vissza a főoldalra

 2012.03.23. 

Ahol mindig főszezon van

Ötcsilagos várost építünk, mert a minőséget tartjuk a legfontosabb szempontnak

Év végére gyógyhely lehet Sárvár. A város szeretne az ország 14. gyógyhelye lenni. Az önkormányzat a város gyógyhellyé nyilvánítását előkészítő dokumentációk elkészítésével, egy gyógyhelyi fejlesztési program összeállításával az Aquaprofit Zrt-t bízta meg még 2011. áprilisában.

 Közel harminc éve nem zajlott olyan minősítési eljárás, mint amilyet egy éve Sárvár elindított. Milyen szakmai kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy egy várost gyógyhellyé nyilvánítsanak? – kérdezem Kondora Istvánt, Sárvár polgármesterét.

 –A legfontosabb kritérium, hogy az adott település legalább egy kiváló, minősített gyógyvízzel rendelkezzen. Ez a feltétel nálunk szerencsére adott; a 40-43 celsius fok körüli vizünk mellett a 80 celsius fokút, a város területén hasznosítjuk. 1968-ban nyílt meg a kisfürdőnk, de az igazi nagy lépés az volt, mikor 2002-ben átadtuk a fürdő nagy, nettó négymilliárd forintos beruházását az első Széchenyi-terv támogatásával. 2010 decemberében, második nagy hullámban, 3 milliárdos fejlesztés keretében családi fürdőrészt építettünk hozzá. Így több mint 10 hektáros területen épült ki a fürdőnk. Az elmúlt évtizedben minderre rákapcsolódtak magánerős beruházások, két hotel épület fel, a Park Inn, és a Vital Med közvetlen a fürdő mellett. 2007-ben pedig az ötcsillagos Spirit Hotel, amelyik Sárvár imázsának jelentős formálója. Ezen fejlesztések közben vetődött föl: ha ilyen adottságokkal rendelkezünk, akkor indítsuk el a gyógyhelyminősítési programot. A tervek szerint a fürdő és környéke, valamint az Arborétum területe tartozik majd a gyógyhelyi területhez, és zajlik az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósághoz benyújtandó dokumentumok beszerzése. Így meteorológiai négy évszakos mérési adatokat kell összegyűjtenünk, jelen pillanatban a levegőszennyezettségi mérések felén túl vagyunk, megvan a zajvizsgálat is. A közlekedés szervezése, a közlekedés csillapítása, a zöld területek,  a felszíni és feszín alatti vizek állapota, a város tisztasága, a virágosítás, a hulladék elhelyezés módozata, ezek mind-mind kritériumok. Külön orvosi szakvéleményre lesz szükség, és módosítanunk kell a városrendezési tervünket is, hogy a gyógyhely területét teljesen pontosan körül tudjuk határolni.

 A hazai elbírálást majd külföldön is elismerik?

 –A gyógyhely minősítés egyrészt közigazgatási folyamat. 1984-ben volt utoljára ilyen minősítés, és egyértelmű, hogy a jogszabályi környezet is megváltozott azóta. Így a minősítő hatóság is ki tudja rajtunk próbálni azt, hogy miként kell ezt a folyamatot értékelni. Tekintettel arra, hogy volt személyes egyeztetés és helyszíni szemle Sárváron, ezért ki merem jelenteni: egyetértenek azzal, hogy a település a gyógyhelyminősítési folyamatot jogosan indította el, mert minden előírt paraméternek megfelelünk. Tehát a minősítés egyrészt közigazgatási, másrészt olyan folyamat, amelyik a városmarketinget erőteljesen befolyásolja. Minden bizonnyal később európai minősítési szisztémába is bekapcsolódunk, de azt gondoljuk, hogy ez a gyógyhely különösen német területen minőségi és nem jogi kategória. Azt gondoljuk, a magyar minősítés után a nemzetközi színtéren – bekerülve abban az exkluzív társaságba, amibe Hévíz, Debrecen, Bükk, Gyula, Eger, Zalakaros tartozik – sokkal jobban tudjuk a város szolgáltatásait hirdetni.

 Gondolom, sokak számára ismerős a ’80-as évek reklámja: „Köszönjük néked Sárvár, Sárvári Termál Kristály!" Ez a reklám akkor ismertté tette a várost. El lehet mondani, hogy a településen szinte minden a gyógyászatra épül?

