vissza a főoldalra

 2012.03.16. 

Több mint 100 milliós tartalékunk van

A balliberálisoknak nem tetszett az iskola egyházi kézbe adása

Kecel különleges fekvésű, csendes, gondozott, közel 9000 főt számláló Bács megyei település, az 54-es főút mentén. Látnivalókban oly gazdag, hogy mind felsorolni nehéz lenne. A természet adományai: a Vörös-mocsár, a Natura- tőzegbánya, a Kenderföldi-tó; a Liget mellett a Hadtörténeti és Haditechnikai Park, a Városi Múzeum, az Ősök Parkja mind apró kis csodát kínálnak.

A keceli MATÉCSA Kft – mint Magyarország piacvezető virágföld és növényápolási termék gyártója– 400 milliós értékű üzembővítést hajtott véghez a közelmúltban. Mindez mekkora munkahelybővítéssel járt? – kérdezem Haszilló Ferencet, Kecel polgármesterét.

 –Valóban a megvalósult 400 milliós beruházás szinte teljes egészében önerő, ezen felül a gépi technológia fejlesztéséhez adott az állam 63 millió forintos  támogatást, viszont mindez nem jár automatikusan munkahelybővítéssel. Harminc fő dolgozik ennél a kft-nél, amelyik tavaly az egyik legfőbb iparűzési adóbefizetőnk volt. Kb. 160-170 milliós iparűzési adóval számolhat Kecel városa és sajnos egyre kisebb a nagy – a MATÉCSÁ-hoz hasonló – beruházók száma.

 Február 16-án közmeghallgatást tartottak, ahol ön megemlítette többek között az idei költségvetés főbb pontjait. Ismertetné ezt olvasóinkkal is?

 –Egy-két évvel ezelőtt még közel mínusz 100 milliós költségvetési hiányból gazdálkodtunk ,és még volt egy 60 milliós likvid hitelünk is. A mostani, a 2012-es költségvetésben sikerült elérnünk, hogy hozzávetőlegesen 80 millió forintot tartalékba tudtunk helyezni. Ebből a pénzből 50 millió forint céltartalékot képeztünk, a fennmaradó összeg pedig általános tartalék lett az elmaradt bevételek pótlására. Ezen kívül jelentős a pénzmaradványunk , így több mint 100 milliós tartalékunk van.

 Hogyan sikerült mindezt megoldani?

 –Lényeges döntésünk értelmében, 2011-ben iskolánk egyházi fenntartású lett. Ezzel 98 millió forintot tudtunk megspórolni, mert a normatív támogatás felett ennyi pénzt kellett évente hozzárendelni Kecelen az oktatáshoz. Ezen kívül a gyermekétkeztetésre 25 milliónál is többet költöttünk. 2008-ban 1 milliárd forint értékben kötvényt bocsátottunk ki. Akkor 150 ft körüli volt a kibocsátási érték, amit 163 forintnál váltottunk át, de sajnos felment 260 ft felé ment fel a svájci frank –forint viszonya. Jó hír, hogy 200 ft frank-forint viszonyon rögzítenék a kötvénytartozást az önkormányzatoknál. Így 2013-ban kell visszafizetnünk az első nagy tőkét, kamatokkal együtt, ami több mint 100 millió forintos nagyságrendet képez. Ezt a kötvénytartozást 2027-ig kell fizetni. A felvett 1 milliárd 2/3-át pedig Kecel város szennyvízberuházására kellett felhasználni. A beruházás 3. üteme most indul el, s így teljesen lefedetté válik az infrastruktúra. A maradék 250 millió forintot olyan önerőkre használjuk fel, amely pénzt hoz később az önkormányzatra. Tehát nem működésre használjuk fel, hanem pl. energetikai beruházásra, így fűtéskorszerűsítésre, és széles sávú internet szeretnénk kiépíteni a városban. Utóbbi céljára közös vállalat jött létre. A költségvetéssel kapcsolatban: 2012 stabilnak látszik. Eddig normatív támogatásokat kaptunk, míg 2013-tól a feladatfinanszírozás lép érvénybe.

 Említette, hogy általános iskolájukat egyházi kézbe adták. Ezt a szokásos „hitviták” kísérték. Mára megnyugodtak a kedélyek? Még arról is szó esett, hogy a nem katolikusoknak el kell hagyni a várost.

 –Érdekesek a vádak, hiszen ez a település főleg katolikusokból áll. Az átadásnál főleg a gyermekek érdekeit néztük, azt, hogy sokkal biztonságosabb az egyházi fenntartás. Az egész ügy egy „felfújt lufi” volt. A balliberálisoknak nem tetszett az iskola egyházi kézbe adása. Nem értették meg azt, hogy szó sincs szegregációról, mindenki gyakorolhatja az iskolán belül a saját vallását, tehát nem kötelező katolikus hittanra járni. Tehát folyamatos csipkelődésekről beszélhetünk, de ezek a hangok mára lecsitultak.

 Azt olvastam, hogy bővítik az óvoda épületét. Utóbbi azt jelenti, hogy több gyerek született, vagy azt, hogy újabb csoportok kialakítása kell a 3 év kötelező óvoda  miatt?

 –A Dél-alföldi Operatív Programon keresztül nyertünk közel 200 millió forintos támogatást és egy új bölcsődét. Tavaly pedig új központi óvodát adtunk át. A szülők jelezték, hogy a következő években többletigény lesz – aminek nagyon örülünk. 24 férőhellyel lett nagyobb az óvoda.

 Következő témánk a gyümölcstermesztés. Olvastam, hogy meggyfesztivált tartottak a városban és többen foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Még úgy is, hogy a meggy felvásárlási ára csökkent.

 –Ezeket a fesztiválokat nem az önkormányzat, hanem a TÉSZ szervezi. Sokan foglalkoznak a városban mezőgazdasággal, de sajnos az utóbbi években többen kivágatták a szőlejüket; nem érte meg nekik ezzel foglalkozni. Én ezt a magatartást elleneztem; ne adjuk oda ezeket a területeket másnak, hogy aztán a földek több éven át parlagon álljanak.

 Azt el tudják-e érni, hogy az önkormányzati fenntartású intézményekbe helyi, vagy környékben termelt élelmiszer kerüljön?

 –Léteznek ilyen kezdeményezések, hogy szövetkezetek alakuljanak ki a hazai magyar termékekből, de nem egyszerű a helyzet. Bízom benne, hogy eljön az idő, hogy egyből a termelőtől kerül a boltba a finom magyar gyümölcs, és így a közvetítőt nem tudja leszedni a hasznát.

 Tavaly ünnepelték a Schwarzenbruckkal fennálló testvérvárosi kapcsolat 20. évfordulóját. Ez „csupán” kulturális jellegű kapcsolat?

 –Inkább kulturális kapcsolatról beszélhetünk. Nem csak ezzel a várossal, hanem a Hunyad megyei, Zsil-völgyi Lupénnyal sikerült jó testvérkapcsolatot kialakítani. Nagy-Magyarország utolsó bástyájánál fekszik ez a település, és csak 8%-ban, szórványban élnek ott magyarok. Mi azt a nemes feladatot vállaltuk fel, hogy segítsünk rajtuk. Mindkét településről kulturális csoportok, néptáncosok érkeznek hozzánk, hogy erősítsük az összetartozást.

Medveczky Attila