urunk tanítását figyelembe véve, imádsággal és böjttel lehet kiűzni, elűzni önmagunktól. Az is tény, hogy annak, aki nem az igazság útján jár, annak az igazság bizony fájdalommal jár. Így ír az evangélium: Vigyázzatok magatokra! Bíróság elé fognak állítani és a zsinagógákban megostoroznak titeket. Miattam helytartók és királyok elé is hurcolnak, hogy tanúságot tegyetek előttük. Ha most valaki megtagadja a hitét, akkor az ellenfél rögtön igazolva látja magát, mert nem mert kiállni hitéért az illető. Ha már valaki visszakozik, és azt mondja, hogy néhány keresztény értéket kiveszek az alkotmányból, akkor a másik oldal mondhatja: nem is kell komolyan venni a kereszténységet, ha ők maguk sem veszik ezt oly komolyan. Nekünk viszont azért is komolyan kell venni a keresztény értékeket, mert lehet, hogy példánk másokat is jó útra térít.

 A Hit Évéhez miként csatlakozik az önök által kezdeményezett imaév? Ha jól emlékszem önök Szent Pálnak az efezusiakhoz írt levelét idézik.

 –Igen, mert ez a levél többször említi a hit mélységeit, ahogy azt is, hogy a hitet hogyan próbáljuk meg megélni. Az is lényeges – és ez a kapcsolódási pont – hogy maga az imádság egyfajta hit, bizalom. Hiszen a hit a bizalmat jelenti: én abban bízom, hogy az Isten megsegít bennünket. Ezért gondolom azt, hogy amikor a Szentatya Hit Évet hirdet, egyben „bizalom évet” is hirdet. A pápa arra is rámutat a néhány nappal ezelőtt megjelent Hit kapui c. írásában, hogy a hívők erősítsék meg hitüket akár imádsággal, akár cselekedetekkel, és az elkövetkező években a belső megerősödéssel azok felé is nyissunk szeretettel, imádságunk által, akik nem hisznek Istenben. A cél, hogy a keresztény emberek megerősödjenek a missziós életre.

 Az imádság Isten fegyverzete. De mintha az imádság erejét – már elnézést , ha valakit megbántok – még a magukat kereszténynek mondók sem mind értékelnék.

 –Biztos, hogy vannak, olyanok is, akik csak elhadarnak egy-egy imát. De többségben vannak, akik úgy érzik, hogy az imától kapnak életük számára új lendületet. Sokan mondják, hogy hisznek az ima erejében. Viszont tévednénk, ha úgy tekintenénk rá, hogy az ima folyamata hasonlít egy adok-kapok játékhoz. Az imában egyrészt azt kérem, hogy pl. a beteg meggyógyuljon, de azt is, hogy a beteggel együtt elfogadjam a Jóisten akaratát. A mostani imaév fő célja is az, hogy odafordulva Istenhez, higgyük el azt, hogy Ő a végső Ura mindennek, még ha sokszor mások mást akarnak mutatni.

 Előfordult a magyar, vagy a világtörténelemben, hogy az ima erejére alábbhagyott a Gonoszlélek hatalma?

 –Az 1571-es törökök elleni lepantói győzelmet a pápa által meghirdetett imádság előzte meg. Az akkori pápa mindezt a pogányság és a kereszténység összeütközésének gondolta, és nem csupán a népek harcának. Ezért is hirdetett imafelhívást, illetve a rózsafüzér imába vetett hitet kérte a pápa a hívőktől. Ezután hirdette ki a Rózsefüzér Királynéja október 7-ei ünnepét. A magyar történelem 1456-os nándorfehérvári győzelmét is megelőzi egy pápai felhívás a déli harangszóra. 1948-ban egy ferences pap hirdetett imahadjáratot azért, hogy a szovjet csapat kivonuljon Ausztriából. Hét évre rá kivonult az ún. újpogányság az országból. Most is úgy érzem, hogy nem fegyverekkel, de más eszközökkel próbál teret hódítani az újpogányság.