 –Szinte minden! De visszatérve az ön által említett reklámra: ez a marketinges szakemberek körében is a XX. század egyik legjobb magyar reklámja a „Fabulon a bőre őre” mellett. Akkoriban a városunk imázsa és a marketing sokkal jelentősebb volt, mint amit akkor Sárvár tudott szolgáltatásokban nyújtani. Ma viszont a marketing és a szolgáltatások megléte és azok színvonala teljes egyensúlyba került. A nagy szállodák mellett 15 panzió és temérdek étterem várja a megszépült városba a turistákat. Ha nem is minden a gyógyfürdőről szó, de a város nagyon sok eleme erre épül fel. Azt tudni kell, hogy az ipari kapacitásunk és potenciálunk is elég erős, hiszen az adóbevételek 2/3-át még mindig az ipar állítja elő, csak szerencsénkre jól elkülönül a déli üdülőterület az észak-nyugati iparitól. A mi igazi erőforrásunk az, hogy a legkomplexebb szolgáltatást tudjuk nyújtani, talán Eger és Debrecen van olyan szerencsés helyzetben, mint Sárvár. Városunkban található a gyönyörű Nádasdy-vár, amelyik a történelmi gyökérre, alapra mutat rá. A középkorban a Nádasdy-család jelentős szerepet játszott az államigazgatásban. Az elmúlt 15 év megvalósult városrendezési programjának köszönhetően ma rendezett, szép képet mutat Sárvár. A harmadik lényeges elem: olyan programkínálattal fogadjuk április elejétől október végéig vendégeinket, ami érdekessé teszi a fürdésen, a gyógyászaton kívüli időszakot is.

 Tehát önöknél nincs holtszezon?

 –Egyik szlogenünk: ötcsilagos várost építünk, mert a minőséget tartjuk a legfontosabb szempontnak. A másik: Sárvár felett mindig kék az ég, mert a fürdőnk úgy épült meg, hogy jó időben minden szabadtéri szolgáltatást igénybe lehet venni, és ha netán elered az eső, ugyanazon szolgáltatásokhoz fedett térben is hozzá lehet jutni.

 A gazdasági válság hatása érződött –e tavalyi bevételeken?

 –Nem, és ezt számokkal is alátámasztom. 2010-ben 511 ezer látogatója volt a fürdőnknek, és tavaly 734 ezer. Egyértelmű, hogy emögött nagyon sok munka van, és nyilván a 2010. decemberében megnyíló új fürdőrészleg is sokat számított. Abban az évben 400 ezer vendégéjszakát regisztráltak a 15 ezer fős Sárváron, s ezzel a 9. leglátogatottabb település voltunk, mögöttünk 10.-ként Debrecen volt. 2011-ben pedig 470 ezerre nőtt a vendégéjszakák száma. Azt feltételezzünk, hogy ehhez nagymértékben hozzájárult az az új filozófia, miszerint nem elégedhetünk meg azzal, hogy megvannak a fizikai létesítményeink, hanem erről a vendéget értesíteni is kell. Az igazi próbakő az idei év lesz, mert a minimális célkitűzésünk, hogy ezeket az eredményeket megtartsuk egy nagyon erős városmarketinggel, és ezért alapítottuk meg tavaly nyáron azt a helyi TDM-szervezetet, amibe a Danubius, a Spirit, Park Inn Hotel, a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő fürdő, a város maga és egy tavaly létrejött szervezet mind beléptek és egy nonprofit kft-ét csináltunk. A termék maga Sárvár, és azon túl ki-ki a maga szolgáltatásait kínálja. Ez egy óriási előrelépés. A fizikai létesítmények létrehozása után, az „új katedrális”, amit meg kell építenünk, az a gyógyhelyminősítés, mert ez lesz a következő évek hatásos marketingeleme.

 Idén 40 éves a sonntagbergi testvérvárosi kapcsolat. A négyezer lakosú osztrák város alapvetően ipari település. Önök ki tudják használni ezt a tényt?

 –Március 6-án láttuk vendégül Sonntagberg polgármesterét, és egy munkaértekezleten megtárgyaltuk a 40 éves jubileumi ünnepség programját, melyet szeptember első napjaiban az osztrák testvérvárosban tartunk. Érdekes, hogy Sonntagbergben az ottani hatvanöt éves szocialista városirányítást néppártira váltották az ott élők, és ez megkönnyíti a két vezetés közti eszmecserét. Tény, hogy ipari városról van szó, de a környezete nagyon érdekes turisztikai szempontból; a hegyek és a síelési lehetőségek miatt. A város kb. 300 km-re fekszik tőlünk, és lakosai akár egynapos fürdőzésre is átjönnek Sárvárra. Nem csak a polgármesteri hivatalok közt intenzív a kapcsolat, hanem a két település nyugdíjas és kulturális szervezetei, együttesei között. A 40. éves jubileum kapcsán pedig elhatároztuk, hogy a két város legfiatalabb korosztálya is ismerje meg egymást csereutazások alkalmával.