|
 2012.03.16.
Húsz éves a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség
Magyarságunk iránt is kötelességeink vannak
A
vajdasági magyar cserkészek 20 évvel ezelőtti első cserkészfogadalom
tételét ünnepelték meg február 19-én a délvidéki Muzslyán.
Varga Zoltán szalézi szerzetes atyát, a Vajdasági Magyar
Cserkészszövetség (VMCSSZ) ügyvezető elnökét az ünnepségről,
a vajdasági cserkészet múltjáról és jelenéről kérdezem.
–Kedves
Zoltán atya! Sikerült méltó módon megünnepelni a 20. születésnapot?
–A
Jóisten segítségével a terveknek, várakozásoknak megfelelően
sikerült az ünnepség. Nagyon örültem, hogy Vajdaság azon részeiből,
ahol működik a cserkészet, mind eljöttek hozzánk cserkésztestvéreink,
hiszen ez bizonyítja az egységet. Annak is örülök, hogy
prominens vendégek tiszteltek meg minket jelenlétükkel. A
Nagybecskereki egyházmegye főpásztora, dr. Német László püspök
úr vezette az ünnepi hálaadó szentmisét és buzdított bennünket
a keresztény értékek megőrzésére. Dr. Surján László, az
Európai Parlament alelnöke is részt vett az ünnepségen, és
kiemelte a békés együttélés értékét a különböző
nemzetiségű környezetben, mint Vajdaság is. Ezzel értékesebbé
tette a rendezvényünket. Jelen volt a szabadkai konzul,
Gara Katalin asszony is, Magyarország képviseletében. Külön köszönet
a civil szervezeteknek és cserkészek szüleinek. Utóbbiak nélkül
bizony nem csak ezt a napot, de az elmúlt 20 év munkáját sem
tudtuk volna megszervezni. Az ünnepség előtt többször is értekeztünk
a szülőkkel, beosztottuk a munkákat, és valójában gyönyörűen
ellátták feladatukat. Nem kapunk jelentős anyagi támogatást
egy nagy szervezettől sem, így minket jórészt a szülők támogatnak
és lelkesítenek. Jelenlétük a mi munkánkban nélkülözhetetlen.
Bizalom alakult ki közöttünk. Rá merik bízni a cserkészvezetőkre
gyermekeiket, aki elvihetik a cserkészeket táborozni akár 120
kilométeres távolságra is. Tudja a szülő, hogy gyermeke jó
kezekben van.
Muzslyán indult újra a cserkészmozgalom, tehát
nem véletlenül választhatták ezt a települést helyszínül.
20 évvel ezelőtt, február
22-én, pontosan BiPi születésnapján, az Emlékezés napján,
egy szombati napon, három éves felkészülési időszak után és
cserkészmunka után, itt Muzslyán tíz cserkészjelölt tett
cserkészfogadalmat és tizennégy kiscserkész tett ígéretet.
Arra az alkalomra eljött hozzánk Bécsből a Külföldi Magyar
Cserkészszövetség cserkészcsapattisztje, Szemerédi Tibor,
akit mindenki csak „Puma” néven ismer az egész világon, és
előtte tettünk fogadalmat. Nagyon örültem, hogy eleget tett a
meghívásunknak és 20 év elmúltával újra itt volt közöttünk.
A szentmisén megjegyeztem: „Puma, nagyon szépen köszönjük,
hogy 20 évvel ezelőtt nyakunka kötötted a kendőt. Ma egész
szövetség alakult ki abból a tíz emberből”.
Az újrakezdés idején éltek-e még az 1945 előtt
fogadalmat tett cserkészek közül?
–Muzslyán nem, de találkoztam velük Temerinben,
Horgoson, Szabadkán, a Tarcal-hegyen és Maradékról is volt egy
öreg hajdani cserkész bácsi. Amikor Vajdaság szerte cserkészfogadalmakat
szerveztünk, ők is eljöttek és megjegyezték: tudják-e, hogy
valamikor mi is cserkészek voltunk? Az újrakezdés idején hozzávetőlegesen
20 hajdan fogadalmat tett férfival és nővel találkoztam.
Hogyan tudták megszólítani a fiatalokat? Könnyű
őket az internet és a tévé elől elszólítani egy közösségbe?
–Nagyon nehéz. Amikor
meghirdettem a tábort, közöltem a gyerekekkel, hogy se mobil
telefont, se CD-lejátszót, MP3-lejátszót, tehát semmilyen
technikai készüléket nem hozhatnak magukkal. Erre azt felelték:
biztosan unatkozunk majd. Mégsem ez történt. Eddig mindegyik táborunk
remekül sikerült, és mikor hazamentek, nem az volt az első,
hogy leültek a számítógép elé, hanem lefeküdtek pihenni,
mert nem könnyű egy 7-8 napos cserkésztábort végig csinálni
– kint az erdőben, sátrakban élni– , különösen a
gyermekek számára. A természet adottságai, a friss levegő és
a jó cserkészvezető nevelése egészséges életritmusra neveli
a gyermekeket: éjszaka alszanak, nappal pedig tevékenykednek.
Akik 20 évvel ezelőtt csatlakoztak a
mozgalomhoz, azok között igaz baráti kapcsolat alakult ki? Számíthatnak
egymásra?
–Ez szinte biztos. Plébánián
dolgozom, és most a hajdani fiatal cserkészek gyermekeit nevelem
cserkészetre és oktatom hittanra. A fiatal házasok csoportja
pedig részt vesz rendezvényeinken,
és ilyenkor 15-20 család jön össze. Rájuk bármikor számíthatunk
és bizony sokat segítettek az ünnepségen is. De nem csak az
egyháznak, hanem a csoport tagjainak is segítenek, erre egy példa:
összeálltak és felújították egyik társuk házát.
A cserkészet egyik alapelve „kötelesség mások iránt,
hűség a hazához”. Esetünkben mi jelenti a hazát?
–A haza mindig a szülőföldet jelenti. Nekünk, határon
túli magyaroknak a cserkésztörvény szerint kötelességeink
vannak Isten, haza, embertárs és a magyarságunk iránt. Ez a
negyedik, bővítményként, csak a határon túli cserkészekre
vonatkozik. Tehát magyarságunk iránt is kötelességeink
vannak. Így kötelességünk megőrizni anyanyelvünket és azt
ápolni. Ennek érdekében többször szerveztünk versmondó
versenyt. Rendszeresen színi előadásokat szervezünk, ápoljuk
a magyar népdalokat, néptáncokat, bemutatjuk a népszokásokat.
A mondák világát is tanulmányozzuk, hogy megtudjuk: őseink
miként ünnepeltek különböző eseményeket. Rendezvényeink
keretmeséi legtöbbször a magyar történelemből, mondákból,
regékből, mesékből származnak, hogy a gyermek megértse népe
eredetét és ezzel kifejlődjön a hovatartozás-tudata.
|
