vissza a főoldalra

 

 

 2012.03.16. 

Húsz éves a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség

Magyarságunk iránt is kötelességeink vannak

A vajdasági magyar cserkészek 20 évvel ezelőtti első cserkészfogadalom tételét ünnepelték meg február 19-én a délvidéki Muzslyán. Varga Zoltán szalézi szerzetes atyát, a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség (VMCSSZ) ügyvezető elnökét az ünnepségről, a vajdasági cserkészet múltjáról és jelenéről kérdezem.

 –Kedves Zoltán atya! Sikerült méltó módon megünnepelni a 20. születésnapot?

 A Jóisten segítségével a terveknek, várakozásoknak megfelelően sikerült az ünnepség. Nagyon örültem, hogy Vajdaság azon részeiből, ahol működik a cserkészet, mind eljöttek hozzánk cserkésztestvéreink, hiszen ez bizonyítja az egységet. Annak is örülök, hogy prominens vendégek tiszteltek meg minket jelenlétükkel. A Nagybecskereki egyházmegye főpásztora, dr. Német László püspök úr vezette az ünnepi hálaadó szentmisét és buzdított bennünket a keresztény értékek megőrzésére. Dr. Surján László, az Európai Parlament alelnöke is részt vett az ünnepségen, és kiemelte a békés együttélés értékét a különböző nemzetiségű környezetben, mint Vajdaság is. Ezzel értékesebbé tette a rendezvényünket. Jelen volt a szabadkai konzul, Gara Katalin asszony is, Magyarország képviseletében. Külön köszönet a civil szervezeteknek és cserkészek szüleinek. Utóbbiak nélkül bizony nem csak ezt a napot, de az elmúlt 20 év munkáját sem tudtuk volna megszervezni. Az ünnepség előtt többször is értekeztünk a szülőkkel, beosztottuk a munkákat, és valójában gyönyörűen ellátták feladatukat. Nem kapunk jelentős anyagi támogatást egy nagy szervezettől sem, így minket jórészt a szülők támogatnak és lelkesítenek. Jelenlétük a mi munkánkban nélkülözhetetlen. Bizalom alakult ki közöttünk. Rá merik bízni a cserkészvezetőkre gyermekeiket, aki elvihetik a cserkészeket táborozni akár 120 kilométeres távolságra is. Tudja a szülő, hogy gyermeke jó kezekben van.

 Muzslyán indult újra a cserkészmozgalom, tehát nem véletlenül választhatták ezt a települést helyszínül.

 20 évvel ezelőtt, február 22-én, pontosan BiPi születésnapján, az Emlékezés napján, egy szombati napon, három éves felkészülési időszak után és cserkészmunka után, itt Muzslyán tíz cserkészjelölt tett cserkészfogadalmat és tizennégy kiscserkész tett ígéretet. Arra az alkalomra eljött hozzánk Bécsből a Külföldi Magyar Cserkészszövetség cserkészcsapattisztje, Szemerédi Tibor, akit mindenki csak „Puma” néven ismer az egész világon, és előtte tettünk fogadalmat. Nagyon örültem, hogy eleget tett a meghívásunknak és 20 év elmúltával újra itt volt közöttünk. A szentmisén megjegyeztem: „Puma, nagyon szépen köszönjük, hogy 20 évvel ezelőtt nyakunka kötötted a kendőt. Ma egész szövetség alakult ki abból a tíz emberből”.

 Az újrakezdés idején éltek-e még az 1945 előtt fogadalmat tett cserkészek közül?

 –Muzslyán nem, de találkoztam velük Temerinben, Horgoson, Szabadkán, a Tarcal-hegyen és Maradékról is volt egy öreg hajdani cserkész bácsi. Amikor Vajdaság szerte cserkészfogadalmakat szerveztünk, ők is eljöttek és megjegyezték: tudják-e, hogy valamikor mi is cserkészek voltunk? Az újrakezdés idején hozzávetőlegesen 20 hajdan fogadalmat tett férfival és nővel találkoztam.

 Hogyan tudták megszólítani a fiatalokat? Könnyű őket az internet és a tévé elől elszólítani egy közösségbe?

 –Nagyon nehéz. Amikor meghirdettem a tábort, közöltem a gyerekekkel, hogy se mobil telefont, se CD-lejátszót, MP3-lejátszót, tehát semmilyen technikai készüléket nem hozhatnak magukkal. Erre azt felelték: biztosan unatkozunk majd. Mégsem ez történt. Eddig mindegyik táborunk remekül sikerült, és mikor hazamentek, nem az volt az első, hogy leültek a számítógép elé, hanem lefeküdtek pihenni, mert nem könnyű egy 7-8 napos cserkésztábort végig csinálni – kint az erdőben, sátrakban élni– , különösen a gyermekek számára. A természet adottságai, a friss levegő és a jó cserkészvezető nevelése egészséges életritmusra neveli a gyermekeket: éjszaka alszanak, nappal pedig tevékenykednek.

 Akik 20 évvel ezelőtt csatlakoztak a mozgalomhoz, azok között igaz baráti kapcsolat alakult ki? Számíthatnak egymásra?

 –Ez szinte biztos. Plébánián dolgozom, és most a hajdani fiatal cserkészek gyermekeit nevelem cserkészetre és oktatom hittanra. A fiatal házasok csoportja pedig részt vesz  rendezvényeinken, és ilyenkor 15-20 család jön össze. Rájuk bármikor számíthatunk és bizony sokat segítettek az ünnepségen is. De nem csak az egyháznak, hanem a csoport tagjainak is segítenek, erre egy példa: összeálltak és felújították egyik társuk házát.

 A cserkészet egyik alapelve „kötelesség mások iránt, hűség a hazához”. Esetünkben mi jelenti a hazát?

 –A haza mindig a szülőföldet jelenti. Nekünk, határon túli magyaroknak a cserkésztörvény szerint kötelességeink vannak Isten, haza, embertárs és a magyarságunk iránt. Ez a negyedik, bővítményként, csak a határon túli cserkészekre vonatkozik. Tehát magyarságunk iránt is kötelességeink vannak. Így kötelességünk megőrizni anyanyelvünket és azt ápolni. Ennek érdekében többször szerveztünk versmondó versenyt. Rendszeresen színi előadásokat szervezünk, ápoljuk a magyar népdalokat, néptáncokat, bemutatjuk a népszokásokat. A mondák világát is tanulmányozzuk, hogy megtudjuk: őseink miként ünnepeltek különböző eseményeket. Rendezvényeink keretmeséi legtöbbször a magyar történelemből, mondákból, regékből, mesékből származnak, hogy a gyermek megértse népe eredetét és ezzel kifejlődjön a hovatartozás-tudata.

 

Medveczky Attila