|
 2012.03.28.
Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
13. száma!
A tartalomból:
In memoriam Csurka István (2. rész)
Szabó László Zsolt vendége 2008.
szeptember 23-án a Pilinszky Kávéházban Csurka István
Mikor már nyilvánvaló
volt, hogy választások jönnek, s ott szavazat többségre kell
szert tennünk, attól tartottunk, hogy kiváló ügyvezető elnökünket,
Bíró Zoltánt, egykori pártmúltja miatt (mert MSZMP tag volt,
bár akkor már rég kizárták), megtámadja az ellenzék,
amellyel már harcban álltunk. A sajtótól is megkapjuk a magunkét,
amelyik nem rokonszenvezett túlságosan velünk, hogy tessék: már
megint itt van egy, ahogy akkor mondták, „komonista” és
elveszítjük a választást. Nyilván más befolyások is voltak,
de tény, nem néztük meg jobban, kit választunk. Persze, egy író
számára inkább lélektani finomságnak látszó dolog is közrejátszhat.
Sokunk válláról – akik nehezen hagytuk volna abba az írói
munkásságot, és azt, amit egész életünkben csináltunk,
hiszen már akkor sem voltunk kimondottan fiatal emberek –
levett valamennyi súlyt az a tudat, hogy egy megbízható, rátermett,
a választásokon ígéretes személy veszi át a vezető szerepét.
Inkább a magam nevében beszélek, bár én nem láttam magamban
soha egy percig sem a pártelnököt vagy a miniszterelnököt. Én
írásban gondolkodtam akkor is, és ilyen tekintetben beváltnak
mondható volt Antall József, mert az utána következett
kerekasztal tárgyalásokon, meg egyébként is jól szerepelt. Ez
volt az első nagy hibánk. Abszolút melléfogás volt, hogy nem
néztük meg jobban, hogy honnan jön, mit akar. Ennek a felelősségét
nem lehet levetni. Ez megtörtént.
Több ezer lengyel Budapest utcáin
Beszélgetés Tomasz Sakiewicz-csel, a Gazeta
Polska főszerkesztőjével
Mindkét
nép ugyanazt élte át a kommunista elnyomás idején, majd később,
az úgynevezett rendszerváltás után is, mikor a kommunista állam
kiváltságosai akadályozták a demokrácia fejlődését.
Budapestre utazásunkkal támogatni kívántuk a magyar kormányt,
amely szuverén államot próbál felépíteni a nemzetek Európájában.
Tiltakozunk a külső országok baloldali pártjainak beavatkozása
ellen, amellyel korlátozni akarják a magyarok önrendelkezési
jogát. Mindamellett látogatásunk legfőbb célja az volt, hogy
kinyilvánítsuk Magyarország iránti rokonszenvünket.
Interjú Kontur Pál országgyűlési képviselővel
A
munka törvénykönyvének megváltoztatását több dolog követelte
meg. 1990-től lebomlott a régi üzemi és gazdasági struktúra
és egy új, kapitalista szerkezet jött létre. Sajnos, pechünkre
nekünk a vadkapitalizmus jutott, és ebben a rendszerben a régi
munka törvénykönyve semmilyen védelmet sem nyújtott. A munkások,
alkalmazottak estek a „két szék között a padlóra”, minket
nem képviselt senki abban az időben. A Fidesz volt az első párt,
amelyik 2004-ben megszólított minket, és kiállt az érdekünkben,
a mai napig hitelesen képvisel bennünket. Az új munka törvénykönyve
több lehetőséget ad a munkavállalónak és a munkaadónak
egyaránt. Több lehetőséget a munkahelyteremtésre és a már
meglévő munkahelyek megvédésére. Olyan szabályozásra van szükség,
amely biztosítja, hogy a magyar munkaerőpiac a lehető
legrugalmasabbak közé tartozzon Európában, ugyanakkor
figyelemmel van a munkavállalók szociális biztonságára is. Az
ellene legaktívabban beszélők azok, akik az előző ciklus
alatt 400 ezer új munkahelyet ígértek, de szavukat soha nem
tartották be.
Közvéleménykutatás 8 milliós közpénzből?
Esztergom, mint politikai kísérleti terep
Steindl
Balázs, a Fidesz-KDNP frakció városi vezetője: Március 23-án
zárórendezvényt tartottak a népszavazás kezdeményezői, és
bizony ott volt Novák Előd (Jobbik) , Karácsony Gergely (LMP)
és Lukács Zoltán (MSZP) is. Egymást megértően, egy asztalnál
ültek Tétényi Évával. Nem hiszem el, hogy a „vendégeknek”
az volt a lényeges, hogy mit is döntenek az emberek a szakmai kérdésekben.
Itt tehát az MSZP és a Jobbik eltekint attól, hogy kivel fog össze,
de ez legyen az ő problémájuk.
Tojáshiány Európában
Húsvét
előtt azt tapasztaljuk, hogy szinte aranyárban lehet kapni a tojást.
Egyes élelmiszerboltokban 650 forintot is elkérnek egy tízes
kiszerelésű tojásért; így valószínűleg a húsvéti tojásfestés
úri passzió lesz, és úri koszt a spenót tükörtojással. Az
okokról Végh Lászlót, a
Baromfi Termék Tanács elnökét, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők
és Tojástermelők Szövetségének elnökét kérdezem.
Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy ezzel a
naiv kérdéssel indítsak: mi az oka ennek a brutális áremelkedésnek?
Vannak, akik a nemzetközi helyzetet okolják, míg mások a
tisztességtelen kereskedői magatartást.
–
Január 1-jén került bevezetésre az az EU-s rendelet, amelyik változtat
az állatjóléti szabályokon. Mindez a gyakorlatban a ketrecméretek
megváltozását jelenti. A régi típusú ketrecekben nem lehet már
tojótyúkot tartani, így tojást sem lehet termelni. Az elmúlt
2-3 évben az EU tagállamai elkezdték az állattelepek korszerűsítését,
elindultak a pályázatok, a ketreccserék, ami 2010 húsvétjától
egészen 2011 szeptemberéig túltermelést eredményezett, mivel
az új típusú ketreceket sokan új épületekbe helyezték el,
és közben a korábbi, régi épületben működő állományokat
is fenntartották. A túltermelésnek pedig az lett a következménye,
hogy a tojást az önköltség alatti áron vették át a termelőtől.
Az egyik oka az áremelkedésnek a költségnövekedés (takarmány,
energia, szállítás, új ketrecek), és a tojás termelői ára
elérte az optimális szintet. Tudni kell, hogy megnőttek a
takarmányárak is és a termelőknek nem kis anyagi ráfordítást
jelentett a technológia kicserélése. Ez önmagában is árnövekedéssel
járt.
Interjú Schmidt Csabával, Tatabánya polgármesterével
2010-ben
a gazdasági válság miatt jelentős volt a visszaesés, de
szerencsére a városban működő cégek alapvetően exportorientált
vállalatok. Így az exportteljesítmény felfutásával együtt nőtt
ezeknek a cégeknek a teljesítménye. Ennek köszönhető, hogy a
munkanélküliség 11%-ról 9% alá tudott csökkeni. A
foglalkoztatás növelésével nőtt a cégek teljesítménye, és
ezzel együtt az iparűzési adó összege is. Ráadásul több, a
városba telepedett vállalkozás most érte el teljesítménye
maximumát. Ilyen például a Samsung, amely műanyag-feldolgozó
gyárat létesített az ipari parkban. Emellett a japán AGC és a
Bridgestone gumiabroncsgyár is növelte teljesítményét.
Interjú Jónás Istvánnal, a Magyar Rádió
Zrt. Vezérigazgatójával
A
legfontosabb, hogy a Magyar Rádió megtartotta piacvezető szerepét
bizonyos területeken. A Kossuth Rádió „beszélő”, információs
és hírrádióként meghatározó szerepet tölt be, reggeli
magazinműsora piacképes; 1 milliós hallhatottságot is fel tud
mutatni a 180 perc. A zenés, kereskedelmi rádiókkal kell összemérni
magunkat, mert korábban ezt a mérési rendszert fogadták el a rádiók,
ezt fogadja el a rádiós piac. Büszkék vagyunk rá, hogy
bizonyos időszakokban a kereskedelmi rádiók elmaradnak a Magyar
Rádió hallgatottságától. Természetesen sok mindenben nem érdemes
versenyezni egy kereskedelmi rádióval, mert más a tartalom, más
a minőség, hiszen a Magyar Rádió értékközvetítő rádió
szerepkörben fogható ma is, ami hatalmas eredmény. Célunk,
hogy biztos, megújulásra képes, kiszámítható és értékközvetítő
maradjon a Magyar Rádió.
Beszélgetés Ilyés István szobrászművésszel
Megvan
az ideje a születésnek és megvan az ideje a meghalásnak. Ez
egy kegyelmi állapot. Az Isten, mikor a világot megteremtette
ugyanúgy teremtett meg bennünket is. A méltatlanság ott kezdődik,
mikor mi megkülönböztetünk értékes és értéktelen
embercsoportokat, illetve gőgösen nem veszünk tudomást Istenről.
Tudatosítani kéne az emberekben, hogy a múltban mélyen gyökerező
kulturális örökség minden közösség számára azonosságtudatának
forrása. Ennek számos megnyilvánulása, mint például a népzene
és a néptánc, az ünnepek, a kézművesség, a népköltészet,
a helyi nyelvek és a nyelvjárások eltűnőben vannak. Ennek fő
oka, a társadalmi-gazdasági modernizáció illetve az információáramlás
és a kommunikációtechnika nagymértékű fejlődése, a
globalizálódó kultúra egységesítő hatása.
Interjú Farkas István piarista iskolaigazgatóval
Önellentmondás,
és ellenkezik a gyermekpszichológiával is a semleges nevelés.
A felnőtt ember már rendelkezik megfelelő világképpel, és
ebbe mindent be tud integrálni, ha viszont a gyermeket több véleménnyel
és világnézettel „bombázzuk”, nem lesz identitása. Talán
egy adott társadalmi rétegnek épp az a célja, hogy ne legyen
identitása az új generációnak. Csak annak lesz jelleme,
karaktere, identitása, aki előbb egy konkrét értékrendet
tanul meg, pl. az európait, az abszolút, igaz és szép értékrendjét.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
Telefonszám:
+36-30-7545-017
|
